Színészképzés Másképp-Minden ami színház ! - Színházi Események, Verseim,Verset mondok,Politikai szatíra,Dráma,Vígjáték,pszichodráma,Színház ,Színházi Alapfogalmak,Színitanoda,Színitanodáról,Színházi emberek,Színház ,Sztanyiszlavszkij,Grotowski,Reformerek klubja,magyar színháztól,francia színháztól,norvég színháztól,dán színházig,amerikai színházig,sturm und drang,vásári komédiától,zenés dráma,lapozható változatban

SZÍNÉSZKÉPZÉS MÁSKÉPP! - A SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE 27. / A XX. századi román, cseh és jugoszláv színház /
Add a Facebook-hoz

FORDÍTÓ

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 248





HONLAP FŐ MENŰJE


ÍRÁSAIM,GONDOLATAIM


SZÍNHÁZTÖRTÉNET


MINDEN AMI SZÍNHÁZ






















A XX. SZÁZADI ROMÁN SZÍNHÁZ
          
/ Folytatás /



           - Lucia Demetrius / 1910 - 1992 /




Fő művében korunk nőjének problémái állnak.

 
             - Mihail Davidoglu / 1910 - 1987 /




A népi demokratikussá váló Romániában megnövekedett a rendező szerepe is, aki nem csak az egyes produkciók színpadi kialakítója, hanem a rábízott társulat színészeinek nevelője és együttessé kovácsolója is lett!

A román rendezők munkáját az 1950-es években áthatotta Sztanyiszlavszkij rendezői módszere és a realista interpretációról alkotott felfogása, ugyanakkor a világ különböző részein felbukkanó új művészi törekvések eredményeit is igyekeztek felhasználni.
Néhány kiemelkedő tehetségű rendező:

          - Sicá Alexandrescu / 1896 - 1973 /



A román rendezői gárda legjobbjai közé tartozott.
A román Nemzeti Színház rendezője volt.
Főleg vígjátékok szellemes és ötletgazdag színpadra állításaival tűnt ki.

         - Moni Ghelerter / 1917 - 1979 /



Szintén a Nemzeti Színházban dolgozott.
Az árnyalatok iránti érzéke, atmoszférateremtő ereje és pszichológiai elemzőkészsége tette nagy rendezővé.

               - Alexandru Finti / 1910 - 1972 /



A hősi jellegű és forradalmi drámák pátoszának és kollektív lelkesedésének érzékeltetésében és a színpadi tömegek dramatikus mozgásának megszervezésében tűnt ki.

           - Liviu Ciulei / 1923 - 2011  /

185px

Új utakat keres a színjáték kifejező értékeinek növelésére.
Színész, rendező és díszlettervező egy személyben.

          - Tompa Miklós / 1910 - 1996 /



A Marosvásárhelyi Állami Színház rendezője volt.
Munkáit a lélektani elemzés jellemezte.
Rendezéseit meggyőző erővel állította színpadra.

Mögöttük már ott nyomult előre a legújabb rendezői gárda:

         - Alexa Visarion / 1947 - /




                     - Cátálina Buzoianu / 1938 - /




                   - Harag György / 1925 - 1985 /

Harag György


         
A XX. SZÁZADI CSEH SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE




A XIX. század végén viharos fejlődésnek induló kapitalista társadalmi átalakulás nagy hatással volt a színházra is.
A színházi alkotóművészek, dramaturgok, rendezők és díszlettervezők idejében bekapcsolódtak a modern nemzetközi áramlatokba, érzékenyen reagáltak a nyugat-európai színjátszástól kapott újításokra.
Új, korszerű törekvéseket szolgáló színházak keletkeztek, melyek egymással versengve egyre magasabbra emelték a cseh színházkultúra színvonalát!


A prágai Nemzeti Színházat 1896-ban nyitották meg.



Hosszú ideig a cseh színházi élet egyetlen központja volt, de a xx. század elejére elvesztette kizárólagos jellegét.
Vezető szerepét azonban még jó néhány évig megtartotta, mégpedig annak köszönhetően, hogy élére Jaroslav Kvapil / 1868 - 1950 / nemzetközi hírű művészt nevezték ki.



Költő, drámaíró és kritikus volt, később pedig rendezett is, mégpedig olyan sikerrel, hogy a New York-i Metropolitan meghívta első rendezőnek, de ő ezt a lehetőséget visszautasította.
Kivételes tehetsége, sokoldalú, alapos képzettsége és céltudatos művészi magatartása hosszú évekre megszabta a színház eszmei és művészi fejlődésének irányát.
Sokat tanult Reinhardtól és Sztanyiszlavszkijtól, de fokozatosan kialakította a maga önálló, sajátos stílusát, s ezzel diadalra vitte a modern lélektani realizmust!
Ő volt az első cseh rendező, aki a színészi játékot, a színpadtechnikát és díszlettervezést a mű szolgálatába állította.

1906-ban ő hívta meg prágai vendégszereplésre Sztanyaiszlavszkijt és a Művész Színházat.

A Nemzeti Színház óriási pozitívuma volt, hogy az ország vezető színházaként igyekezett minél szélesebb rétegekkel felvenni a kapcsolatot és eljuttatni hozzájuk a színházi kultúrát!

A Nemzeti Színház mellett jelentős szerepet játszott a Svanda Színház.
1881-ben alapították, először Libuse Színház néven.
Alapítója Pavel Svanda ze Semcic / 1825 - 1891 /



Kitűnően vezetett, magas színvonalú mozgó társulata volt.
Mindig a korszerű irányzatok tolmácsolói voltak, következetesen haladtak a nemzetközi színházi kultúra fejlődésével.
A színház művészi rangja és híre sokáig vetekedett a Nemzeti Színházéval, sőt a színészképzés terén túl is tett rajta, amit az is bizonyít, hogy később a Nemzeti Színház és a Városi Színház legjobbjai is ebből a színházból kerültek ki!
1898-tól - Csehországban és Európában elsőként - rendszeresen tartottak munkáselőadásokat, s igényes repertoárjukkal bizonyították a munkásság fogékonyságát a színházi kultúra és a drámairodalom iránt.

          - Vinohrady Városi Színház

A xx. század első évtizedében a harmadik legjelentősebb színház.
A jómódú városi polgárság építette, kifejezetten azzal a céllal, hogy versenyre keljen a Nemzeti Színházzal.
Első igazgatója F. A. Subert eleve " második Nemzeti Színház " néven emlegette.
eredetileg prózai színházként indult de később 12 éven át operát és operettet is játszottak benne, s ebből eredően balett tagozata is volt.
A színház művészi felívelése 1913-ra tehető, amikor kinevezték az élére Karel Hugo Hilar / 1885 - 1935 / igazgatót!



Rendkívül sokoldalú, művelt és színes művészi egyéniség volt.
Korlátlan hatalmat kapott a drámai tagozat vezetésében, ezért megalkuvás nélkül valósította meg a modern színházról alkotott elképzeléseit, Vahtangov és Tairov szellemében!
Rendezői elveit így fogalmazta meg:
" A rendező a dráma uralkodója, teremtője, kritikusa, tulajdonképpeni tolmácsolója, akit odaadóan kell szolgálnia a díszlettervezőnek, zenésznek, színésznek..."
" A színésznek azt is megbocsáthatjuk, hogy időnként nem tud játszani - csak legyen előttünk meztelen, sebei legyenek olyan mélyek, hogy a belőlük kiszökkenő vér megöntözzön bennünket is, akiket a mindennapi szenvedés és a kis unalmak elfásítottak... nincsenek már Hamletek, Othellók, Rómeók, a drámák a színészek drámái, akik a Hamletben, Othellóban, Rómeóban fejezik ki magukat... "

Hilar új meglátásokkal, új lehetőségekkel és új kifejező eszközökkel gazdagította a cseh színházat, olyannyira, hogy a Városi Színház az ő vezetése alatt túl szárnyalta a Nemzeti Színház színvonalát is!

További jelentős színház volt még ez időben:

          - prága-holosevicei Uránia,
          - Lírai Színház,
          - Művész Színház


Az 1918 októberében kikiáltott független Csehszlovák Köztársaság színházkultúrája az új politikai viszonyoknak megfelelően változott, polarizálódott.
1920-tól nagymértékben kibővült a színházak hálózata is.

         - 1920-ban a Nemzeti Színházhoz csatolták és csehesítették az addig németül játszó Rendi Színházat,
         - 1929-ben a Városi Színház kamaraszínházat alapított,
         - 1929-ben megnyílt a Nagy Operettszínház


Hilar 1935-ben bekövetkezett halála után a Nemzeti Színház vezetését
Jiri Frejka / 1904 - 1952 / vette át.



A baloldali avantgarde egyik kiváló képviselője volt!
Az előadott mű költői és általában stiláris értékeit kiemelő, aktuális társadalmi vonatkozásait hangsúlyozó, és ugyanakkor a színészi játékot a produkció középpontjába állító koncepciójának köszönhetően a Nemzeti Színház továbbra is lépést tudott tartani a nemzetközi színvonallal.

A régi nagy színházak hiába tartottak azonban lépést a nemzetközi színvonallal, társadalmilag és politikailag egyre inkább elszigetelődtek a feltörekvő új társadalmi osztálytól, a munkásságtól.
Ezt az űrt a kísérleti színházak töltötték be.

              - Piros Hetes / Cervená sedma /

1914-ben nyílt meg.
Eredetileg kabaré volt, amely később szatirikus színházzá alakult át, és kifejezetten magas színvonalat ért el.

             - Vencel téri kis színház

1920-ban hozták létre.
Létrehozója Emil Artur Longen / 1885 - 1936 /



Író, festő és rendező.
Kiváló színészekkel és kiváló szerzőkkel izgalmasan kihívó, a szó igazi értelmében modern színjátszást produkált.
/ Itt került színre például először a dramatizált Svejk !!!! /

           - Cseh Műkedvelő Munkás Színjátszók Szövetsége

1911-ben alapították.
Komoly szerepet játszott a forradalmi színházkultúra kialakulásában.
Ezek színpadhoz nem kötött népies színjátszó csoportok voltak, melyek szövetségbe tömörültek a nagyobb hatékonyság érdekében.

           - Munkás Drámai Csoport

Szintén forradalmi színház, melynek alapítója 1921-ben Jindrich Honzl / 1894 - 1953 /



A forradalmi színházak, laza szerkezeti felépítésük miatt hamarosan elveszítették bázisukat, és helyüket a szervezetileg szilárd, hivatásos, baloldali avantgarde színházak vették át.

           - Felszabadult Színház

1925-ben alakult ésTairov szellemében működött.
Az aktualitás keresése, a színházi munka pontossága és tisztasága, a színház minden réteggel való megkedveltetése, a színpadművészet költőisége, ezek voltak a célkitűzéseik.
1927-ben két fiatal egyetemi hallgató és amatőr színész West Pocket Revue című közös művének bemutatása új korszakot hozott a színház életében.
A két szerző:

            - Jiri Voskovec / 1905 - 1981 /




                 - Jan Werich / 1905 - 1980 /



A revü különböző kispolgári konvenciókat támadó, de alapjában véve mégis csak szórakoztatni akaró, ötletesen összeállított laza képsor volt.
Ez volt a kiindulópontja  a hamarosan hivatásos színházzá váló  Felszabadult Színház játékmodorának!
Napi politikai eseményeket kommentáló és karikírozó előadásaikkal valósággal lázba hozták közönségüket.
Létrehozták a " vad fantázia színházát ", ahol bolond bohózatokat, abszurd meséket játszottak.
A színpadon önmagáért való művészi világot akartak létrehozni.
Így írtak elképzeléseikről:
" Szilárdan hisszük, hogy a színház lényege a fantázia, és ezért szenvedélyes hívei vagyunk a színpadi varázslásnak. A színház olyan művészet, amely az optikai csalódások, a bűvészmutatványok, a fényszökőkutak, a tűzijáték, és a csepűrágás világába tartozik. "
A tematikailag zárt realista drámával a játékos, spontán filozofáló komédiázást állították szembe, mert sohasem akartak a valóság illúzióját kelteni a színpadon, mert céljuk az volt, hogy a közönség velük játsszon.
Olyan fokra voltak képesek emelni ezt a fajta színházat, hogy minden előadásuk a helyeslés és felháborodás viharát kavarta a politikai és a kulturális életben egyaránt.
1935-ben a konzervatív pártok nyomására betiltották a színházat, amely azonban különböző rejtett helyeken Megkötözött Színház néven tovább működött.
A müncheni diktátum után - német fasiszta nyomásra -  a Felszabadult Színház volt az első kulturális intézmény melyet véglegesen bezártak.
Vezetői az Egyesült Államokba emigráltak.

              - D 34. / Divadlo 34. /

1933-ban alakult avantgarde csoport.
A társulat nevében a D a Divadlo / színház / szó rövidítése, a 34 pedig a megalakulásukat követő évet jelentette, s ez a szám működésük során évről évre növekedett, azt jelezve, hogy a színház mindig megakarja előzni az időt, és a jövőt akarja szolgálni!
Alapítója Emil Frantisek Burian / 1904 - 1959 /



Rendező és zeneszerző.
Pályáját a Felszabadult Színháznál kezdte, majd a Dada Kabaréhoz szegődött, 1927-ben Voiceband néven újszerű, egyéni stílusú zenés szavalókórust szervezett, mellyel külföldön is nagy sikereket ért el.
Ezután egy ideig a brnói Nemzeti Színház, majd az olomouci színház és végül a Piros Hetes rendezője volt.
Ezt követően hozta létre a D34-et.
A minimális színpadtér eleve arra kényszerítette, hogy a legmodernebb és leggazdaságosabb színpadtechnikai eszközöket alkalmazza.
Az ebből adódó jellemzők:

      - Függönyt nem használ,
      - alig volt díszlet,
      - A színváltásokat a közönség előtt oldották meg,
      - a színpad gyakorta egybeépült a nézőtérrel.


További újítások:

      - Nem használtak súgót,
      - a színészek szereposztás szempontjából egyenrangúak voltak,
      - stilizálták a színészi játékot,
      - a színész egyénisége háttérbe szorult s alárendelte magát a rendezői koncepciónak.


Burian színházának igazgatója, rendezője, zeneszerzője, karmestere és házi szerzője is volt, kezdettől fogva a kommunista munkásmozgalom szolgálatába állította a D34-et.
Koncepciója így hangzott:
" Az új színház témája az ember életéből sarjad. Nem lehet az életen kívül gondolkodni. Osztályellentétekből vagy egyéni katasztrófák szülte antagonizmusokból fakad..."

A német megszállás természetesen véget vetett a progresszív színjátszásnak, sőt fokozatosan az egész cseh színházi életnek.

A II, Világháború után az ország egész területén újraéledt a színjátszás.
Megindult a színházak államosítása, és ezzel párhuzamosan megnövekedett a színházak száma is.
Az 1950-es években Csehszlovákiában volt a legsűrűbb színházi hálózat az egész világon!
/ 67 állandó színház 116 hivatásos együttessel és 10 ezer műkedvelő színjátszó csoport /
Később azonban rájöttek, hogy túlzott ez a nagy szám, ezért néhány vidéki színházat bezártak, másokat összevontak.

Az 1950-es évek elejétől itt is hivatalossá vált a szovjet dogmatikus művészetszemlélet, melynek hatása alatt fokozatosan elszürkült a színházi élet.
A cseh színházi kultúra kapcsolata a nemzetközi modern világirodalmi irányzatokkal megszakadt.
A hivatalos kultúrpolitika megszüntette az avantgarde színházakat, azok minden vívmányával együtt.
Ez a válság egészen az ötvenes évek végéig tartott.

A cseh színjátszás újra fellendülése magával hozta a színházak újradifferenciálódását is.
Azok a régi színházak, melyek a baloldali avantgarde hagyományait igyekeztek tovább vinni, mint például az újra alakult Független Színház, okafogyottá váltak és alkotói válságba kerültek.
Burian csalódottan vette tudomásul, hogy forradalmisága nem folytatható tovább, ezért visszavonult a színházi élettől s viszonylag fiatalon halt meg.

A kísérleti műhelyek szerepét ismét a gyorsan szaporodó új kis színházak vállaltál magukra.

            - Korlát Színház / Divadlo na Zábradli /



1956-ban alapította három kitűnő művész.

          - Jiri Suchy / 1931 - /

Jiří Suchý v Karlových Varech (2009)

Költő és színész.


              - Ljuba Hermanová / 1913 - 1996 /



Énekesnő.


             - Ladislav Fialka / 1931 - 1991 /



Táncművész.

Társadalmi, filozófiai kérdéseket felvető és a közönséget válaszkeresésre késztető drámai színház volt, s főként az abszurd irányzatoknak adott otthon.

          - Semafor Színház

1959-ben alapította a Korlát Színház társulatából kilépő Jiri Suchy valamint
Jiri Slitr / 1924 - 1969 /



Dalszerző.

Műfajuk az erősen szürrealisztikusra hangolt modern költői, zenei hangulatkép.

            - Színjátszó Klub / Cinoherni klub /

A színészek pódiumának mondták.
A csupa fiatal művészekből álló társulat vezetősége úgy állította össze a repertoárt, hogy a színészeknek maximális lehetősége nyíljon egyéniségük érvényesítésére, személyiségük sokoldalú kifejezésére!

            - Színház a kapu mögött / Divadlo za branou /

Rendezői laboratórium volt.
Célja a kor legkorszerűbb színpadi kifejezési formáinak keresése.

Az operai műfajnak még a XX. század első felében is a prágai Nemzeti Színház ad otthont.
A színházak államosítása után azonban egyre több vidéki színházhoz is kapcsolnak operai tagozatot.
A nemzetközi operaműsort a nagy hazai szerzők, elsősorban Smetana és Dvorák művei egészítik ki.
Hamarosan azonban új cseh zeneszerzők is feltűnnek.

          - Leos Janácek / 1854 - 1928 /



62 éves koráig hazáján kívül sehol sem ismerték.
Forrása a gazdag morva népzene.

          - Josef Bohuslav Foerster / 1859 - 1951 /



Smetana művészi iskolájához tartozott.
Pszichologikus, melodrámaszerű műveket írt.

              - Vitézsláv Novák / 1870 - 1949 /



Az új cseh zene egyik vezéralakja!

                 - Otakar Ostrcil / 1879 - 1935 /



Önálló polifonikus technikát alakított ki operáiban.

               - Oskar Nedbal / 1874 - 1930 /



Főleg balett műveivel tűnt ki!

                  - Bohuslav Martinu / 1890 - 1959 /



Az egyik legjelentékenyebb cseh zeneszerző!
A Smetana Színház művészeti igazgatója volt.

Az 1968-69-es politikai válság és annak megoldása jelentős változásokat idézett elő a cseh színházi életben is.
Számos tehetséges rendező hagyta el az országot vagy vonult vissza.
Néhány példa:

         - Alfre Radok 1968-tól Svédországban dolgozott, majd Bécsbe költözött, ahol 1976-ban meghalt.
         - Otomar Krejca megszakítás nélkül külföldön él és dolgozik,
         - Pavel Kohout és Milan Kundera nemzetközi hírű drámaírók külföldre emigráltak.
         - Vaclav Havel, Ivan klima és Josef Topol elhallgattak, nem alkottak tiltakozásul.
         - Jan Grossman, a Korlát Színház kitűnő dramaturgja elhagyta a fővárost és vidékre költözött.
         - Jan Kacer, a Színjátszó klub neves rendezője 1974-től nem színházi területen dolgozott.


Az 1970-es évek közepétől aztán enyhült a politikai terror, s lazítottak a művészeket gátló tényezőkön.
Ennek következtében a cseh színházi kultúra újra elfoglalhatta ma is méltó helyét a nemzetközi színháztörténetben.


A XX. SZÁZADI JUGOSZLÁV SZÍNHÁZ




   Az első világháború után létrejött új államalakulat, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, mely 1928-ban a Jugoszlávia nevet vette fel, a történelemben először egyesítette a délszláv népek nagy részét.
A különböző nemzetiségi államok azonban különböző kulturális örökséget hoztak magukkal, s ezt nem volt könnyű összehangolni, különösen a színház területén.

Az ország valamennyi színházát már 1918-ban államosították és belgrádi központi vezetés alá rendelték.
Ez viszont nem járt együtt megfelelő állami támogatással is, ráadásul a színházakat bevonták a különböző pártok politikai konfliktusaiba is, s ez a színházak működésében komoly visszaesést eredményezett.

A belgrádi színház épülete az első világháború alatt súlyos károkat szenvedett, így az előadásokat a Casino moziban tartották, majd 1919-ben a társulat a Lovarda épületébe költözött, s itt vészelték át az épület felújításának éveit.



Az újjá épített színházat 1923-ban adták át és a társulat opera részlege foglalta el.
Így született meg Belgrádban az első önálló operaház.

Zágrábban az 1895-ben épült színház nem sérült meg, így ott zavartalanul folytatódott a színházi munka.



Ljubjanában a háború alatti kényszerszünet után új körülmények között indult meg a színházi élet.
1918 után a régi német színházból opera lett, a másikba pedig a szlovén drámai együttes költözött, amit aztán Nemzeti Színház / Narodno gledalisce / néven közös vezetés alatt egyesítettek.



A két világháború között Ljubjanában több műkedvelő színpad is működött:

         - Szent Jakab Színpad / 1945 után állandó színházzá alakult ! /
         - Népszínpad
         - Iparosok háza
         - Munkásszínpad


A következő években újabb színházi központok is alakultak az alábbi helyeken:

         - Újvidéken,
         - Eszéken,
         - Nisben,
         - Pozarevácon,
         - Skopjéban,
         - Szarajevóban,
         - Banjalukában,
         - Splitben,
         - Dubrovnikban


A második világháború előestéjén 14 színház működött Jugoszláviában, közölük  5 volt zenés.
A második világháború alatt aztán, a háborús események és a német cenzúra miatt szinte teljesen megbénult a színházi élet.
Ez csak a háború vége felé kezdett oldódni, amikor a már felszabadított területeken partizán színészekből alakult színtársulatok alakultak, akik nem csak katonáknak játszottak, hanem olyan falvak lakosságának is, akik addig még sosem láttak színházat!
Ezek az együttesek a szabad ég alatt, rögtönzött alkalmi színpadokon, ejtőernyőből készített ruhákban és emlékezetből összerakott szövegekből álló jeleneteket vagy rögtönzött darabokat adtak elő.

1944-ben a felszabadult városokban állandó jellegű színtársulatok keletkeztek Nemzeti Felszabadítás Színházai néven, s a teljes felszabadulás után ezek képezték magját az újonnan induló színházi életnek.

1945 után teljesen új színházak is jöttek létre:

           - 1947-ben Belgrádban a Jugoszláv Drámai Színház / Jugoslovensko dramsko pozoriste /



A régi Nemzeti Színházhoz és a Belgrádi Drámai Színházhoz kapcsolódott, s ma egyike a Szerb Köztársaság ama kilenc színházának, melyek az élő szerb drámairodalom közvetítését vállalták magukra.
Ebbe a színházba Szerbia legjobb színészeit gyűjtötték össze.

           - 1956-ban Belgrádban Atelje 212 néven egy új avantgardista színház jött létre



Nevüket onnan kapták, hogy a Borba című napilap székházának egyik termét alakították át részükre 212 székkel!
1964-ben költöztek saját épületbe, viszont azóta sincs állandó társulata, színészei alkalomszerűen kerülnek ki a többi belgrádi színház tagjai közül.

         - 1950-ben Zágrábban a Komédia nevű színház

Zagreb (Zágráb), Croatia - Komédia Színházat (Kazaliste Komedija) 1950-ben alapították. Ma a város egyik legnépszerűbb színháza.

A Nemzeti Színház kisegítő színházaként hozták létre.

/ Folytatás a 28-ik részben /
 


 

 






 




          





 

 












 
 











         













KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ


Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.



NETpark.hu linkkatalógus

eKereso katalógus



Ingyen hirdetés
Ingyenes hirdetés feladás.



ALTERNATÍV SZÍNITANODACylex Silver Díj
 

 

   LINKCSERE PARTENEREIM



Linkelo.net linkgyujtemeny




Meteora Linkgyujtemeny

Hasznosoldalak

Linkcsere.eu


Hahe.hu Online Tudakozo


HUN-WEB Magyar cimtar es kereso


WEBLAP katalogus

VIP Linkkatalogus

SEO KERESOBARAT LINKGYUJTEMENY

Ingyenweblapok.hu

NETpark.hu

LinkDr.hu

CegMAX cegkatalogus





ÉLETEM ÉS A BÖRTÖN


NE FELEDJÜK: ŐK IS SZÍNHÁZAK!


SZÍNHÁZI IRÁNYZATOK,STÍLUSOK


SZÍNHÁZI ÉS FILMES EMBEREK




NEVEZETES ALTERNATÍV ELŐADÁSOK




TRAGIKUS SORSÚ SZÍNÉSZEK




Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala


  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Belépés



    Lap tetejére /


    Copyright MyCorp © 2018Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben