Színészképzés Másképp-Minden ami színház ! - Színházi Események, Verseim,Verset mondok,Politikai szatíra,Dráma,Vígjáték,pszichodráma,Színház ,Színházi Alapfogalmak,Színitanoda,Színitanodáról,Színházi emberek,Színház ,Sztanyiszlavszkij,Grotowski,Reformerek klubja,magyar színháztól,francia színháztól,norvég színháztól,dán színházig,amerikai színházig,sturm und drang,vásári komédiától,zenés dráma,lapozható változatban

SZÍNÉSZKÉPZÉS MÁSKÉPP! - A SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE 2.
Add a Facebook-hoz

FORDÍTÓ

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 249





HONLAP FŐ MENŰJE


ÍRÁSAIM,GONDOLATAIM


SZÍNHÁZTÖRTÉNET


MINDEN AMI SZÍNHÁZ


















>
 A Római Birodalom Színházi élete




Róma az i.e. III. században már Itália egyik legerősebb hatalma, s nem csak Karthágóval - mint ősi ellenséggel - veszi fel a harcot, hanem ezzel egyidejűleg harcot indít a többi itáliai nép és szicíliai görög város ellen, hogy uralma alá hajtsa őket.
Hellász görögjeivel nem csak a csatatéren találkozik, mint ellenség, hanem intenzív kapcsolatba kerül a klasszikus görög kultúrával, így a nagy tragédiaírók hagyományaival, s az éppen virágjában lévő hellénisztikus újkomédiával is.

Az itáliai színház fejlődésének egyik leglényegesebb oka a megnövekedett számú ünnepek ténye volt!!!!
Ezek az ünnepek a következők:

                        1. Ludi Romani

I.e. 365-i pestisjárvány óta rendszeresen tartották Jupiter tiszteletére.

                        2. Gladiátori viadalok

Szeptember 4-től 19-ig, a császárság tiszteletére adták elő.

                        3. Ludi Florales

Flórának, a tavaszi virágfakadás istennőjének tiszteletére alapítják  i.e. 238-ban.
/ Április 28 és május 4 között tartották és 7 napos volt ! /

                        4. Ludi Plebeit

A patriciusok és plebejusok kibékülésének tiszteletére. Itt i.e. 200-tól színműveket is bemutatnak!!!!

                        5. Ludi Megalenses

A Kisázsiából Rómába került Nagy Anyaisten / Kübelé / kultusz jegyében rendezték.
I.e. 195-ben már színműveket is bemutattak.

Az évente ismétlődő állami ünnepekhez kapcsolódtak még a triumphusok, majd később egy-egy nagy hadvezér vagy politikus temetési szertartása, templom avatások, a császár illetve hozzátartozóinak születésnapja  is nyomós ok volt ünnepi színi előadások rendezésére.
Egy statisztikai számítás szerint a császárkorban a római esztendőből több mint 180 napra esett valamilyen állami ünnepség, s ebből 103 nap jutott a különböző Ludik számára.
I.e. 240-ben, egy esztendővel az első pun háború diadalmas befejezése után megjelentek az első görög drámák átdolgozásai a frissen ácsolt római színpadokon, s ezzel megkezdődött a római színház története!

Kezdeti képviselők:

                            1. Livius Andronicus



Tarentumi rabszolga, akit gazdája felszabadított.
Elsőként ismertette meg a görögül nem tudó rómaiakat a homéroszi Odüsszeiával!!!
A karthágóiak fölött aratott Ludi Romani ünnepségek lebonyolításával bízták meg.
Fordító, rendező és színész egyszemélyben.

                       2. Naevius / i.e. 270 - 201 /

Két darabjával / Romulusz, Clastidium / első ízben tett kísérletet a római nemzeti dráma, a hazai öltözetben eljátszott fabula praetextata megteremtésére!!!!!

                       3. Ennius / i.e. 239 - 169 /


Noha költői színvonala magasabb Naeviusnál, még sem ért el maradandóbb eredményeket.

A virágkor képviselői:

                                1. Titus Maccius Plautus / i.e. 254 - 184 /




Görög darabok fordításával kezdte pályáját, majd színpadra vitte első saját alkotásait, s negyven éven keresztül egész életét a színháznak szentelte.
Ha az antikvitásban igazi tömegsikerről, sztárságról, minden társadalmi réteget megmozgató vígjátéki diadalról lehet beszélni, akkor ez csak Plautusznak jutott osztályrészül.
Még a költő halála után is évtizedekig a felújított Plautus előadások aratták az igazi nagy sikereket.
A jellemtípusok kidolgozásában nem csak valamennyi elődjét múlta fölül, de életszerűség, vérbőség és drámai erő dolgában Shakespeare-ig nem akad méltó utódja az európai színjátszás történetében!!!!!

                         Fontosabb Jellemalakjai:

                                            1. Ifjú vagy ifjak

Ez az alak egyetlen darabból sem hiányozhatott.
A darabok legsablonosabb, legszíntelenebb figurái.

                                    2. A szeretett hölgy / hetéra /

A drámai mese leggyakoribb központi alakja. Sokrétű és színes szerepforma, kiváló játéklehetőségekkel.

Formái:
                  - a gazdag, rafinált és kacér úrnő
                                      
                 - a kerítő anya által áruba bocsájtott kisleány

                  - a kegyetlen, férfit csak megkopasztani vágyó örömlány

                  - az áhítatos szerelemre képes ártatlan szépség

                  - a ház úrnője / matróna /

                   - az öreg hölgy / senex /

                                     3. Rabszolga

Plautusnál válik először a vígjátéki cselekmény fő mozgatójává, a komikus színpad "királyává"!

Típusai:
                - ügyes, furfangos, talpraesett, intrikus figura.

                 - Ostoba, de becsületes, akit egy-egy komplikált szituáció úgy megzavar, hogy már-már önmagára sem ismer.

                                    4. Udvari talpnyaló vagy élősdi

Szerencsétlen, lezüllött bohém, aki kész segíteni bárminemű cselszövényben, barátjának szerelmi ügyeiben. Eltűr minden sértést, bántalmazást, csak meghíváshoz, jutalomhoz jusson. Született optimista és élcfaragó. Arcán vigyor és hízelgő kifejezés ül, alázatosan meggörnyedve jár.

                                    5. Hencegő zsoldos

Tipikus példája található a Hetvenkedő katona című darabban.
Megjelenése valóságos diadalmenet. Pajzsa a Napnál is fényesebb, hogy elvakítsa az ellenséget. Aranyos kardját rázva sohasem volt diadalait emlegeti. Hencegő, hazug, beképzelt és ráadásul tökfej is, ezért minden darabban kikacagott figura.

                                    6. A kerítő

Többször kerül a drámai konfliktus középpontjába. Cinikus és esküszegő. Semmiféle emberi érzés nem szent előtte. Aljasságával tisztában van, s ezért mindig a fal mellé lapulva settenkedik. Tetőtől talpig negatív figura.

                                    7. Szolgáló lány

Eszes, kéjsóvár, úrnőjének kezére játszó figura.

                                    8. Bérenc

Némi pénzért minden feladatot vállal.

A plautusi jellemek e káprázatos gazdagsága újításnak számított abban a korban.


                              2. Caecílius / ? - i.e. 166 /




Első színpadi próbálkozása csúfosan megbukott.
Csak Plautus halála után ívelt föl pályája.
Plautus hatásától nem tud szabadulni, s ezt az esztéták több mint három évszázad múltán is a szemére vetették.

                    3. Publius Terentius Afer / i.e. 190 - 159 /

Caecílius tanítványa, szakmai féltékenységből mindent elkövetnek, hogy megbuktassák.
Később Ambírius Turpio fölkarolta és több darabját előadatta, de a plautusi kultusz túl erős volt ahhoz, hogy számottevő sikert elérhessen.

A római dráma második nemzedéke:

                     1. Marcus Pacúrius / i.e. 220 - 130 /

Amellett, hogy a régi mítosz újjáköltött meséjével lepte meg a közönséget, értett ahhoz is, hogy fölszítsa a kedélyeket, feszültséget, igazi drámai izgalmat keltsen.

                     2. Lucius Acciusz / i.e. 170 - 84 /



Korában a tragédiaköltészet legnagyobb képviselőjének tartották!


Színházépület és technika / Változások, változtatások /

           - Nincs szükség a színpad és nézőtér között lévő, csaknem kör alakú orkhésztrára, mivel már nem szerepel a darabokban a kar.

           - A színpad nézőtere szabályos félkör alakú lett. / A színpad ekkor érte el mai formáját !!!! /

           - A színházi belépőjegyek tartalmazzák a pontos lépcsősorok és ülőhelyek számát.

           - Hivatalos színházi ültetőket / dissignatores / alkalmaztak.

           - Először alkalmazták az előretolt díszletfalat!!!!

           - Új színpadgépek alkalmazása:

               - ductiles / Színfalak tologatására alkalmas szerkezet /

               - exostra / Emelő és süllyesztő berendezések. /

               - Az ekkor divatba jövő előfüggönyök mozgató berendezései.


A római színházkultúra hanyatlása.

A hanyatlás legfőbb oka a túlzott jólét, s ezáltal a közönség telhetetlen különlegesség-vágya!!!!!

A kor két uralkodó stílusa:

                             1. Mimus

I. e. I. században kezdett kibontakozni, de virágzása az i.sz. I-IV. századra esett.
Zenés, táncos, rögtönzött jellegű színjáték típus volt.
Túlnyomórészt a köznapi élet fordulatait vitte színre, vagy romantikus történeteket játszott el.
A színészek hivatásos vándorcsoportokba tömörültek, melyeknek vezetői férfi esetében az archmimus, nő esetében az archmima elnevezés volt.
A kiugró sztárok olyan politikai hatalomra tettek szert, hogy élet és halál urai lehettek egyetlen intésükkel.
Volt olyan színésznő / Theodora /, aki a Bizánci Birodalom császárnéja lett!!!!

A mimus bukásának okai:

              - Az egyre erősödő keresztény egyházak ádáz támadásai a stílus obszcenitása és társadalmi kritikája ellen.

              - A Római Birodalomba egyre jobban behatoló és kultúra romboló, barbarizáló nomád törzsek.

                            2. Pantomimus




Rendszerint egyetlen színész táncos némajátéka jelenítette meg a régebben tragikus modorban földolgozott témákat, s ezért hívták úgy művészetüket, hogy " saltare tragoediam ".
A többi szereplő szájnyílás nélküli maszkban mozdulatokkal, gesztikulációkkal, kézjátékkal segítette a szólószínészt.
A témák egyre inkább a kedélyeket felszító, pikáns mítoszok köréből kerültek ki !
Ez egészen odáig fokozódott, hogy a színészek és színésznők meztelenül közösültek / sokszor csoportosan / a színpadon!!!
Nem volt ritka, hogy a darabban megírt gyilkosságokat a nagyobb hatás kedvéért valóban elkövették!

A Római Birodalom politikai bomlásának korára a színház is erkölcstelen, normák nélküli, gusztustalan játékká vált!!!!
Elveszítette valódi, eredendő elhivatottságát....



A feudalizmus korának színjátéka






526-ban a római egyház befolyása alá tartozó területeken minden színházat rendeletileg bezárattak!!!!

A bezárás okai:

   - A klasszikus tragédia főként az antik mitológiából merítette tárgyát, ezért világnézete szemben állott az egyistenhívő vallással.

   - A könnyebb, szatírikus műfajok szabadosságuk miatt kerültek szembe a szigorúbb erkölcsi normákat követelő kereszténységgel.

   - A római színház gyakran ki is gúnyolta a színpadon a keresztényeket, s ezt az egyre nagyobb befolyásra szert tevő keresztények nem feledték.

A korszak színpadának megjelenési formái:

Megszűntek a helyhez kötött színházak, így egy bő évezreden át csak a vándorszínészet jelenti a művészetet!!!!

A színészek játékalkalmai és játékhelyei rendkívül változatosak lehettek.

            - Útszéli kocsmák és piacterek egyszerű közönsége előtt.

            - Főúri udvarházakban, vagy városi vendégfogadók árkádjai alatt.

            - A szerencsésebbek és tehetségesebbek főúri lakomákon, sőt akár a király asztalánál is felléphettek.

A színészek szakosodása.

- palpomimus    = igrech                      - dramatikus
- joculator         = pakocsás                 - tréfamester
- histrio             = sípos                        - zenés, táncos
- fistulator         = sípos                        - zenés, táncos, tréfás
- cantatrix         = tombás                     - énekesnő
- gestulátor        =tombás                     - táncos
- palpanista       = tombás                     - zenés, táncos, éneked
- tombeor          = akrobata                 
- funambuli       = kötéltáncos
- saltatores       = akrobatikus táncos
- prestigiátor    = bűvész
- bastaxi            = bábjátékos

Tudnivalók a kor művészi tevékenységéről.

Játékukat a sokoldalúság és mozgékonyság jellemezte. Legfontosabb mesterségbeli oldaluk a muzsikálás volt. Kilencféle hangszeren kellett tudniuk és mellé még énekelni és táncolni!
Játékszövegeik részben rögzítettek, de többnyire rögtönöztek!
A fő típusok a római hagyományokon alapultak:

                - megcsalt férj és hűtlen asszony

                - falánk szolga és együgyü paraszt

                - új vonásként néhány helyen a tudatlan papocskák veszekszenek, sőt verekednek!!!!!

A kor színjáték típusai:

                Egyszemélyes játékok

                    1. Parade

Prológus jellegű, vagyis olyan szöveg, amely bevezette a soron következő mutatványt.
A VII. - XI. század között alakult ki!!!

                   2. Loa

Spanyol játéktípus.
Kétrészes előjátékocska. Burleszk bevezető sorok után rövid tartalmi ismertetést ad, s a párbeszédét a közönséggel folytatja!
A XIII. században bukkant fel!

                  3. Lait

Az egyes cselekményeket nem különböző szereplők, hanem egyetlen szereplő adja elő.
Itt nagy jelentősége van a különböző dallamtípusok felvonultatásának.

              Kétszemélyes játéktípusok
 
                  - débat
                  - jeu-parti
                  - tenso
                  - contrasti
                  - dialoghi
                  - streitgesprach

Mindegyik dramatizált vita, sokszor dialektikus, mint szórakoztató jelleggel!

Népi ünnepeken kialakult dramatikus szokástípusok:

           Farsangi ünnepek:

               1. Canto carnascialesco




Olaszországban egyszerű dalból lett, néha mesterség gúnyoló maszkos szatírává.

             2. Neidhart - játék

Németországban terjedt el a XIV. század közepe táján.

       Nagyhét - húsvéti ünnepek

Túlnyomórészt egyházi - vallásos, keresztény eszmei tartalmú játékok jellemzik.
Kivétel a cornoman, ahol állatmaszkokat is használtak!

       Májusi ünnepek

           1. Bruscello

Olaszországban volt honos.
A májusfát körmenetszerűen járták, táncolták körül.

         2. Mariazzo - mogliazzo

A fiatalok szerelmét és egymásra találásának témáját adják elő,
Később vígjátékká fejlődött!!!!

        3. Maggio

Toscanából indult el és meghódította az országot.
Lényege, hogy legények járják sorra a falukat.
Jellemzői: a bohóc / buffone / és a vidám szóváltás / contrasto /.

         4. Moresca

Formája a kardtánc, alapja a mórokkal folytatott küzdelem.

Jellegzetes szerepei:   - bolond / morio /
                                    - fekete arcú
                                    - nőnek öltözött férfi
                                    - a lovas

 / Lényegében ebbe a körbe tartozik a később megemlített Adam de la Halle két tavaszi játéka is!!!!! /

       Téli ünnepek

A tél közepén idő és lehetőség nyílt a falvak népeinek a pihenésre és szórakozásra.
Ebben az időszakban egész ünnepsorozatok alakultak ki.

            - téli napforduló ünnepe
            - tizenketted ünnep
            - vízkereszti mulatság
            - újévi mulatság
            - regélő hétfő


Ebbe a csoportba tartozik az orosz koljada játék is, amikor alakoskodók csoportjai jártak házról házra. Egyikük baknak volt ábrázolva, s a bak énekét dalolták.

        Bolond ünnep

Eredetileg a keresztény egyház keretei között alakult ki, mégis a rabszolgatartó társadalom hagyományainak örökösének tekintették, s így - főleg az egyház gúnyolása miatt - többször betiltották!!!


Először 633-ban tiltja be a toledói zsinat.
Ennek ellenére 862 - 867 között a keletrómai birodalom területén, Bizáncban "bolondpátriárkát " választottak, aki fehér szamáron, tizenkét metropolita kíséretében vonult fel!
Két év múlva ugyanitt ismét kiátkozták!
1198-ban Párizsban rendeletet hoztak, hogy a "depusoit " egymás után csak ötszöür szabad énekelni.
1212-ben betiltják a festa follorumot, azaz a bolondok ünnepét.
1220-ban Sens-ben megcenzúrázzák a szövegeket, de már engedik az előadásokat!
Ugyanitt kicsit később elindul egy érdekes változata, a festa asinorum, vagyis a szamárünnep!!!!
Színháztörténeti szempontból a szerepcserés alakoskodáson kívül anak van a legnagyobb jelentősége, hogy ezeken a bolondünnepeken hangzott el egy új monológ műfaj, a vidám prédikáció / sermons joyeux /, amely azután az eredeti kereteiből kiszakadva a vándorszínészek, elsősorban a goliárdok önálló műsorszámává alakult!

A latin dráma szórványos újra jelentkezése.

Bármilyen kézenfekvőnek látszik is, hogy a mimus-utódok és a népi hagyományok mellett magának a római birodalomnak is tovább kellett élnie és hatnia, az ezt bizonyító adatok szinte teljesen hiányoznak!
A kolostorokban ugyan szorgosan másolták a plautusi és terenteusi szövegeket, de bizonyára nem tudták, hogy azok valaha színielőadásra kerültek.
Ezért olyan vitatott a gandersheimi apácának, Hrotswithának az a hat latin nyelvű drámája, amelyet 1494-ben egy rengsburgi kolostorban a híres humanista tudós Konrad Celtis fedezett fel, s amelynek keletkezése a X. század közepére, 955-959 közé esnek!

A hat mű címe:      - Gallicanus
                               - Dulcitius
                               - Callimachus
                               - Ábrahám
                               - Paphnutius
                               - Sapienta


Ezután ismét kétszáz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megszülessék a Geta, valamint egy sor olyan szöveget alkossanak, amelyek a comoediae elegiacae meghatározással váltak ismertté!
Ezek a művek egészen biztosan nem a mimus-hagyományokból keletkeztek, hiszen azokkal ellentétben, meghatározott versformában, rögzített szöveggel íródtak, s nem is a nép nyelvén, hanem latinul!
Elszigetelt jelenség lévén további hatást ez  stílus nem tudott gyakorolni, és a színháztörténet számára is vitatott jelenség maradt.

A középkor vallásos színjátékai.




A IX. század vége felé szokásossá vált a katolikus egyházban a hagyományos liturgia egyes részeit új, kiegészítő, díszítő szövegekkel, trópusokkal bővíteni.
Ezekből alakultak ki aztán később a vallásos színjátékok.

A vallásos színjátékok kialakulásának három fázisa:

              I. Fázis

A régi vagy új időszámítás második századában írt egy Ezékiel nevű hellenizált zsidó egy Mózes-drámát az exodusról.
Ettől kezdve megnőtt az igény a hasonló eszközökkel, de nemesebb tartalommal ható alkotások iránt.
A IV. századtól kezdve pedig egyre szélesebb körben terjednek el a templomon belül teátrálissá váló szentbeszédek az úgynevezett drámai homiliák.
A mimus hatása - amely a tilalmak ellenére is egész idő alatt élt és virágzott! - még itt is igen erőteljes!
Példa erre, hogy az egyik homíliában Mária féltékenykedéssel vádolja Józsefet, hogy az ördög úgy viselkedik, mint egy plautusi hetvenkedő, s hogy a pokol bejáratának őre, Orcus, reszketeg bohócfigura!

Két homíliaciklus is kialakult:

          1. Angyali üdvözlet, Jézus születése, és menekülés Egyiptomba.

          2. Jézus megkeresztelése, passio és Jézus pokoljárása.

                             
A jéték fejlődését meggyorsította Konstantinápoly új, hatalmas székesegyházának, a Hagia Szophiának a VI-VII. század fordulóján befejezett megépítése.

              II. Fázis

Mindez akkor válik színjátszássá, amikor a katolikus liturgiában az istentisztelet egyes, addig csak szimbolikus mozzanatait mimikus ábrázolással egészítik ki.
Ez a fejlődés először a húsvéti és karácsonyi istentisztelet keretében ment végbe.

              - Húsvéti istentisztelet




Már régebben is szimbolikusan megjelenítette Jézus halálát és feltámadását egy lepedőbe burkolt kereszttel, amelyet nagypénteken "sírba tettek", majs a húsvéti hajnali mise előtt elvittek, s csak az üres lepleket hagyták ott.
Az újabb forma szerint ez a mozzanat élő szereplőkkel kerül megjelenítésre!
E trópusnak, amelyet kezdő sorai után Quem quaeritis? / Kit kerestek? / dialógusnak neveznek, s a hozzá fűződő játéknak egyik legrégibb feljegyzését Ethelworld winchesteri püspök Concordia Regularis-a tartalmazza. / keletkezése 965-975 között /

              - Karácsonyi játék

Egy karácsonyi trópusból és a betlehemi pásztorokat, továbbá a napkeleti bölcseket vezető csillag szemléltető bemutatásából fejlődött ki.
Az előadásokat kísérő hatalmas érdeklődés azt eredményezte, hogy egyre újabb és újabb jelenetekkel bővítették ki a játékokat.
A karácsonyi jelenetekhez járult például a betlehemi gyermekgyilkosság és a prófétajáték színrehozatala.

/ A húsvéti játék is hasonlóképpen bővült, később már bemutatta az apostolok versenyfutását a sírhoz, továbbá azt a jelenetet, hogyan nyitotta föl a föltámadt Krisztus a pokol kapuját, és szabadította ki annak lakóit! /

Később kivitték a játékokat a templom előtti térre, és áttértek a nemzeti nyelvre!
Ez a folyamat nem egyszerre játszódott le minden katolikus országban, sőt a liturgikus jelenetek nem tűntek el az istentisztelet keretéből azután sem, amikor a nemzeti nyelvű játékok kifejlődtek, hanem továbbra is annak szerves részét képezték!
Ez volt az úgynevezett félliturgikus vallásos dramatikus előadásforma!

            III. Fázis

A késő középkorra esik.
Ekkor már a játékokat a városi polgárság,  főként laikus vallásos társulatok vagy céhek adják elő, rendezik, többnyire egyházi támogatással, a papság vagy az iskolamester közreműködésével.
E színjátékok hasonló funkciót töltenek be, mint az írni-olvasni nem tudók számára készült képes Bibliák!
egyszerre nevel, térít, könnyekre indít és nevetésre késztet.
Ebben az időben a középkori vallásos játékszövegek már hatalmas terjedelműre nőttek, előadásuk napokat, sőt heteket vettek igénybe!!!!
Különösen a francia és német passiójátékok vettek ilyen hosszú időt igénybe.




Az arrasi passiójáték előadása négy napig tartott, a néma statisztákon kívül 105 beszélő szereplője volt és kb. 25 ezer sorból állt, de még így sem ez volt a legnagyobb!

A középkori vallásos színjáték a XVI. század elején érte el virágzásának csúcsát, aztán hirtelen hanyatlásnak indult.
Népszerűségének a reformáció és a reneszánsz vetett véget.
A protestáns hatóságok eszmei okokból betiltják a misztériumok színrevitelét.
Ha azonban a misztérium, mint a városi polgárság nagy ünnepi játéka el is tűnik, tovább él közép-és kelet-Európa katolikus országaiban, mint iskolai előadási forma!

A középkori vallásos színjáték Európa minden katolikus országában feltűnik, formái azonban országonkénti eltérést mutatnak!

Megoszlás a színpad formája alapján:

           1. Mellérendelt / szimultán / színpad




Ez a tipikus misztériumszínpad!!!!
Elsősorban Német és Franciaországot jellemzi.
A színpadokat a város főterén helyezték el.
Itt előre elkészített díszletek álltak. E díszletek azokat a helyeket ábrázolták, ahol a játékok fő eseményei zajlottak.
Az előadás kezdetén valamennyi játékos ünnepi menetben vonult a színpadra, s elfoglalta a számára kijelölt helyet.
Amikor változott a színtér, megelevenedtek az egyes "házak", vagy a szereplők egy másik "házhoz" is átvonulhattak, ahogy a játék megkívánta.
Ezek a szilárd díszletek a német játékokban többnyire négy cölöp által tartott, fal nélküli emelvények voltak, úgy hogy a nézők minden oldalról láthatták a cselekményt.
Franciaországban a hátsó rész már állandó háttérrel rendelkezett, így a nézők csak a díszletekkel szemben helyezkedhettek el!
Ez a misztériumszínpad nem törekedett illúziókeltésre, díszletei többnyire csak szimbolikus jelzésekre hagyatkoztak!

              2. Körszínpad



A fennmaradt régi római színházépületek példáját követte.
A játéktér a kör magasított közepe volt, s a játszóteret vizesárokkal vagy sövénnyel vették körül.

              3. Mozgószínpad / kocsiszínpad /



Különösen Angliában volt használatos.
A játékokat nem egységes színpadon, azonos szereplőkkel adták elő, hanem minden jelenetnek külön kocsiszínpada és külön szereplői voltak!
A kocsikat végig vontatták a város főbb útvonalain, és előre meghatározott helyeken megállva, egymás után játszották el a jeleneteket.
Angliában a kocsik elkészítése, sőt a jelenetek előadása is a céhek előjoga és kötelessége volt!

A játékok egyéb jellemzői:

      1. Az előadók eleinte egyházi személyek voltak, de később sem hivatásosok, hanem városi polgárok.

      2. Nők csak ritkán kaptak szerepet!

      3.A szereplők többnyire ingyen játszottak, de előfordult, hogy fizetést kaptak, vagy legalább a költségeiket megtérítették.   

       4. Az előadás költségeit főként a városi tanács vagy a céhek viselték, de a helyi arisztokrácia és egyházi szervek is hozzájárultak.   

       5. Színpadi gépezeteket is használtak.

A darabok tárgy szerinti csoportosítása:           

            1. Bibliai tárgyú darabok

Végigvezethettek az egész bibliai történeten, a világ teremtésétől kezdve.
A legnépszerűbbek a passiójátékok voltak.
Előadásukat a legmesszebb menő naturalizmus és részletesség jellemezte!!!!
/ Jézus megfeszítését például órákig tartó jelenetekben mutatták be!!! /

            2. Legendák / mártírok élettörténete /

Különösen érdekes az a negyven játékszöveg, amely egy XIV. századi, értékes miniatúrákkal díszített francia kéziratban maradt ránk: a Miasszonyunk csodái - címmel.
E darabok hősei bűnös, esendő emberek, gyakran papok és apácák, akik halálos bűnbe esnek, vagy életveszélybe kerülnek, de az utolsó percben megjelenik Mária és megmenti a hőst.

            3. Allegorikus moralitások

Legtöbbje az erények és bűnök küzdelmét ábrázolja, amely az ember lelkéért folyik.
Legfőbb mű Aureilus Prudentis - Psychomachia című költeménye.

Nemzetenkénti fejlődések.

               1. Franciaország

A középkori vallásos színjáték itt érte el a tetőpontját!!!!
A latin liturgikus játékok a X. század tájékán tűnnek fel és a XII. századig tartanak.
Nem szorítkoznak a húsvéti és karácsonyi ünnepkörre, hanem Szent Miklós - mirákulumok, s még más játékok is keletkeznek.
A XII. század második felében már nemzeti nyelvű játékok is előadásra kerültek.
A francia nyelvű vallásos dráma már valóságos kis színpadi remekeket forrt ki.

Kiemelkedő íróegyéniségei:

               - Jean Bodel / Fő műve: Szent Miklós című játéka /



              - Rutebeuf / Fő műve: Théophilus című játéka /



             - Eustache Marcadé
             - Arnoul Gréban
             - Jean Michel


Az ő darabjaik sem mentesek a műfaj általános hibáitól, a vég nélküli magyarázkodástól és a moralizálástól, de vannak valóban szívbemarkoló drámai jelenetei is, verselése pedig, jellemábrázolásaival együtt igen színvonalasak.

                 2. Németország

Némileg hasonló volt a műfaj fejlődése a franciához, de itt sokkal később nyert teret a nemzeti nyelv!
A passiószövegek több változatban maradtak fenn, ami azt bizonyítja, hogy a szövegeket kézről-kézre adták, és mindig változtatták.
Több német csoportot különböztethetünk meg:

                           - Wetteraui csoport

Legrégibb képviselője a frankfurti Baldemar von Peterswill kanonok kézirata.
Ide tartozik az alsfedi passio is valamint a heidelbergi passio.

                            - Tiroli csoport

Ebben a csoportban két név szerint ismert kiváló játékmester működött.
Sterzingben Vigil Raber festő, Bozenben pedig Benedikt Debs iskolamester.
Az ő csoportjukban a passio-előadás a nagypénteki körenettel volt kpcsolatban.
A szövegek kevésbé népiesek, mint a wettereaui csoport játékai, de hangjuk ünnepélyesebb és komolyabb.

                           - Bécsi csoport

A városi és egyházi hatóságok, a Corpus Christi társaság, és az egyetem egyaránt részt vettek a játékok rendezésében.

                          - Svájci csoport

A XVI. században Luzern a színjátszás egyik központja.
Itt működött a tudós Renwart Cysat színműíró és rendező.    

                          - Donaueschingeni passio

A legszélsőségesebb naturalizmus jellemezte!
Jézus szenvedéseit szinte szadista részletességgel vitték színre!!!   

                  3. Anglia

A szövegek nem nőttek olyan hosszúra mint a francia és német játékoknál, s így sikeresen el is kerülték mindazokat a hibákat, melyekbe azok rendszeresen beleestek.
Talán egy országban sem fejezik ki olyan világosan a városi polgárság életszemléletét, mint itt!
A játékok, erőteljes realizmusukkal és népies jeleneteikkel előkészítették a talajt az angol reneszánsz színpad számára.
A középkori játékokat tehát nem választja el akkora szakadék a reneszánsz színpadtól, mint más nyugat-európai országokban!!!!

                   4. Itália

Más előadásformákat alakít ki, mint a francia és német passiószínpad!!!!
A szöveg helyett a látványosság, az ének és a zene játssza a főszerepet.

Formái:
             - dialogizált laudák

Nemzeti nyelvű, balladaszerű, dialogizált énekek.

             - devozione

A prédikációk közé illesztett, dramatizált jelenet.
Különösen a ferencesek körében volt elterjedve.

A műfaj színpadi szerzői közül kiemelkedik Teo Belcari, Castellano de Castellani és a Medici család több tagja, így maga Lorenzó de Medici is!

A darabok leggyakoribb versformája a rímes nyolcas!!!!

                  5. Spanyolország

Ezeket a játékokat is inkább a látványos körmenetes forma, a rövid verses, gyakran irodalmi értékű szövegek jellemzik!
A XV. századi drámatermésből kiemelkedik a salamancai Juan de Encina humanista formájú és szelemű, párbeszédes karácsonyi eclogái, amelyekkel irodalmi iskolát alapított, s hatása igen nagy volt!!!!
Ezeket az előadásokat is többnyire a városi tanács vagy céhek rendezték, gyakran azonban maga a királyi udvar volt a kezdeményező.
Ekkor már a hivatásos rendezők és társulatok egyre nagyobb szerepet játszottak!!!!

                6. Németalföld

Itt a különböző irányzatok keveredése volt jellemző!
A mellérendelt szimultán színpadok éppúgy előfordultak mint a kocsiszínpadok vagy a körmenetes, előképes előadások!
A ránk maradt mirákulum szövegek közül a legszebb a flamand Marieken van Nieumeghen című, amely a XVI. században nyomtatásban is megjelent, s a mai napig előadják holland színpadokon!!!!

                  7. Skandináv országok

Középkori játékok szövegei főleg kéziratos formában martadtak ránk.
Ilyen egy svéd Mária-mirákulum, s egy későbbi dán darab, amely a dánok szentjének Kanutnak az életét dolgozza fel.
Népszerűek voltak a dánoknál a Dorottya-játékok is!

                   8. Csehek és Lengyelek

Elsősorban a bibliai tárgyú játékok voltak népszerűek!
Itt említhető meg, hogy az ortodox egyháznak is voltak vallásos liturgikus jelenetei, melyek azonban éppen az eltérő társadalmi fejlődés és eltérő egyházi szervezet következtében nem fejlődtek nemzeti nyelvű önálló misztériumjátékokká!!!!

  
 
 
/ Folytatás a 3. részben /








KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ


Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.



NETpark.hu linkkatalógus

eKereso katalógus



Ingyen hirdetés
Ingyenes hirdetés feladás.



ALTERNATÍV SZÍNITANODACylex Silver Díj
 

 

   LINKCSERE PARTENEREIM



Linkelo.net linkgyujtemeny




Meteora Linkgyujtemeny

Hasznosoldalak

Linkcsere.eu


Hahe.hu Online Tudakozo


HUN-WEB Magyar cimtar es kereso


WEBLAP katalogus

VIP Linkkatalogus

SEO KERESOBARAT LINKGYUJTEMENY

Ingyenweblapok.hu

NETpark.hu

LinkDr.hu

CegMAX cegkatalogus





ÉLETEM ÉS A BÖRTÖN


NE FELEDJÜK: ŐK IS SZÍNHÁZAK!


SZÍNHÁZI IRÁNYZATOK,STÍLUSOK


SZÍNHÁZI ÉS FILMES EMBEREK




NEVEZETES ALTERNATÍV ELŐADÁSOK




TRAGIKUS SORSÚ SZÍNÉSZEK




Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala


  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Belépés



    Lap tetejére /


    Copyright MyCorp © 2018Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben