Az együttest egy budapesti külvárosi művelődési
házban 1969 októberében Halász Péter
és Koós Anna szervezte meg.
Az együttes tagjai:
Halász Péter (1969-től)
Breznyik Péter (1969-től)
Kollár Marianne (1972-től)
Koós Anna (1969-től)
Bálint István (1971-től)
Buchmüller Éva (1973-tól)
Az együttes tagjai voltak:Algol László, Bajcsay Mária,
Bácskai Dóra, Bősze Andrea, Dobos Ernő, Kovács
László, Kovács Miklós, Körmendy Mária,
Lajtai Péter, Laurenczi Ágnes, Márton János,
Molnár Gergely, Nánay István, Őrsi Katalin,
Scherter Judit, Szeghő István, Szendrei Éva, Simon
Sándor, Can Togay, Virág Csaba
TARTALOMJEGYZÉK – KRONOLÓGIA
a Kassák Művelődési Házban
(Budapest, XIV., Uzsoki u. 57.)
1970. január
A KÉT TESTVÉR BALLADÁJA (50 perc)
amelyben még a személyiség megformálását
nem megcélozva, a Kegyetlen Színház hatása
alatt erős színházi effektusokkal balladai hangvételű
játékot adtunk elő.
(Írta és rendezte: Halász Péter. A darab
bemutatását nem engedélyezték. A játékban
a társulat minden tagja szerepelt, mindenki végig a
színen volt.)
1970. június
MERT MINDENKI
CSAK ÜL MEG ÁLL (50 perc)
amelyben a két testvér balladájával szemben
groteszk hangvételű etűdsorozatot állítottunk
össze közös improvizációinkból.
(Rendezte: Halász Péter. A játékban a
társulat minden tagja szerepelt – mindenki végig
a színen volt.)
1971. január
A LABIRINTUS (60 perc)
amelyben a táncszerű mozgással és gesztusokkal
a beszéd zenei intonációjával interpretáltuk
a labirintus mítoszt mint a szűk (belső és
külső) tér játékait.
(Írta: Bálint István, rendezte: Halász
Péter, zene: ifj. Kurtág György. A játékban
a társulat minden tagja szerepelt, a szerepeket felváltva
többen játszottuk.)
1971. május
részvétel a NANCY-i Színházi Világfesztiválon
vendégjáték a Párizsi Centre Américaine-ben
1972. január
GYORS
VÁLTOZÁSOK (60 perc)
amelyben egy önálló stílus megteremtésére
tettünk lépéseket egy szabadtéri színpadon
képzeletbeli játékkal, szürreális
látvánnyal és pop effektusokkal.
(Rendezte: Halást Péter. Zene: Sári László,
Breznyik Péter, ifj. Kurtág György. A sárkányt
és a halat készítette: Donáth Péter.
A játékban a társulat minden tagja szerepelt.
Bemutató: Rózsavölgyi Parkszínpad, két
részben.)
1972. január
A SKANZEN GYILKOSAI (60 perc)
amelyben egy strukturált térben szimultán akciók
zajlanak. Ezzel megszületett az együttes első autonóm
előadása.
(Írták: Lajtai Péter, Bálint István,
Halász Péter, rendezte: Halász Péter.
A játékban az együttes minden tagja szerepelt.)
Az előadást betiltják, az együttestől
a működési engedélyt hatóságilag
megvonják.
Közös elhatározásra a Dohány utca 20.
IV. em. 25. sz. (Halász Péter és Koós
Anna) lakásában folytatjuk színházi tevékenységünket.
1972. február
BREZNYIK MEG EGY ASSZONY TEGNAP (3 óra)
amelyben Breznyik Péter a Skanzen gyilkosainak közel féléves
próbaidőszakában, eredetileg a darab kiegészítésének
szándékával fogott hozzá, hogy olyan játékot
találjon ki, amely intenzívebben mutatja be az ő
skanzenjét: egy térbe sűrítve közvetlen
múltját, zenei múltját, az asszonnyal
való kapcsolatának történetét stb.
Az eddigiektől eltérően, a társulat tagjai
közül csak két színész kettejük
külön-külön és együttes életének
és kapcsolatának lehetetlenségeit élik
meg színházban, a részegség mámorától
az önszereteten át, a találkozás mámoráig
és az asszonnyal való azonosulási kísérleteken
át a nőben való eltűnéssel, inkarnációval
ér véget. Játékaink során először
jelenik meg tudatosan az intim személyes világ a maga
amorfságában és a kapcsolat kapcsolattalanságának
azon pillanataiban, amelyek nem tűrik a szót. Színházunk
története folyamán pedig az önálló
egyéni alkotás, ahol nem az írás-rendezés-eljátszás,
hanem az élés-elgondolás-színház-élés
folyamata zajlik le.
(Alkották: Breznyik Péter és Laurenczi Ágnes,
A későbbiek folyamán Laurenczi Ágnes helyett
Koós Anna játszott.)
1972. április
BÁBSZÍNHÁZ GYEREKEKNEK (20–60 perc)
amelyben Halász Péter lakásokon Szent Elek, a
Hamlet, a King Kong, a Kék angyal és Mikulás
történetét játssza el.
1972. május
HÉT BOHÓCJELENET (60 perc)
amelyekben az eltűnt cirkuszi bohócjelenetek helyébe
a mindennapi személyes kapcsolatok foszlányai lépnek.
A jelenetek egy, két vagy három személyesek.
(Írta: Bálint István, metteur-en-scènes:
Halász Péter, Breznyik Péter. Szereplők:
Breznyik Péter, Kollár Marianne, Bácskai Dóra,
Szeghő István, Koós Anna. A hét bohócjelenet
megjelent angol és német nyelven … kiadásában,
NSZK.)
1972. június
KURTZ ADOLF REGGELIJE (30 perc)
amellyel egy egészen leszűkített térben
egy fénykép lehetséges történetének
rekonstruálását kíséreltük
meg.
Kurtz Adolf reggelire megevett három lágy tojást.
Felesége megkérdezi tőle, hogy ízlett a
reggeli? Eközben a kert alatt a vasárnapi férfiak
megerőszakolják a vastaghúsú asszonykát,
aki már-már elélvezett, de addigra a férfiak
már szégyenlősen elsomfordáltak. (Lajtai
Péter elképzelése. Bemutató: Balatonboglári
Kápolna – bérli G. Galántai)
1972. augusztus
SURÁNY (6 nap)
amely nevű Duna menti üdülőtelep mellett egy
homokbányában szabadtéri előadásokat
tartottunk. A rendőrég a negyedik napon szétzavarta
a résztvevőket. Az előadások egy részéről
filmfelvétel készült Hat nap Surányban (16
mm, 40 perc) címen: ezt a filmet meghívták és
vetítették a 9. párizsi Biennálén,
1975. szept. 19. – nov. 2.
1972. szeptember
FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEJŰ
EGYÜTTLÉTRE
ami azt jelenti, hogy színészek és nézők
egy vízszintesen kifeszített lepedő nyílásain
dugják ki fejüket. A fejszínházban először
„láttunk” két személy egymásra
kérdezéséből fakadó beszélgetés-színházat.
(Ötlet: Bálint István, első változat:
Dobos Ernő, Koós Anna, Szeghő István, második
változat: Algol László és Halász
Péter.)
1972. december
HALÁSZ PÉTER BÁBSZÍNHÁZA (80
perc)
amelyben a hosszában félmeztelen színész
kalapjával babrál, majd a piros babákkal játszik;
egy személy többféle megszólalási
lehetőségével próbálkozik: hallgatás,
magnetofon-felvétel, recitálás és rögtönzés.
(Lajtai Péter: A felső út, a tisztás, az
alsó út és a szakadék. Bálint István:
Rózsi kiment a mezőre. Halász Péter: rögtönzések.)
1973. március
HOMMAGE A BIALOSZEWSKI (60 perc)
melyben Miron Bialoszewski lengyel költő verseiből
és az 1953 és 1960 között varsói lakásán
tartott színházi előadások szövegéből
állítottunk össze egy játékot.
(Helyszíne: Budapesti Lengyel Kultúra, előadók:
Breznyik Péter, Halász Péter, Koós Anna)
1973. március
ALIZ NŐVÉREI (90 perc)
amelyben az egyébként minden pontján reális-naturális
szituációt önmagával párhuzamosan
a szürreális felé tolja az a tény, hogy
az egyik elem (káposztafej a nő fején) szürreális.
A játékban mindkét szoba játszik, és
első ízben késztettük a nézőket
arra, hogy előadás közben mozogjanak.
(Buchmüller Éva, Kollár Marianne, Koós Anna,
Bálint István, Halász Péter)
1973. május
A „BREZNYIK MEG EGY ASSZONY TEGNAP” A RAVATALON VALAMINT…
(6 óra)
amelyben még felbukkan a hasonló című darab
egy-két akciója. A tárgyak feltűnően
megsokasodtak, elárasztották a teret, már senki
se használja őket, a férfi szereplő magára
maradt. Rítusokat végez: önáldozat önmagának:
érvágás – néhány cseppet
iszik saját véréből –; ön-kasztráció
álgenitáliákkal: nő-inkarnációs
és reinkarnációs kísérletek. Orosz
katonának öltözve, maszkban hosszan felolvas egy
orosz háborús regényből.
1973. augusztus
EGY HÉT A BALATONBOGLÁRI KÁPOLNÁBAN
(G. Galántai meghívására)
1. MADARAK ÉS VÖRÖS VÁLLPÁNTOK (70
perc)
amely az egyik nap régi elemekhez szinte óránként
újakat kitalálva és azonnal bemutatva jött
létre. Később a lakásban többféle
változatban is előadtuk.
(Halász Péter, Bálint István [madarak];
Breznyik Péter [katona], Buchmüller Éva, Can
Togay [piéta] és Koós Anna meg a lánya)
2. ALGOL LÁSZLÓ: A VEGYÉSZMÉRNÖK
ÉS AZ ÉPÍTÉSVEZETŐ (du. 6-tól
másnap reggel 9-ig)
amely szakrális individuál-mitológia pop zenével
és égetéssel.
3. KING KONG (3 nap)
amelyben három napon át (alkonyatkor, másnap
este és harmadnap délelőtt) szembesültek
játékaink a nagy majombábu jelenlétével.
A bábu hímvesszeje Blake szövegeket recitált.
(A játék eseményeit Bálint István,
Halász Péter és a New York-i Nőt alakító
Breznyik Péter találta ki.)
1973. augusztus
TÖKÉLETES PROTÉZIS AVAGY AZON BIZONYOS NAP KOLDUSAI
(50 perc)
amely színházi montázs olyan valóságos
és színházi elemekből-tényekből,
amelyek egymásnak társadalmi-esztétikai-kvázi-szinonímái:
1. Várakozás egy rosszul világított, kopott,
fűtetlen előszobában. (Az előadás
is itt zajlik, a szereplők – egy kolduspír –
a helyiség végében, egyszerű deszkaemelvényen
állnak.)
Koldusprodukciók:
2. A férfi harmonikázik, régi slágereket
énekelnek.
3. A férfi leveszi sötét szemüvegét,
vadhússal benőtt félszemét mutogatja.
4. A férfi újságot húz elő a zsebéből,
s el-eltűnődve felolvas egy cikket (Magyar Nemzet, aug.
19-i szám: A tökéletes protézis), amely
„ismerős” demagógiával, példával
és ellenpéldával mutatja be, hogy az a „jó”
rokkant, a szocialista rokkant, aki közepes vagy akar rossz protézissel
is hasznos tagja a társadalomnak.
5. A nő körbeviszi a férfi kalapját, pénzt
koldul a nézőktől.
1973. szeptember
BESZÉLGETÉSEK amelyekben magnószalagra rögzített beszélgetéseket
folytattunk előadásainkról a nézőkkel
(1972 tavasza óta). A beszélgetésekből
az egyes előadásokra vonatkozó legérdekesebb
részleteket közöljük.
1973. szeptember
DOHÁNY UTCAI KING KONG (3 nap)
amelyben a nyári King Kong előadást adaptáltuk
városi környezetre: utcára, századfordulós
épület udvaraira, loggiákra és a lakásra.
október:
VIRÁGOS KING KONG
december:
KARÁCSONYI KING KONG
1973. október
Megjelentünk a WROCLAWI Színházi Fesztiválon
(80 perc)
Meghívás és engedély nélkül,
a Nyitott Színház fesztiválcím demagógiájával
szemben egy Kollégiumban előadást tartottunk:
a játék eseményeit a helyszínen állítottuk
össze: félmeztelenségből, érmetszésből,
véres tej ivásából, tejforralásból,
férfiak nyakazásából, inkarnációból,
piétából, csecsemődajkálásból
és törpéből.
Egész évben rendőri intézkedések
kísérték a színház működését:
a kápolnát befalazták, útleveleinket
bevonták, publikációs tilalom, inszinuáló
újságcikk jelent meg az események szisztematikus
elferdítésével, amelyre nem volt válaszlehetőség.
Egzisztenciális veszélyeztetettség.
1974. február
HÖLDERLIN EMPEDOKLÉSZ (70 perc)
amely színházi-költői montázs: versszínház.
Elemei: dobszó, ének, tánc, férfiszínész
által fölolvasott költői szöveg németül
(Hölderlin: Vázlat Empedoklész halálára)
női szinkrontolmácsolással, rituális szimbolikus
akciók (Kollár Marianne üvegkancsóból
mézet önt egy asztalra helyezett üveglapra. Molnár
Gergely baltával a méz-üveg közepére
csap, Simon Sándor fém rudat tart a kezében,
a mellette álló Őrsi Katalin utána nyúl,
sohasem kapja meg stb.) A színészek megnyilvánulási
lehetőségei a minimálisra korlátozottak,
szinte egészen személytelenek – a Hölderlin
Empedoklész személyiség alkotóelemeivé
válnak.
1974. március
BETLEHEMI GYEREKGYILKOS (60 perc)
amely a bibliai történet horror-komiksz feldolgozása.
A nézőket a szereplőktől üvegfal választja
el.
(bemutató: az Állami Könyvterjesztő Vállalat
Klubjában)
A darabban Breznyik Péter által megformált katonafigura
áll a Najmányi László és Breznyik
Péter által írt és rendezett A CSÁSZÁR
ÜZENETE c. film (35 mm, 45 perc, fekete-fehér) középpontjában.
A filmben az együttes többi tagja és korábbi
produkciók fotói szerepeltek.
1974. június
GUIDO ÉS TIRIUS, A KÉT LOVAG A SZENTFÖLDRE VÁNDOROL
(két délelőtt) – GYEREKSZÍNHÁZ
amikor a szigetre érnek, találkoznak a Dunán
átkelő nézőkkel, gyerekekkel és felnőttekkel,
akik csatlakoznak hozzájuk. Útközben több
szaracéntámadást vernek vissza. Rátalálnak
Guido menyasszonyára, akit a szaracénok egy fához
kötöttek. Majd elérkeznek a beteg lányát
és elveszett birodalmát sirató dák királyhoz.
(Guido, zöld lovag: Halász Péter; Tirius, kék
lovag: Buchmüller Éva; Guido menyasszonya: Koós
Anna; dák király: Breznyik Péter; királylány:
Scherter Judit. Helyszín: Szent-endrei sziget)
1974. augusztus
A ZSIDÓ VICCEL (60 perc)
amikor a szobát átjárja a délutáni
szél, alkonyodik, az ablaktáblákat kiszedték
a helyükről. A gipsszel tetőtől talpig leöntött
színész vicceket mesél, ujjai között
gyertyák égnek. Amikor besötétedik, zsidó
dalokat énekel, majd elfújja a gyertyákat.
(alkotta: Halász Péter)
1974. július
„ÉS LAKOZIK A FARKAS A BÁRÁNNYAL”
(30 perc)
amelyben újra az intim-személyes szféra a célpont,
ezúttal hétköznap-biblia összevetésben.
Az előadás előtt Bálint István lezárt
borítékot adott át négy színésztársának
azzal a kéréssel, hogy amikor a nézőkkel
együtt bevonulnak az előadás színhelyéül
szolgáló lakószobába, olvassák
fel egyenként számukra a szövegeket, majd távozzanak.
„Amikor a szobába léptünk, Bálint
Istvánt és feleségét, Kollár Marianne-t
találtuk ott, meztelenül és mindvégig mozdulatlanul
feküdtek a padlón.”
A következő szöveg hangzott el négyszer:
„6. És lakozik a farkas a báránnyal, és
a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és
az oroszlánkölyök és a kövér barom
együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;
7. A tehén és medve legelnek, és együtt
feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör,
szalmát eszik;
8. És gyönyörködik a csecsszopó a viperák
lyukánál, és a csecstől elválasztott
a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét;
9. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségemnek
hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr
ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.”
(Ó-Testamentom, Ézsaiás próféta
könyve, 11. rész, 6–9.)
1974. október–december
HÁZ
amelyet szekrényekből, deszkafalakból és
ablakokból építettünk fel a szobában.
A HÁZ a színház megformálásának
másféle módját kínálta.
Ha a Házba a színész belép, színpadra
lép be: a néző kívül marad és
az ablakon át „lakást” lát. A Házban
mozdulatlan avagy előre eltervezett cselekménysort realizáló
színészek panoptikumot láttatnak. Az egyik színész
a Házon kívülről kommentálja a bent
zajló eseményeket: szavai mozdulatokat, arckifejezéseket
emelnek ki, illetve egybefogják több színész
egymással párhuzamos, sőt, egymástól
egészen eltérő cselekvéseit: „filmet
vetít” a nézőknek. A Házban lét
és a Házat körülvevő nézők
jelenléte alkotóteret jelent a színészek
számára: maszkban játszanak.
1974. december 31.
SZILVESZTERI JÁTÉKOK A HÁZBAN
amikor hatan ülnek a Házban. Hárman sípolnak,
hárman zenét hallgatnak. Akik a zenét hallgatják,
egyszer csak krémesekkel dobálják a sípolókat.
A Ház tetejére szerelt zuhanyokból megindul a
víz. Az áldozatok a zuhany alatt lemossák a krémesmaradványokat
(40 perc). Szünet, Halász Péter Éjfélig
tartó „báb”-színháza. A játék
végén a Házat lebontottuk.
1975. májustól
NAPLÓSZÍNHÁZ
amikor elvesztettük az „igaz fikció” kitalálásának
lehetőségét, vagyis az elementáris örömöt
a fikcióban és az igazságunk hitelét,
tehát nem tudtunk többé játékot
csinálni, elhatároztuk, hogy naplót „írunk”.
Vagyis napról napra, az év mind a 365 napján
eljátszunk valamit. Valamit abból, ami aznap eszünkbe
jutott és amit éreztünk. Bármit, ami az
elemi megformálás lehetőségét
is nyújtja – igyekezvén elszakadni a ránk
nehezedő esztétikai-szemléleti múltból,
és kitörni a hallgatásból, eljátszani
Bármit.
HOMOKASZTAL (40 perc, 38 perc)
melyben egy látó vak és egy idegen gyalázkodik,
miközben a kiszolgáltatott aranyruhás nő
ételt, italt és testét kínálja
fel. Az idegent Ábrahámnak, a látó vakot
Izsáknak hívják.
A második részben zenét hallgatnak és
esznek.
(két részben, alkották: Buchmüller Éva,
Bálint István, Halász Péter)
KEEP WASHING UP (50 perc)
amelyben egy nő hajánál fogva két bábuhoz
kötve edényeket mosogat az asztalon – burleszk.
(Koós Anna)
ANTON CSEHOV: HÁROM NŐVÉR (80 perc)
Szereposztás: Irina: Halász Péter; Olga: Bálint
István; Mása: Breznyik Péter.
Súgó: Koós Anna
zene: Chopin: Polonez: G-moll [1817], B-dur [1817], Asz-dur [1821]
(játszik: Halina Czemy-Stefanska), Gisz-moll [1822] B-moll
[1826], F-moll [1829], Gesz-dur [1829], op. posthum. (játszik:
Ludvik Stefanski) [XL 0078]
szöveg: Csak a Három nővér szövegei
HALFOGÁS (30 perc)
amikor a homokasztalon vízmedence van, benne élő
hal. A homokasztal körül zenészek kimonóban
ülnek, egy hangon felváltva sípolnak. A három
sípoló korszerű szöveget mond. Az asztalon
szigonyos férfi áll. Fölszúrja a halat,
sapkájába teszi, majd azt fejére húzva
távozik.
(Bálint István, Breznyik Péter, Kollár
Marianne, Halász Péter)
ELŐSZÓ A DON JUANHOZ (90 perc)
amelyben másféléves előkészületek
után létrejött a Don Juan téma első
megközelítése.
A darab nem-kritikai válasz az „És lakozik a
farkas a báránnyal”, valamint a „Három
nővér” c. előadásokra.
(Breznyik Péter, Kollár Marianne, Koós Anna)
DON JUAN – LEPORELLO (74 perc)
74 perces, 16 mm-es, fekete-fehér film
Breznyik Péter, Koós Anna, Kollár Marianne
– a hármas
(a film készítői)
operatőr – Dobos Gábor
a félszemu óriáscsecsemő – Koós
Éva
a négyarcú lovag – Buchmüller Éva
apródja – Bálint Eszter
apáca – Dobos Ernő
apácamajom – Bősze Andrea
vadászexhibicionista – Halász Péter
nekrofil – Bálint István
koprofil – Donáth Péter
törpe – Rácz Péter
gyámleánya – Major Borbála
NEHÉZ A BOLDOGSÁGTÓL BÚCSÚT
VENNI (30 perc)
amikor tábortűz ég a szobában. Az ablak
alatt három sötétruhás kalapos ember ül,
háttal a nézőknek. Divatos magyar slágert
énekelnek. Egyikük föláll, kilép
az ablakon. A másik letolja a nadrágját, és
táncra kéri a harmadikat, aki nő. Az első
visszatér, és lekéri a nőt. A tűz
kialszik.
(Bálint István, Buchmüller Éva, Halász
Péter)
BÁLINT ISTVÁN UTÓSZAVA A DON JUANHOZ (45 perc)
amelyben a kővendégzene szól. Fehér toll
borította férfi, feketeruhás nő, tízéves
kislány. A sötétruhás nő hangtalan
beszédre tanítja a gyereket. A férfi és
a nő között rövid ingerült párbeszéd.
A tollborított férfi a kislány fülébe
súg, táncol vele és tüzes botokkal vív.
A férfi és a nő visszahúzódnak
a fasátorba. Csak a kisgyerek marad kint a tűznél.
(Bálint István, Kollár Marianne, Major Borbála)
KEEP WASHING UP AND BEWARE THE BEGGARS (60 perc)
amelyben a mosogatóasztal alá két koldus költözik,
majd az asztalról elviszik a mosogatónőt, és
a sebes férfival találkoznak.
(Breznyik Péter, Kollár Marianne, Koós Anna,
Halász Péter, Buchmüller Éva)
1975. ősz
ÚJRA FELÉPÍTJÜK A HÁZAT
KEEP WASHING UP AND BEWARE THE WOMAN (50 perc)
amelyben az asztal alatt egy lakó maradt: az asztalra feltolakodva
addig pimaszkodik, amíg a mosogatónő hátára
kapja, és elviszi.
(Koós Anna, Kollár Marianne)
1976. január 20.
KIVÁNDORLÁS
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.