Színészképzés Másképp-Minden ami színház ! - Színházi Események, Verseim,Verset mondok,Politikai szatíra,Dráma,Vígjáték,pszichodráma,Színház ,Színházi Alapfogalmak,Színitanoda,Színitanodáról,Színházi emberek,Színház ,Sztanyiszlavszkij,Grotowski,Reformerek klubja,magyar színháztól,francia színháztól,norvég színháztól,dán színházig,amerikai színházig,sturm und drang,vásári komédiától,zenés dráma,lapozható változatban

SZÍNÉSZKÉPZÉS MÁSKÉPP! - A SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE 25. / A XX. századi magyar színház /
Add a Facebook-hoz

FORDÍTÓ

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 250





HONLAP FŐ MENŰJE


ÍRÁSAIM,GONDOLATAIM


SZÍNHÁZTÖRTÉNET


MINDEN AMI SZÍNHÁZ























A XX. SZÁZADI MAGYAR SZÍNHÁZ



          - A századfordulótól a II. Világháború végéig


      A világvárossá fejlődött Budapesten már a XIX. század végén nagy színházépítkezés kezdődött.
Ekkor alakult ki tulajdonképpen a többé-kevésbé ma is fennálló színházi hálózat.
Az újonnan épült színházak mind magánérdekeltségű, üzleti vállalkozások voltak.
Néhány az akkor épült színházak közül:

          - Somossy Orfeum - 1894 / ma Fővárosi Operettszínház /




            - Vígszínház - 1896




         - Magyar Színház - 1897 / Sokáig a Nemzeti Színháznak adott otthont /




         - Király Színház - 1903 / a II. Világháború alatt lebontották /




              - Friedmann Orfeum - 1907 / mai Arany János Színház /



             - Royal Orfeum - 1908 / Ma a Madách Színház áll a helyén /




               - Népopera - 1911 / ma Erkel Színház /




A színházépítési láz nem csak a fővárosban volt jellemző: ez időben keletkezett a vidéki színházak jelentős része!

            - Szeged - 1883
            - Pozsony - 1886
            - Tata - 1889
            - Pécs - 1895
            - Kecskemét - 1896
            - Kassa - 1899
            - Nagyvárad - 1900
            - Kolozsvár - 1906
            - Veszprém - 1908
            - Sopron - 1909
            - Nagykanizsa - 1925


Ezek a színházak az akkori kor viszonyainak megfelelő legmagasabb technikai színvonallal rendelkeztek, és kevés kivétellel ma is állnak és működnek!

1905 jelentős fordulatot jelentett a magyar színházi viszonyokban.
Párbajban meghalt az Operaház intendánsa, gróf Keglevich István / 1840 - 1905 /

Ezután nem neveztek ki új intendánst, mert a minisztérium hosszú idő után belátta, hogy az ország két vezető színházát nem lehet egyes arisztokraták dilettantizmusának kiszolgáltatni!
Az adminisztratív ügyek intézésére minisztériumi biztosokat neveztek ki, az Operaház és a Nemzeti Színház művészi irányítását pedig szakigazgatókra bízták!


Ebben a sokkal nyugodtabb és művészibb légkörben gyorsan megnövekedett a közönség érdeklődése az opera iránt.
Kezdetben külföldi művek interpretációit állították színpadra, majd megjelentek a hazai szerzők is.
Ennek legjelentősebb állomása volt Bartók Béla / 1881 - 1945 / két színpadi művének bemutatója. / A fából faragott királyfi - 1917 és A kékszakállú herceg vára - 1918 /



Az I. Világháborút követő inflációs időkben az Operaház igen komoly nehézségekkel küzdött, mégis történt néhány jelentős művészi esemény.
1921-ben szerződik az Operaházhoz a fiatal Oláh Gusztáv / 1901 - 1956 /, a később Kossuth-díjas díszlet-és jelmeztervező illetve rendező.


1923-ban a Magyar Színházból átszerződik Márkus László / 1881 - 1948 /



Az Operaház történetének egyik legsokoldalúbb egyénisége.
Rendező, díszlet-és jelmeztervező, kritikus, színházesztéta és drámaíró.
1923-as átszerződésekor rögtön főrendezői megbízatást kap, majd 1935 - 1944 között a színház igazgatója volt.

1925-ben Radnai Miklós / 1892 - 1935 / lesz az Operaház igazgatója.




Az akkor 33 éves zeneakadémiai tanár páratlan szakértelemmel kezd neki az Operaház átszervezésének.
Első lépésként a színház vezető gárdáját alakította ki, biztos szemmel válogatva ki az egyes feladatokra legalkalmasabb személyeket.
Olyan vezető művészi gárdát hozott össze, amely harminc évre megszabta az Operaház művészi irányát és színvonalát!
Néhányan a vezető művészek közül:

            - Sergio Failoni / 1890 - 1948 / - KARMESTER




               - Ferencsik János / 1907 - 1984 / - KARMESTER




               - Nádasdy Kálmán / 1904 - 1980 / - RENDEZŐ




Megtartotta rendezőnek Márkus Lászlót és Oláh Gábort !


             - Fülöp Zoltán / 1907 - 1975 / - DÍSZLETTERVEZŐ




                  - Tolnay Pál / 1901 - 1956 / - SZCENIKAI FŐFELÜGYELŐ




                - Harangozó Gyula / 1908 - 1974 / - BALETTMŰVÉSZ




Kitűnő érzékkel szerződtette magánénekeseit is:

           - Alpár Gitta,
           - Bársony Dóra,
           - Basilides Mária,
           - Báthy Anna,
           - Bodó Erzsi,
           - Budanovits Mária,
           - Dobay Lívia,
           - Gere Lola,
           - Halász Gitta,
           - Marchalkó Rózsi,
           - Medek Anna,
           - Némethy Ella,
           - Orosz Júlia,
           - Relle Gabriella,
           - Sándor Erzsi,
           - Sebeők Sára,
           - Walter Rózsi,
           - Dalnoki Viktor,
           - Farkas Sándor,
           - Fodor János,
           - Halmos János,
           - Kálmán Oszkár,
           - Koréh Endre,
           - Svéd Sándor,
           - Szemere Árpád,
           - Székely Mihály,
           - Székelyhidi Ferenc,
           - Toronyi Gyula,
           - Venczell Béla,
           - Závodszky Zoltán



Műsorprogramja páratlan művészi érzékről tanúskodik.
Magyarországon először ő mutatta be Kodály Háry Jánosát, Székely fonóját, a Psalmus Hungaricust, és műsoron tartotta Bartók Béla műveit is.
Egyaránt műsorra tűztek magyar és külföldi, klasszikus és modern darabokat.

Radnai halála után, 1935-ben Márkus László vette át az igazgatást, de szinte teljes egészében folytatta elődje műsorpolitikáját.

A Nemzeti Színháznak Paulay Ede halála után gyors egymásutánban három igazgatója is volt.

           - Festetics Andor / 1857 - 1929 /




              - Beöthy László / 1873 - 1931 /




               - Somló Sándor / 1859 - 1916 /



E három igazgató irányítása alatt fokozatosan szürkült el Paulay művészi öröksége, s a Nemzeti Színház fantáziátlan, unalmas hivatalos intézménnyé vált!
Műsorát a rég idejétmúlt francia társalgási dráma mellett sok rossz magyar történelmi és hazafias színmű tette ki.
Ennek következtében a magyar írók tekintélyes része átpártolt a sokkal színesebb és színvonalasabb magánszínházakhoz.
Ezen a szomorú helyzeten Hevesi Sándor / 1873 - 1939 / kinevezése változtatott.



Korának legképzettebb színházi szakembere!
Először 1901-ben került a Nemzeti Színházhoz mint rendező, aztán később az Operaházhoz került, majd 1917-ben tért vissza, amikor már Ambrus Zoltán / 1861 - 1932 / volt az igazgató.



Irányításuk alatt olyan nagy nevek kerültek a színházhoz és bontakoztatták ki tehetségüket, mint:

                   - Vízvári Mariska / 1877 - 1954 /




               - Váradi Aranka / 1886 - 1966 /




              - Ligeti Juliska / 1877 - 1945 /




                 - Paulay Erzsi / 1886 - 1959 /




              - Aczél Ilona / 1884 - 1940 /




               - Bajor Gizi / 1893 - 1951 /




                     - Pethes Imre / 1864 - 1924 /




                - Náday Béla / 1877 - 1937 /




                - Beregi Oszkár / 1876 - 1965 /




                       - Rózsahegyi Kálmán / 1873 - 1961 /




                     - Gál Gyula / 1865 - 1945 /




                      - Bartos Gyula / 1872 - 1954 /




                    - Ódry Árpád / 1876 - 1937 /




                  - Kürti József / 1881 - 1939 /




                - Sugár Károly / 1882 - 1936 /




A magánszínházak közül a Vígszínház emelkedett ki színvonalával.
Ennek a színháznak köszönhető, hogy Magyarország belépett a naturalista színjátszás korszakába!
Ehhez persze olyan körülmények is kellettek, melyek kikényszerítették ennek a stílusnak a gyökeret eresztését.
Egyrészt az előadott francia háromszögproblémákra épülő vígjátékok könnyed és szellemes dialógusai a köznapi beszédhez hasonló közvetlen előadásmódot kívántak, hogy hitelesen tudják előadni a kényes szituációkat, másrészt a lipótvárosi újgazdag polgárságból verbuválódott közönség a díszletben, jelmezben és előadásmódban is az élethű valóságot kereste.
A naturalista színjátszás magyarországi elfogadtatásához és népszerűsítéséhez nagymértékben járultak hozzá a századforduló körüli külföldi vendégjátékok: Ermete Zacconi, Ermete Novelli, Eleonora Duse, Sarah Bernhardt és az Otto Brahms vezetése alatt álló berlini Deutsches Theater előadásai!
A vígszínház akkori legsikeresebb igazgatója Ditrói Mór / 1851 - 1945 / volt.



Vezetése alatt színvonalas, homogén együttest sikerült létrehozni.
A társulat kiemelkedő tagjai voltak:

         - Hegedűs Gyula / 1870 - 1931 /




             - Varsányi Irén / 1878 - 1932 /




              - Fenyvesi Emil / 1859 - 1924 /




               - Góth Sándor / 1869 - 1946 /




              - Kertész Ella / 1878 - 1936 /




              - Nikó Lina / 1853 - 1905 /




               - Harmath Hedvig / 1885 - 1911 /




                   - Tanay Frigyes / 1875 - 1925 /




A Magyar Színház operettekkel kezdte működését.
Korábban ezt a műfajt a Népszínház képviselte, mely azonban súlyos anyagi gondokkal küzdött és 1908-ban végleg be is zárt.
Később, 1907-ben, Beöthy László igazgatása alatt a Magyar Színház is drámai színházzá alakult át.
A színház nem sok kiválósággal dicsekedhetett de ketten magasan kiemelkedtek a társulatból:

               - Csortos Gyula / 1883 - 1945 /




               - Törzs Jenő / 1887 - 1946 /




A Király Színház kimagasló egyénisége Fedák Sári / 1879 - 1955 / volt, mint a műfaj egyik legnagyobb primadonnája!




A Thália Társaságot három nagy nevű színházi és irodalmi szakember hozta létre.

         - Bánóczi László / 1884 - 1945 /




           - Benedek Marcell / 1885 - 1969 /




            - Lukács György / 1885 - 1971 /




Az üzleti színházak bulvárosodásával és a Nemzeti Színház sivár műsorpolitikájával szemben lépett fel ez a Társaság, s igyekezett teljesen új hangot hozni a magyar színjátszásba.
Ehhez partnerként megtalálták a fiatal Hevesi Sándort, aki akkor már a nemzetinél is rendezősködött.
Hevesi nem csak a darabok rendezését vállalta, hanem a színjátszás művészetéről előadásokat is tartott a társulat tagjainak.
Állandó helyük nem volt, de legtöbb előadásukat a Rottenbiller utcai gyermekszínházban adták.
Ők tartották az első munkáselőadásokat is a kevésbé művel proli közönségnek!
Stílusukban a naturalizmusnak egy egyszerűbb, pszichológiába hajló változatát képviselték.

A kapitalista fejlődés nyugati mintájára új színháztípusok és műfajok teremtődtek Budapesten.
A századfordulón egymás után nyíltak a felszínes szórakoztatásra létrehozott orfeumok és varieték.

              - Fővárosi Orfeum,
              - Friedmann Orfeum,
              - Folies Caprice,
              - Royal Orfeum,
              - Télikert Orfeum


Szintén ebben az időszakban indult hódító útjára a kabaré is!
A legjelentősebb a Bonbonniére Kabaré volt már csak azért is, mert innen indult útjára Nagy Endre / 1877 - 1938 / és az általa teremtett politikai kabaré!

Nagy Endre.jpg



Az egyre növekvő munkásosztály munkásnegyedekbe, városrészekbe tömörült, s idővel egy újabb kulturális piaci lehetőségnek is bizonyult.
Három említésre méltó színház jött létre az ő szórakoztatásukra.

           - Erzsébetvárosi Színház

Erzsébetvárosi Színház

1879-ben deszkából épült meg a Városligeti Színkör, melyet aztán tulajdonosa, Feld Zsigmond 1908-ban kőszínházzá építtetett át, s ekkor kapta az erzsébetvárosi Színház nevet.

            - óbudai Kisfaludy Színház - 1896



Budapest ostromakor elpusztult.


             - Józsefvárosi Színház - 1913




Az elvesztett Első Világháború és a monarchia összeomlása lezárta a magyar színháztörténet fejlődésének egy korszakát.

A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon, 1919.március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács köztulajdonnak nyilvánított minden budapesti színházat!
Az igazgatók személyében nem történt változás, de megszüntették magánjellegű üzleti érdekeltségüket és a színészekkel együtt állami fizetést kaptak.
A vidéki színházakat nem volt idejük államosítani, de néhány elégedetlen színész összefogott, eltávolította az addigi igazgatót és konzorciumot hoztak létre. / Szeged, Székesfehérvár, Hódmezővásárhely. /
Ebben a korszakban kaszárnyaszínházak alakultak / Bebel Színház, Engels Színház, Martinovics Színház /, melyekben soha sem látott tömegek előtt népszínműveket mutattak be.
Hasonló célból nyíltak új munkásszínházak is / Csepeli Gyári Színház, Népház Színháza, Népszínpad /.
A munkásgyerekek rendszeres színházlátogatását a Munkások Gyermekszínháza biztosította.

A Tanácsköztársaság megdöntése után visszaállt a magánszínházi rendszer, s a színházak súlyos politikai és gazdasági viszonyok között kezdték meg újra működésüket.

A Nemzeti Színház élére 1922-ben Hevesi Sándort nevezték ki, aki tízéves igazgatósága alatt felvirágoztatta a színházat és visszacsalogatta a közönséget.
1924-ben Hevesi megnyitotta a Kamaraszínházat is az intimebb hatású darabok részére.
Ebben Reinhardtot követte, aki nagy példaképe volt.
Sokat tanult Sztanyiszlavszkijtól is, akit ugyan személyesen nem ismert, de munkássága nagy hatással volt rá.
Hevesi rendezéseiben az átélésen alapuló pszichológiai realizmus irányát követte.
1932-ben az erősödő jobboldali pártok intrikái miatt el kellett hagynia a Nemzeti Színházat.
1935-ben Németh Antal / 1903 - 1968 / került a Nemzeti Színház élére.



Nagy érdeme volt Tamási Áron, Németh László, Illés Endre és Hubay Miklós felfedezése a magyar színpad számára!
Az előadásokban Reinhardtra emlékeztető látványos hatásokra törekedett.
Társulatában sok olyan fiatal színésznek adott lehetőséget, akikből később nagy művész lett:

               - Apáthi Imre / 1909 - 1960 /




              - Gobbi Hilda / 1913 - 1988 /




                  - Lukács Margit / 1914 - 2002 /




                 - Olty Magda / 1912 - 1983 /




                       -  Tőkés Anna / 1903 - 1966 /




                     - Major Tamás / 1910 - 1986 /




                  - Szabó Sándor / 1915 - 1997 /




                     - Pataky Jenő / 1914 - 1996 /




                  - Ungvári László / 1911 - 1983 /




                        - Várkonyi Zoltán / 1912 - 1979 /




A Vígszínház tovább haladt a konzervatív naturalizmus útján, Jób Dániel / 1880 - 1955 / vezetése alatt.




A Belvárosi Színház változatos műsorával vonzotta a közönséget Bárdos Artúr / 1882 -1972 / vezetése alatt.



Ebben a színházban tűnt fel először a következő évtizedek két nagy művésze:

              - Bulla Elma / 1913 - 1980 /




                   - Páger Antal / 1899 - 1986 /




A Fővárosi Operettszínházban ekkor emelkedett egy új primadonna csillaga: Honthy Hanna / 1893 - 1978 /




1940-ben új magánszínház kezdte meg működését Pünkösti Andor / 1892 - 1979 / vezetésével, Madách Színház néven.



A színházat baloldali szimpátiája miatt 1944. március 19-én, a német csapatok bevonulásakor bezárták.

Az első állandó magyar bábszínház megteremtése Rév István / 1898 - 1977 / nevéhez fűződik.



Színháza 1941-től 1946-ig működött a Podmaniczky utcában.
Legsikeresebb előadása Arany János Toldijának bábváltozata volt.

A vidéki színházak színvonala az első világháború után messze elmaradt a fővárositól.
Állandó anyagi problémákkal kellett küzdeniük, s ez lehetetlenné tette az igazi művészi munkát.


          - A Második Világháború után


A szovjet csapatok 1944 szeptemberében átlépték a magyar határt, s ahogy a front előre haladt úgy kezdték újra munkájukat a vidéki színházak.

           - 1944. október 18-án Szegeden,
           - 1944. november 18-án Miskolcon,
           - 1944. december 10-én Pécsett,
           - 1945. január 5-én Debrecenben.


A fővárosban ekkor még folynak a harcok.
1945. január 6-án bombatámadás éri a Vígszínházat, amelynek kupolája beomlik, színpada és nézőtere elpusztul.

Pest január 18-án szabadul fel és a romok alól kibúvó színészek már január 28-án " Szabadság-matinét" tartanak az éppen maradt Magyar Színház épületében.

A Budapesti Nemzeti Bizottság február elsején kinevezi az Operaház háromtagú új vezetőségét Komáromy Pál, Székely Mihály és Nádasdy Kálmán személyében, akik néhány nap múlva meg is kezdték működésüket.

A Magyar Művészek Szabadszervezete Színházművészeti Osztályán belül működő Ötös Bizottság tagjai - Both Béla, Gobbi Hilda, Major Tamás, Oláh Gusztáv és Várkonyi Zoltán - javaslata alapján kinevezik néhány fővárosi színház új igazgatóját.

             - Major Tamás - a Nemzeti Színház igazgatója lesz,
             - Jób Dániel a Vígszínház igazgatója lesz,
             - Bárdos Artúr a Belvárosi színház igazgatója lesz.


A színházak műsorpolitikájában lényeges változás következett be!
Olyan írók és művek jelentek meg a színpadokon, melyek korábban tiltólistán voltak.
Néhányan ezek közül:

           - Háy Gyula / 1900 - 1975 /



Nagy sikert aratott Tiszazug és az Isten, császár, paraszt című drámáival.

             - Gergely Sándor / 1896 - 1966 /



Vitézek és hősök című tragédiája erőteljes képet rajzolt a munkásmozgalmi harcokról.


                 - Balázs Béla / 1884 - 1949 /



Az Európa-szerte elismert filmes szakembernek nem volt nagy szerencséje a színpaddal.
Boszorkánytánc valamint Lulu és Beáta című műveivel nem igazán aratott sikert azok különleges hangvétele miatt.


              - Bíró Lajos / 1880 - 1948 /




          
                   - Kassák Lajos / 1887 - 1967 /




                  - Déry Tibor / 1894 - 1977 /




                 - Tamási Áron / 1897 - 1966 /




                 - Illyés Gyula / 1902 - 1983 /

Illyes Gyula.jpg

 
/ Folytatás a 26-ik részben /
 

         









 











               


             



   











KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ


Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.



NETpark.hu linkkatalógus

eKereso katalógus



Ingyen hirdetés
Ingyenes hirdetés feladás.



ALTERNATÍV SZÍNITANODACylex Silver Díj
 

 

   LINKCSERE PARTENEREIM



Linkelo.net linkgyujtemeny




Meteora Linkgyujtemeny

Hasznosoldalak

Linkcsere.eu


Hahe.hu Online Tudakozo


HUN-WEB Magyar cimtar es kereso


WEBLAP katalogus

VIP Linkkatalogus

SEO KERESOBARAT LINKGYUJTEMENY

Ingyenweblapok.hu

NETpark.hu

LinkDr.hu

CegMAX cegkatalogus





ÉLETEM ÉS A BÖRTÖN


NE FELEDJÜK: ŐK IS SZÍNHÁZAK!


SZÍNHÁZI IRÁNYZATOK,STÍLUSOK


SZÍNHÁZI ÉS FILMES EMBEREK




NEVEZETES ALTERNATÍV ELŐADÁSOK




TRAGIKUS SORSÚ SZÍNÉSZEK




Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala


  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Belépés



    Lap tetejére /


    Copyright MyCorp © 2018Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben