Színészképzés Másképp-Minden ami színház ! - Színházi Események, Verseim,Verset mondok,Politikai szatíra,Dráma,Vígjáték,pszichodráma,Színház ,Színházi Alapfogalmak,Színitanoda,Színitanodáról,Színházi emberek,Színház ,Sztanyiszlavszkij,Grotowski,Reformerek klubja,magyar színháztól,francia színháztól,norvég színháztól,dán színházig,amerikai színházig,sturm und drang,vásári komédiától,zenés dráma,lapozható változatban

SZÍNÉSZKÉPZÉS MÁSKÉPP! - A SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE 28. / A XX. századi jugoszláv, bulgár és görög színház /
Add a Facebook-hoz

FORDÍTÓ

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 249





HONLAP FŐ MENŰJE


ÍRÁSAIM,GONDOLATAIM


SZÍNHÁZTÖRTÉNET


MINDEN AMI SZÍNHÁZ






















A XX. SZÁZADI JUGOSZLÁV SZÍNHÁZ
/ Folytatás /



1945 után megnyílt színházak
:


           
- 1954-ben a Zágrábi Drámai Színház / alternatív színház /

           - 1945-ben Ljubjanában megalakul a Színművészeti Akadémia

           - 1952-ben Ljubjanában a Városi Színház / Mestno gledalisce /





           
               - 1956-ban Ljubjanában a Kísérleti Színház / alternatív színház /

A kor híres jugoszláv drámaírói:

             - Milan Begovic / 1876 - 1948 /

 


1902-től 1912-ig a Deutsches Schauspielhaus dramaturgja Hamburgban, majd a Neue Wiener Bühne rendezője Bécsben, később Zágrábban színigazgató és a Színművészeti Akadémia tanára volt.
Kitűnő színházismerő volt!
Darabjai ragyogó technikával megírt, kozmopolita szellemű művek, melyek egész Európában elismerést arattak.

               - Miroslav Krleza / 1893 - 1981 /



A XX. századi jugoszláv drámairodalom legnagyobb alakja!
Népszerűségét sokoldalú irodalmi munkássága alapozta meg.
Az 1920-as években jutott el a színpadképes realista drámákhoz.
Főbb művei:    

                   - A láger, / a háborús pszichózisról szól /
                   - Vacjak, / egy eldugott falu értelmiségét mutatja be /
                   - Golgota / a forrongó munkásosztály bemutatása /
                   - Glembay-trilógia / egy zágrábi dzsentricsalád lezülléséről szól /

                      1. Agónia
                      2. Glembay Ltd
                      3. Léda

Mindhárom részét magyar színpadokon is bemutatták.
                   - Aretus avagy a Szent Ancilla legendája / két korszak és két ember szembeállítását viszi színre, azonos szituációkban. /
A darabot 1960-ban mutatták be és a Sterija Játékokon a legjobb dráma díját kapta!


                  - Josip Kulundzic / 1899 - 1970 /          

 


Jelentősebb művei a második világháború után kerültek színre Belgrádban, Ljubjanában és Zágrábban egyaránt.

                 - Ranko Marinkovic / 1913 - 2001 /



A színművészeti Akadémián a dramaturgia tanára volt.

               - Bratko Kreft / 1905 - 1996 /

Bratko Kreft (1905-1996) | Fajfar . B.

 Gyakorló színházi ember volt.
A ljubjanai Nemzeti Színház rendezőjeként is dolgozott.
A második világháború előtt írt műveit a cenzúra nem engedte színpadra.
1945 után azonban gyakran szerepelnek művei a színházak műsorain.

             - Vladan Descina / 1905 - 1967 /



Művei a második világháború borzalmait dolgozzák fel.

               - Matej Bor / 1913 - 1993 /



A zágrábi értelmiségi elit usztasa időbeli viselkedéséről írt.

             - Djordje Lebovic / 1928 - 2004 /



Mint az új generáció tagját, már a mai társadalmi kérdések foglalkoztatták.
Az egyénnek és a társadalmi normák által meghatározott környezetnek a konfliktusát boncolgatja.

                   - Jovan Hristic / 1933 - 2002 /



Az emberi, erkölcsi szabadság kérdésével foglalkozott.

Az 1970-es évek vége felé egy új színházi hullám jelentkezett: a kizárólag rendezők köré tömörülő avantgarde csoportok.
Lényege nem más volt, mint még tudatosabban elkerülni a minden rossz gyökerének tartott intézményes színházi jelleget!

Általában csak egy-egy előadásra szerveződtek össze.
Kedvelt formájuk a laza szerkezetű, forgatókönyvszerű jelenetezési technikával megírt szöveg.
Jelentősebb képviselői:

             - Ljubisa Ristic / 1947 - /



Új hazai és külföldi klasszikus irodalmi műveket vittek színre szinte teljesen átdolgozva és függetlenítve a régi megszokott irodalmi és színházi formáktól.

            - Új Megérzés Színháza

Birtokba vették a régi sörgyár csupasz betonfalai határolta területet, ahol a Grotowski-féle szegény színház stílusához hasonlatos formátumú de újromantikus beütéseket is tartalmazó előadásokat tartottak, melyeknek témája az emberi kapcsolatteremtés, az erotika és a halál, a szenvedély és a hatalom kettősségét és kapcsolatát vizsgálják és elemzik.
" Semmi sem drámaibb az emberi találkozásoknál. " - vallották.

Ez az új színházi formanyelv lehetővé tette, hogy a sokáig előadhatatlannak mondott Miroslav Krleza művei sorban kerülhettek színpadra.

Az utóbbi évtizedek híres drámaírói:

           - Dominik Smole / 1929 - 1992 /



Kiemelkedő alkotása az Antigoné című költői és gondolati dráma.
A gyakran feldolgozott témában az egyéni tudatot és a társadalmi előítéleteket ütközteti.
1968-ban írt Keresztelés a Savicán című drámája a mai értelmiség problémáival foglalkozik.

             - Velimir Lukic / 1936 - 1997 /



Költőként kezdte.
Első próbálkozása egy mitológiai tárgyú verses mű volt, majd később rátalál sajátos drámai műfajára, a hatalom farce-szerű ábrázolására.
Két legjobbnak ítélt műve: Oswald király hosszú élete és az Ártatlan Anabella botránya.

          - Aleksandar Popovic / 1929 - 1996 /

19 nov2 Popovic.jpg

Abszurd és népi elemeket ötvöző vígjátékokat írt.
Ebből a korból származó művei:  - Ljubinko és Desanka,
                                                      - Százszemes harisnya,
                                                      - Damaszkuszi kard,
                                                      - Kocakocogás.

Később felhagy az idejétmúltnak tartott abszurddal és a hagyományos drámával próbál szerencsét.

            - Antun Soljan / 1932 - 1993 /

Šoljan Antun (1932—1993)

Költőként és kritikusként a legelismertebb.
Hangjátékokkal és egyfelvonásosokkal kezdte pályafutását.

             - Ivo Bresan / 1936 - /



A második világháború utáni időszak egyik legjelentősebb groteszk drámaírója.

              - Andrej Hieng / 1925 - 2000 /

Andrej Hieng.jpg

A szlovén nyelvű drámaírók egyik legjelentősebb alakja.
Látszólag történelmi drámákat írt, de ha mélyebbre nézünk kiderül, hogy számára a történelem csak eszköz a mai társadalmi problémák leleplezésére.

             - Primoz Kozak / 1928 - 1981 /

A politikai vitadráma műfajának legnagyobb képviselője.

             - Gregor Strnisa / 1930 - /     



A költői dráma művelője.
Romantikus meséiben az élet általános kérdéseiről formált véleményét fogalmazza meg.
Az Orrszarvú című darabjában arról versel, hogy az élet mozgatója a rossz és csak az érvényesülhet, aki csal, hamisan tanúskodik, beárul, erőszakot alkalmaz.

              - Dusan Jovanovic / 1939 - /

http://www.jutarnji.hr/multimedia/dynamic/00380/jovanovic_dusan_380159S1.jpg

Rendező, aki a meglévő drámai és színházi formák elleni lázadásával kezdte pályáját, majd pedig a létjogosultságukat kivívott új formákban társadalmi jelenségek bírálójaként lépett fel.
Más szerzők műveinek színpadra állításával is hitet tett színházeszménye mellett.

             - Goran Sztefanovszki / 1952 - /

Leading Macedonian playwright and screenwriter of international renown, Goran Stefanovski

Macedon drámaíró.
Vadhús című drámájában egy skopjei munkás család sorsán keresztül mutatja be a különféle magatartásformákat különböző történelmi korszakokban.

                - Dusan Kovacevic / 1948 - /

Original

A legnagyobb színpadi sikereket elérő szerb drámaíró.

A jugoszláv drámairodalom jellegzetessége, hogy a soknemzetiségű államban minden nemzetiség drámaírója csak saját népének történelmével és problémáival foglalkozik!

Jugoszlávia a színházi fesztiválok országa.
1950 óta minden évben megrendezésre kerül a Dubrovniki Nyári Játékok.
Az ország legjelentősebb színházi fesztiválja az újvidéki Sterija Játékok, amely 1956 óta működik.
Színvonalas fesztivál még a Spliti Nyár nevű rendezvény.
1959-től működik a szarajevói Kis-és Kísérleti Színpadok Fesztiválja.
1967 óta rendezik meg a BITEF nevű nemzetközi színházi fesztivált.


A XX. SZÁZADI BULGÁR SZÍNHÁZ


   A mai értelemben vett színház és színész fogalmát a bolgár nép csak a XIX. század 40-es éveiben sajátították el.
Az első színielőadásokra Sumenben és Lomban került sor.
1849 után több magyar emigráns tartózkodott Sumenben - többek között Kossuth Lajos is -, akik színházi előadásokat rendeztek és több magyar színdarabot is színre vittek.
A krími háború időszakában a Sumenben elszállásolt francia és angol katonák tartottak számos műkedvelő előadást.
Ezek az példák serkentőleg hatották a bolgár színház fellendülésére.

Ezen előadások nyomán műkedvelő társulatok alakultak az ország több városában, és 1860 után a színház már a politikai és kulturális függetlenségre törekvő ország egyik legfontosabb harci eszköze lett!
A fejlődésnek ebben a szakaszában jelentős szerepet játszott egy sumeni születésű tanító,
Dobri Vojnikov / 1833 - 1878 /



A bolgár színjátszás megteremtőjének tartják!
Első színházi élményeit a magyar és lengyel emigránsok előadásain szerezte.
A konstantinápolyi Francia Kollégiumban megismerkedett a francia drámairodalommal, leginkább Moliérevel, akinek több művét át is dolgozta és lefordította.
Politikain okok miatt el kell hagynia a bolgár földet.
Romániába menekült, ahol komoly szerepet játszott a bolgár menekültek kulturális életében.
1865-ben színházi lapot indított, majd 1866-ban színtársulatot szervezett, az előadások nagy részét ő írta és rendezte is.

             - Vaszil Drumev / 1833 - 1901 /

A népi színház harmadik jelentős képviselője.

A műkedvelő színjátszás közben országszerte egyre jobban terjedt.
Olyannyira, hogy a műkedvelő színjátszók hosszú éveken át kizárólagos képviselői a bolgár színjátszásnak.
Jelentős társulatok alakultak:   - Ruszéban,
                                                    - Szófiában,
                                                    - Várnában,
                                                    - Vidinben.


Ebből az időszakból két kiemelkedő nevet említhetünk meg:

              - Ivan Vazov / 1850 - 1921 /

http://img8.hvg.hu/image.aspx?id=6e11836e-c2c6-491a-9f29-59552a9e7857&view=2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411


                 - Petko R. Szlavejkov / 1827 - 1895 /

Petko Slaveykov


Az első bolgár hivatásos színtársulatot Sztefan Popov / 1846 - 1920 / hozta létre Plovdivban.

Olasz nevelése és a konstantinápolyi görög színészek között szerzett gyakorlata segítette abban, hogy megteremtse hazájában a hivatásos színjátszást.
Színészei hamarosan felvehették a versenyt az országban fellépő örmény és görög vándortársulatokkal.
1881-ben megalapítja a Ruméliai Színtársulatot / Rumelijszka Teatralna Trupa /, amely 1885-ig a bolgár színházi élet lelke volt.
Első előadásukra 1883.június 11-én került sor, így ez a dátum tekinthető a bolgár hivatásos színjátszás kezdetének!

A Ruméliai Színtársulat feloszlása után, 1887-ben, javarészt a feloszlatott társulat tagjaiból, újabb társulat szerveződik Plovdivi Műkedvelő Társulat / Plovdivszkaja Ljubitelna trupa / néven, melyből néhány év múlva hivatásos társulat fejlődik.

1890-ben kormányhatározattal új társulatot hoztak létre Szófiában, drámai és opera tagozattal.
1892-ben a két társulat külön vált .
A drámai társulat vezetője Vaszil Nalburov az ország legjobb színészeit gyűjti maga köré.
Az együttes hamarosan felvette  a Könny és Mosoly / Szalza i Szmjah / nevet és véglegesen letelepedett Szófiában.
1904-től állami támogatásban részesült és Bolgár Nemzeti Színház / Balgarszki Naroden Teatr / játszottak tovább.

A Bolgár Nemzeti Színház épülete 1906-ban készült el és 1907. január 8-án avatták fel.

http://www.bulgariaiutazas.hu/upload/12227/1222775032_szinh.jpg

Első igazgatója Pencso Szlavejkov / 1866 - 1912 / lett.
Korábban költőként vált ismertté.
/ Többek között Petőfi Sándor költészetének bolgár fordítója és népszerűsítője! /
Nagy tudású művész volt.
Mindössze két évig tartó működése alatt kiváló vezetőnek és szervezőnek mutatkozott.
Ő kezdeményezte az egységes bolgár színpadi nyelv kialakítását, kiküszöbölendő ezzel a sok helyről érkezett színészek színes tájszólását!
Így nála vezették be elsőként Bulgáriában a beszédgyakorlatokat!

1909-ben elvi kérdésekben összeütközésbe került az akkori művelődési miniszterrel, ezért lemondott a színház vezetéséről.

1915 és 1920 között kiváló együttest tudott kialakítani a Nemzeti Színházban egy rendkívül tehetséges rendező és színész Krasztjo Szarafov / 1876 - 1953 /.
Moszkvában tanult Alekszandr Lenszkijnél.
Sok színű, szuggesztív egyéniség volt, aki hatvan év alatt közel 2 ezer szerepet játszott el!

A Bolgár Nemzeti Színház 1923-ig működött zavartalanul, akkor azonban egy ünnepi műsoron tűz keletkezett, melynek következtében leégett.
Csak 1929-ben nyitotta meg újra kapuit.

A Nemzeti Színház művészi rangját mindenképpen emelte, hogy sok tagja a moszkvai Művész Színházban tanult, illetve az a tény, hogy vezetését és a színészképzést a Művész Színház volt rendezője, Nyikolaj Maszalitinov vette át!

A két világháború között itt is megjelentek a magánszínházak, melyek közül a legjelentősebbek:      - Népszínház / Tribuna /
                                  - Szövetkezeti Színház / Teater za Naroda /
                                  - Avantgarde Színház / Avantgarden Teater /


A második világháború után a bolgár színművészet nagy változásokon ment keresztül.
A színházakat államosították, szervezetüket átalakították, és kialakítottak egy új, szocialista műsorpolitikát.
A fővárosban sok új színház nyílt a széles néprétegek számára.
A jelentősebbek:

                             - Néphadsereg Színháza,
                             - Munkafront Színháza,
                             - Ifjúsági Színház,
                             - Bábszínház,
                             - Állami Szatirikus Színház,
                             - 199-es Színház / 199 ülőhelyről kapta a nevét! /
                             - Könny és Mosoly Drámai Színház


A vidéken megnyílt új színházak városai:

                             - Burgasz,
                             - Gabrovo,
                             - Pleven,
                             - Plovdiv,
                             - Rusze,
                             - Sumen
                             - Targoviste,
                             - Tolbuhin,
                             - Várna,
                             - Veliko,
                             - Tirnovo,
                             - Vidin,
                             - Vraca


A kor jelentős drámaírói:

             - Kamen Zidarov / 1921 - /

Történelmi drámákat írt.
Leginkább a török megszállás korát és az első világháborút dolgozta fel írásaiban.

            - Dragomir Aszenov / 1926 - 1981 /

http://photos.geni.com/p10/4273/8120/53444838018ea894/1926-1981_Dragomir_Asenov_medium.jpg

Korának és kortársainak erkölcsi, politikai problémáival foglalkozik.

           - Ivan Pejcsev / 1916 - 1975 /

A kommunista erkölcs megnyilatkozásait ábrázolja az antifasiszta harc időszakából.

           - Valeri Petrov / 1920 - /



Az 1960-as évek legsikeresebb színházi szerzője, költő-drámaíró.
Mikor a rózsák táncolnak című műve hatalmas sikert aratott.
A lírai hangvételű vígjáték, mely igazából mesejáték, kiváló szórakozás volt gyermekek és felnőttek részére egyaránt.
Szerelem színház című lírai játékát több helyen is bemutatták a világon, többek között az 1970-es években a békéscsabai színház.

           - Dimitar Dimov / 1909 - 1966 /

Bulgaria: 100th Birthday of Bulgaria Novelist Dimitar Dimov Honored in Spain

Nők - múlttal című színdarabja a személyiség és a társadalmi törvényszerűségek közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.

           - Emil Manov / 1918 - 1982 /

http://www.leimertparkmovie.com/Images/CastBios/LetterBoxShots/KamauLBOX.jpg

Lelkiismeret című drámája az ellenállók harcát eleveníti meg.

            - Nikolaj Hajtov / 1919 - 2002 /



 
Regényíró, akinek színműveiben és rádiójátékaiban a dolgozó emberek problémáival, életük alakulásával foglalkozik.

Az első bolgár hivatásos operett-társulat 1912-ben alakult Angel Zlatkarov vezetésével, és az Odeon Színházban kezdte működését.
Később aztán több operettszínház is létesült:

            - Korona Színház,
            - Reneszánsz Színház,
            - Szabad Színház,
            - Szövetkezeti Színház


Bulgáriában mára megszűnt Szófia monpolhelyzete és a fővárosi zenés színpadok mellett opera-és operettszínpadok nyíltak Plovdivban, Sztara Zagorában, Szlivenben, Várnában és Ruszéban.


A XX. SZÁZADI GÖRÖG SZÍNHÁZ



     Törökország 500 éves uralmának megdöntése 1821-ben a görög szabadságharccal kezdődött.
A függetlenség kivívása után 1834-ben Athén lett az új görög királyság fővárosa és művelődési központja.

A török elnyomás alatt álló Görögországban a színháznak semmilyen formája nem állhatott fenn.
A környező államokba menekült görögök azonban kolóniáikon végig megőrizték régi nemzeti nyelvüket és kultúrájukat.
Ilyen kolóniák voltak Iasiban, Bukarestban, Odesszában, Moszkvában, Taganrogban, Livornóban, Bécsben, Triesztben valamint Pesten és Budán.
Érthető módon az első görög nyelvű előadásokra is ezeken a kolóniákon került sor, de még csak műkedvelő formában.

1834-ben az első görög király, bajor Ottó még olasz és francia operatársulatokat hívott udvarába.
Ezeknek az idegen társulatoknak az árnyékában bontakozott ki a görög nyelvű drámai színészet is.
Az első színház 1840-ben épült Athénban egy Bukurasz nevű görög katonatiszt kezdeményezésére.
A színházat rögtön egy görög társulat vette birtokába Pandelisz Szutszosz / 1818- 1875 /
kiváló színész és igazgató vezetésével.
Innen indult a pályafutása sok későbbi kiváló nagy görög művésznek.
1863-ban feloszlottak, tagjainak egy része Konstantinápolyban telepedett le, ahol meghonosították a görög színjátszást.

A színház épülete 2 évig üres maradt, majd 1865-ben ismét megnyitotta kapuit, egy nagyszerű görög drámaíró
Dimitrosz Vernardakisz / 1834 - 1907 /  kezdeményezésére.
Első darabját Maria Dokszaparti címmel még Németországban írta, mely nagy siker lett Görögországban.
Ez még a korábban megszokott görög drámairodalom stílusában íródott és került előadásra.
Második darabja azonban - a Meropé című - már számos újítást hordozott.

        - az antik görög világból merítette témáját,
        - kevés szereplőt mozgatott,
        - kórust nem alkalmazott,
        - a dialógusokban felhasználta a klasszikus görög nyelv elemeit.


Vernardakisz ezzel megalkotta a az új görög tragédia modelljét!

1872-ben bemutatott harmadik darabja - Galatea címmel - már idegen nyelvre is lefordították, s többek között a budapesti Nemzeti Színház is sikerrel vitte színre 1878-ban.

Érdekes módon Athén közönségét még sem ezek a komoly darabok vonzották be a színházakba, nem ezek szeretették meg velük a színjátszást, hanem az egyre szaporodó kis színházak és varieték, melyekben főleg külföldi színészek és énekesek léptek fel, de a komikusok mindig görögök voltak, akik rögtönzött bohózatokat és pantomimeket játszottak.
Sikerük titka a közérthetőségben és a közvetlenségben rejlett.
Ezért aztán a tragédiákat játszó társulatok is ilyen egyfelvonásos komédiákkal zárták előadásaikat.
Az elsőt Angelosz Vlahosz / 1838 - 1920 / írta A fűszeres leánya címmel s 1866-ban mutatták be.
Az 1860-as évek jelentős eseményei közé tartozott, amikor 1867-ben először rendeztek színielőadást egy antik görög színházban, az Akropolisz lábánál épült Herodes Atticus féle Odeionban!




Szophoklész Antigonéja került színre a királynő tiszteletére.
Ez volt az előjátéka a későbbi nagyszabású szabadtéri játékoknak!

1880-ban kezdődik meg az építészek által tervezett kőszínházak építése Athénban.
Néhány az abban az időszakban épült színházak közül:

          - Orpheusz Teatron



             - Olimpia Teatron




           - Omonia Teatron




Ennek a színháznak a jelentőségét és hírnevét növelte, hogy később, közel 30 éven keresztül itt játszott saját társulatával az újkori görög színjátszás egyik legnagyobb művésznője: Marika Kotopuli / 1887 - 1954 /.

1869-től egyre népszerűbbé válik a vaudeville műfaja, több görög szerző tollából.
Nagyobb sikerük volt, mint az archaizáló tragédiáknak, mert az akkori jelen életét mutatták be köznapi, érthető nyelven.

Ebben az időszakban kezd egyre nagyobb teret nyerni az előadások során az ének és a zene!
Ennek következtében alakul ki egy sajátos újgörög színházi műfaj a komeidillion, a komikus idill vagy idillikus komédia!
A színpadon egyszerű emberek mozognak, komikus vagy tragikomikus események peregnek énekbetétekkel és zenei kísérettel.
Legjellegzetesebb darabja volt Dimitriosz Koromilasz / 1850 - 1898 / Marula szerencséje című darabja.
A műfaj további sikeres képviselői:

           - Dimitriosz Kokkosz / 1856 - 1891 /
           - Iliasz Kapétanakisz / 1860 - 1922 /


Koromilasz egy másik műfajt is útjára indított, a dramatikon idillion-t, azaz a verses formájú idillikus drámát!

1894-ben került először színre egy harmadik új műfaj, a revü.
Szerzője Mikiosz Lambrosz / 1841 - 1912 / volt, a mű címe pedig Egy kevés mindenből.
Kezdetben drámai társulatok adták elő, később azonban erre specializálódott társulatok jöttek létre.

Ez a három műfaji kísérlet megakarta szabadítani a görög színházat az archaikus formájú, dagályos tragédiától!
A komeidillion, a dramatikon idillion és a revű a színpadi naturalizmus első megnyilatkozásai voltak Görögországban!
Az igazi naturalizmus azonban a francia bulvárdarabokkal jelent meg Görögországban, s ebben az időszakban kezdték bemutatni Ibsen drámáit is!


1901-ben két új színházat is nyitottak Athénban.

            - Nea Szkini / Új Színház /

Alapítója Konsztantin Hrisztomanosz / 1867 - 1911 /, a kiváló képességű rendező volt.
Művészi elképzeléseit programszerűen hirdette meg, és szinte mindig sikerült ámulatot kelteni realisztikus rendezéseivel.
Fő érdeme, hogy kiváló társulatot hozott létre, s nagymértékben járult hozzá a görög színházi élet fejlődéséhez!

           - Vaszilokon Teatron / Királyi Színház /

Alapítója I. György király volt.
Célja egy mintaszínház létrehozása volt.
A színháznak igen csak könnyű dolga volt, hisz már az építéséhez szükséges költségeket is gazdag görögök adták össze, a társulat kiadásait pedig a királyi kincstár fedezte.
Főleg látványos darabokat mutattak be, de színre kerültek néha görög drámák is.

Ez a korszak számos tehetséges görög drámaírót szült.

             - Kosztisz Palamasz / 1859 - 1943 /




              - Grigoriosz Xenopulosz / 1867 - 1951 /




                - Nikosz Kazantzakisz / 1883 - 1957 /




               - Pavlosz Nirvanasz / 1866 - 1937 /
               - Pandelisz Horn / 1881 - 1941 /


Az I. Világháború után sok új színházi társulat alakult.

          - Hellén Színház Társulat

Néhány jeles író közreműködésével jött létre.
Csak 1919-től 1920-ig működött, de e rövid idő alatt is értékes eredményeket értek el!
Vezetőszínészük Emil Veakisz / 1884 - 1951 / volt, a kor egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb színésze.
Rendezőjük Fotosz Politisz / 1890 - 1934 / volt.
Megoldásai nagy sikert arattak, s állandó helyet biztosítottak az antik görög drámának az újgörög színpadon!

          - Teatron Teknisz / Művész Színház /

1925-ben jött létre Szpirosz Melasz vezetésével.
Tagjait főleg a színiiskola tagjai közül toborozták.
Repertoárján számos olyan szerző darabja szerepelt, akiket addig sosem látott a görög közönség!
/ Wilde Saloméja, Pirandello és Lenormand sok darabja /
Ez a színház volt Athén első avantgarde színháza!

         - Hivatásos Színészképző Iskola Színháza

1924-ben avantgarde célkitűzésekkel indult.
A társulat vezetője és egyben tanára Fotosz Politisz volt.
Elsősorban görög klasszikusok, Shakespeare, Ibsen és Maeterlinck darabokat visznek színpadra.
A színházban színészeket és szcenográfusokat képeztek, akik egyúttal a társulat előadásainak díszleteit is készítették.

        - A Delfoi Ünnepi Játékok




Eva Szikelianosz és Angelosz Szikelianosz dolgozták ki a tervét, és 1927-ben Delfoi antik színházának romjai között bemutatták Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című drámáját.
Pompás jelmezeket, archaikus maszkokat és a kórus mozgását kísérő zenét használtak.
1927-ben ezzel az előadással az antik görög dráma új virágkora kezdődött Görögországban!
Néhány héttel később az athéni stadionban előadásra került Euripidész Hekuba című drámája.
Néhány szórványos előadás után aztán 1955-től kezdve rendszeressé váltak az antik görög tragédiák előadásai a Nemzeti Színházban és a különböző antik görög színházakban.
Ezek aztán sok külföldi érdeklődőt vonzanak Görögországba.

          - Eleftera Szkini / Szabad Színház /

1929-ben alakult Athénben.
Igazgatója Mitszosz Mirasz volt, aki Marika Kotopulival és Szpirosz Melasszal együtt alapította.
Kétéves működésük alatt leginkább francia avantgarde darabokat játszottak.
Mivel 1931-ben Marika Kotopuli vendégkörútra ment az Egyesült Államokba, kiválása után a színház megszűnt.

/ Folytatás a 29-ik részben /

         

 

              






        

          
    









      









KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ


Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.



NETpark.hu linkkatalógus

eKereso katalógus



Ingyen hirdetés
Ingyenes hirdetés feladás.



ALTERNATÍV SZÍNITANODACylex Silver Díj
 

 

   LINKCSERE PARTENEREIM



Linkelo.net linkgyujtemeny




Meteora Linkgyujtemeny

Hasznosoldalak

Linkcsere.eu


Hahe.hu Online Tudakozo


HUN-WEB Magyar cimtar es kereso


WEBLAP katalogus

VIP Linkkatalogus

SEO KERESOBARAT LINKGYUJTEMENY

Ingyenweblapok.hu

NETpark.hu

LinkDr.hu

CegMAX cegkatalogus





ÉLETEM ÉS A BÖRTÖN


NE FELEDJÜK: ŐK IS SZÍNHÁZAK!


SZÍNHÁZI IRÁNYZATOK,STÍLUSOK


SZÍNHÁZI ÉS FILMES EMBEREK




NEVEZETES ALTERNATÍV ELŐADÁSOK




TRAGIKUS SORSÚ SZÍNÉSZEK




Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala


  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Belépés



    Lap tetejére /


    Copyright MyCorp © 2018Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben