Belügyminiszter:
De igen! Pontosan azt, amire gondol! Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a
maga nyugalmát, el kell távolítani a városból, sőt az egész országból
azt a Jézust! Persze ennek a végrehajtásához a maga segítségére is
szükségünk lesz... Esztergályos: Nem! Elég bűnt követtem már el így is! Nem akarok még többet vétkezni Isten ellen! Belügyminiszter:
Ugyan! Miféle bűnről beszél?! Eszünk ágában sincs bántani Jézust!
Mindössze rá akarunk ijeszteni... Azt akarjuk, hogy ne érezze magát
biztonságban és főleg, hogy erről a veszélyről tudomást szerezzenek az
őt imádó emberek is! Meglátja: a hívők fogják majd kérni őt, hogy a
biztonsága érdekében menjen el! Politika ez, kedves barátom! Jól
kigondolt politika.... Esztergályos: Én ezt nem tartom jónak.... Belügyminiszter: / Kezd dühös lenni. /
Értse már meg végre, hogy mi csak magának akarunk segíteni! Azt
akarjuk, hogy ne kelljen egész életében rettegnie! Ennyivel tartozunk
azért, amit tett! Esztergályos: Én ezt nem akarom.... Nagyon szépen kérem, hogy hagyjanak ki engem ebből.... Inkább elköltözök valahová.... Belügyminiszter: / Kiabálni kezd. /
Ide figyeljen maga szarházi! Azt hiszi, hogy csak úgy leléphet?! Vegye
tudomásul, hogy maga egyszer már eladta nekünk a lelkét! Megvettük és
rendelkezünk vele élete végéig! Innen nincs kiszállás! Vagy megteszi
amit kérünk, vagy úgy elbánunk magával, hogy nem kell tovább rettegnie
attól, mikor prédikálja ki magát a káplán! Megértette amit mondtam?!
Fel tudta fogni?! Esztergályos: De biztos, hogy nem akarják bántani őt? Belügyminiszter:
Hát persze, hogy nem! Mi magát akarjuk megszabadítani Jézus
közelségétől és nem az az elsődleges célunk, hogy tőle
megszabaduljunk.... Esztergályos: De hiszen eddig maguknak is útjukban volt.... Belügyminiszter: / Újra nyugodtan beszél. /
Csak volt, kedves barátom.... Csak volt... Most már egészen más a
helyzet, higgye el... A politika forgandó.... Aki tegnap még ellenség
volt, az mára a legjobb barát.... / Az órájára néz. / Sajnos nincs több időm... Akar segíteni vagy nem? Szeretne nyugodtan élni vagy nem?! Döntse el gyorsan! Esztergályos: Szeretnék.... Belügyminiszter:
Na látja! Ez már beszéd! Még ma este keresse meg a rendőrkapitány urat!
Ő majd elmondja a részleteket és bemutatja azt a néhány embert, akik
szintén segíteni fognak!.... Meglátja, holnapután már egészen nyugodt
lesz.... Semmire sem lesz gondja.... / Búcsút int az esztergályosnak és elindul lefelé a szószékről, vele egy időben az esztergályos is távozik. / / SÖTÉT /
Tizenkettedik Kép
Ugyanott, még mindig félhomály! A belügyminiszter már nincs a szószéken! Az ex-párttitkárnővel jön befelé, átkarolja a nő derekát.
Belügyminiszter: Íme a medvebarlang! Itt rejtőzöm én, az öreg medve, prédára lesve.... Ex-párttitkárnő: / Megáll, kibontakozik a férfi öleléséből és körülnéz. / Szóval itt szoktad fogadni azokat, akikkel valami nagyon titkos dologról akarsz beszélni.... Belügyminiszter: És azokat, akikkel valami egészen más okból szeretnék kettesben lenni.... / Újra átöleli a nőt. / Ex-párttitkárnő: Nem viszed túlzásba az óvatosságot? Belügyminiszter:
Én már annyi embert lehallgattam életemben, hogy nem bízom az irodám
tisztaságában... Szakmai ártalom.... Az irodámban elintézem a törvényes
dolgokat, itt pedig a törvényteleneket.... / Megakarja csókolni a nőt, de az félrehúzza a fejét. / Ex-párttitkárnő: Várj!
Teljesen nyugodt akarok lenni abban, hogy mindent úgy csináltál, ahogy
mondtam.... Nem akarom, hogy belebukj.... Most, hogy végre találtam egy
igazán befolyásos patrónust , nem szeretném elveszíteni.... Belügyminiszter:
Nyugodt lehetsz. Minden a te terved szeriont történik... Meg kell
hagyni, merész elgondolás... Először féltem is tőle egy kicsit, de
ahogy jobban belegondoltam, rá kellett jönnöm, hogy zseniális....
Mindig csodáltam az okos nőket! Igazi cselszövők! Nem véletlen, hogy
Ádámot is egy nő csábította a bűnre.... Ex-párttitkárnő: Milyen biblikus vagy..... Belügyminiszter: Stílus kérdése az egész.... Ex-párttitkárnő: Szóval ma este vége? Belügyminiszter: Igen.... Ma este vége.... De nekünk még csak most kezdődik ez az este! Használjuk ki okosan! / Megint nem sikerül megcsókolnia a nőt. / Ex-párttitkárnő: Ideges vagyok... Ilyenkor nem tudok szeretkezni.... Belügyminiszter:
Ugyan... Hiszen épp ez adja a dolognak a sava-borsát... Így lesz igazán
izgalmas... Gondolj csak bele! Abban a tudatban forrhat eggyé a
testünk, hogy közbe egy másik helyen történelmi esemény történik,
amelyet mi gondoltunk ki és készítettünk elő! Ex-párttitkárnő: Én gondoltam ki.... Belügyminiszter: Jó.... akkor te gondoltad ki.... De ez most nem lényeges...Van ennél sokkal fontosabb.... Ex-párttitkárnő: / Elmosolyodik. / Végül is miért ne? Így még úgy sem csináltam.... / Megcsókolják egymást, egy darabig így állnak, aztán a belügyminiszter felkapja a nőt és elindul vele kifelé. / / SÖTÉT /
Tizenharmadik Kép
A helyszín meghatározhatatlan, szimbolikus! A sötét alatt árnyak jelennek meg, akik teljesen kiürítik a színpadot! Közben mély, búgó orgonahang hallatszik! Amikor üres a színpad: teljes fény! A rendezői balról emberek csoportja jelenik meg, míg a másik oldalról, kicsit később Jézus jön.
Tömegből valaki: Beszélj hozzánk, Jézus! Másik Hang: Igen! Beszélj hozzánk! Harmadik Hang: Hallani szeretnénk! Jézus: Búcsúzni jöttem... Már nem sokáig leszek veletek.... Valaki: Ne hagyj el minket, Jézus! Másik Hang: Ne hagyj itt minket! Jézus: Mindig veletek leszek, ahogy eddig is veletek voltam... Ott fogok élni mindnyájatok szívében... Harmadik Hang: Könyörgünk maradj! Jézus:
Az éjjel álmot láttam... Atyám, a Mindenható Magasságos Isten
szólított.... Széttárta karjait és intett, hogy térjek vissza hozzá....
tudom, hogy ez mit jelent... A küldetésem véget ért... Mennem kell.... / Az emberek térdre ereszkednek Jézus előtt és imára kulcsolják kezüket. / Egy hang: Itt maradunk veled! Megvédünk bárkitől! Másik hang: Nem engedünk bántani! Mindenki: / Kántálva. / Nem engedünk! Nem engedünk! Nem engedünk! Jézus: / Csendet int felemel kezével. /
Nem tehettek semmit! Atyám akaratát nektek is tiszteletben kell
tartani! Kérlek benneteket, hogy hagyjatok magamra... Fel kell
készülnöm, mert szenvedéssel teli lesz az utam, mely visszavezet
Istenhez.... Egy hang: Csak még egy percig maradj! Csak még egyszer szólj hozzánk! Jézus: Halljátok hát utolsó szavaimat... Halljátok és jól jegyezzétek meg! /
Kezeit imára kulcsolja és arcát az ég felé fordítja. Miközben így áll,
a színpadvilágítás egészen halványra csökken. Felhangzik a HALÁLBA MENŐ
JÉZUS DALA - még szöveg nélkül! / / Az emberek - térdelő helyzetben - gyertyákat gyújtanak, majd mozdulatlanná merevedik a kép! / / Jézus énekelni kezd! /
Eljöttem hát - itt voltam köztetek, Eljöttem - és most újra elmegyek. Itt hagyom tinéktek mindenemet: Lelkem, szívem, lecsorgó véremet.
Ólálkodik köröttem a gonosz, Életetekből mindent eloroz, Hallom a halál suhogó jöttét, Sötét kínoktól dobbanó léptét.
Vigyorgó arcán nincs könyörület, Legyőzhetném, de mondjátok: minek? Meg kell, hogy haljak újra értetek, Meghalok most - de ti ne féljetek!
Halálom újra áldást hoz rátok, Csak tegyétek szebbé a világot! Tegyetek úgy, ahogy én tennék, Ha még mindig köztetek lehetnék!
Engedjetek elindulni oda, Hol az igazságnak van otthona, Honnan Atyám néz rátok csendesen, Engedjétek levetni életem...
Itt hagyom tinéktek mindenemet, Lelkem, szívem, lecsorgó véremet, Meg kell, hogy haljak újra értetek, Meghalok most - de ti ne féljetek!
Jézus: / Az ének befejezése után, mintegy annak folytatásaként mondja a körötte térdelőknek. /
Meg kell, hogy haljak újra értetek, meghalok most, de ti ne féljetek!
Hagyjatok szembenézni sorsommal.... Atyám nevében kérlek benneteket,
hogy menjetek....
/ Az emberek elfújják a gyertyákat és lehajtott fejjel távoznak a rendezői balon. / / Jézus az égre emeli tekintetét, majd leül és kezeit összekulcsolva, fejét lehajtva imádkozik. / /
A rendezői jobbról három sötét ruhás alak jelenik meg, fejükön
maszkkal. Lassan, óvatosan lopakodnak, kettejük kezében fekete lepel, a
harmadik kezében baseball ütő. Amint Jézus háta mögé érnek, rádobják a
leplet, durván a földre nyomják és ütni, rugdosni kezdik. / / A lepel rádobásának pillanatában vad, félelmetes zene indul! / /
Beszalad az esztergályos és igyekszik visszatartani a három alakot, de
félrelökik. Újra próbálkozik, de mindig a földre lökik és egyre
vadabbul ütik Jézust. / Esztergályos: / Zokogva a földre borul és tehetetlen dühében öklével veri a földet, majd arcát és kezeit az ég felé emelve kiabálni kezd. /
Bocsáss meg! Bocsáss meg Istenem! Én nem ezt akartam! Becsaptak!
Megölték, elpusztították a hitet! Bocsáss meg Istenem! Könyörülj az én
vétkes lelkemnek! / A támadók felé néz és kezével rájuk mutatva tovább ordít. / Gyilkosok! Megöltétek a hitet! Gyilkosok! Gyilkosok! /
A támadók ráugranak az esztergályosra. Ketten hátracsavarják a kezeit,
a harmadik pedig nagy erővel, többször beledöfi a kést. Az esztergályos
holta zuhan a földre. / / Ekkor lassú szívdobogás hallatszik, mely
egyre lassabb, rendszertelenebb ritmusban dobog. A támadók körbenéznek,
nem tudják, honnan jön a hang. Óvatosan Jézushoz lépnek, fölé hajolnak
és megemelik a leplet. Miközben Jézus fölé hajolva állnak, a színpad
középső fala elkezd bedőlni, majd kis késéssel követi a két oldalsó fal
is. Mire a támadók észreveszik, már késő. A falak maguk alá temetik
őket Jézus és az esztergályos holttestével együtt. / / Amikor a
falak dőlni kezdenek, újra felhangzik a korábbi vad zene és tart az
utolsó fal beomlásáig. Ekkor néhány másodpercnyi csend, majd torz,
sátáni gonoszságot és kárörömöt kifejező nevetés hallatszik! /
/ Nincs függöny összehúzás!!!!! A néző a romokban heverő színpad - világ - látványát vigye haza magával! /
/
A színházteremből kilépő, hazafelé tartó nézőt a kijárati ajtónál a
némán, imára kulcsolt kezekkel álló Jézus látványa fogadja! Ruházata,
teljes kinézete ekkor már a klasszikus jézusi ábrázolásnak megfelelő! /
Természetesen ez egy másik szereplő, hisz a Jézust játszó színész nem
tud lejönni a színpadról!!!!!! /
VÉGE
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
