/ 1953. szeptember 15 - /




Az 1970-es évek elejétől játszik színpadon. Néhány évvel később, főiskolásként kezdett filmezni. Fotogén külseje, szép orgánuma, visszafogott játékstílusa főleg a filmvásznon érvényesült, egyebek mellett a kor szexszimbóluma is volt. 1981-ben az Egyesült Államokba költözött, férjhez ment. A színészettel ott sem hagyott fel, de érdeklődni kezdett a természetgyógyászat iránt is, amelyben terapeutává képezte magát. Két gyermeke született, Lili (* 1982) – aki szintén színésznő lett – és Philippe (* 1986). Az új évezredben visszatért Magyarországra, ahol azóta néhány színpadi és filmszerepet is elvállalt.
Bordán Irén a szerb (akkor még: jugoszláv) és a román határhoz közeli Kübekházán született és nevelkedett. Kislányként főleg a szomszédokat szórakoztatta a pajtásaival közösen előadott akrobatamutatványokkal és kisebb színi előadásokkal. Titokban jelentkezett a budapesti Színművészeti Főiskolára, szülei beleegyező nyilatkozatát valójában ő írta a felvételi lapra. A felvételi vizsga ugyan nem sikerült, Lendvay Ferenc és Karinthy Ferenc azonban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtették. Édesapja kitagadta, miután megtudta, hogy lánya színésznő akar lenni. Az egyik előadást – egy operettet, melyben a pályakezdő Bordán Irén csak kicsiny szerepet játszott – a művésznő édesanyja is megtekintette. A szülők megbocsátottak lányuknak, hiszen látták, hogy a művészi pálya iránti érdeklődése komoly, ráadásul következő felvételi vizsgája 1972-ben már eredményes volt. A főiskolán Simon Zsuzsa osztályába járt. Hallgatóként játszotta például Lady Annát, valamint Lizzie-t G. B. Shaw Pygmalionjában, Maggie-t Arthur Miller Bűnbeesés után című drámájában, Plata Eugéniát Molnár Ferenc Olympiájában és a Primadonnát Bíró Lajos Sárga liliom című darabjában. Negyedéves vizsgaelőadása Jean-Paul Sartre A tisztességtudó utcalány című drámájának főszerepe volt. Alakítását a kritika és a közönség egyaránt elismerően fogadta. 1976-ban kapta meg a diplomáját. A Nemzeti Színház szerződtette Andorai Péterrel és Kánya Katával együtt.

A színésznő már főiskolásként filmezni kezdett. Első kisebb szerepét Sára Sándor Holnap lesz fácán (1974) című szatírájában játszotta, amely lényegében a diktatúra kialakulásának mechanizmusát modellálja egy gyorsan benépesülő lakatlan kis szigeten. Főszereplők: Szirtes Ádám, Lohinszky Lóránd és Szegedi Erika. Bordán Irén harmadéves főiskolás volt, amikor Rényi Tamás az egész évfolyamot beszélgetésre hívta, hogy szereplőket keressen Az idők kezdetén (1975) című 1946-ban játszódó filmjéhez. A próbafelvételek alapján a rendező Bordán Irént választotta a női főszerepre. Forgatás közben a színésznő sok segítséget kapott a főszerepet játszó Cserhalmi Györgytől. A következő évben együtt szerepeltek Bán Róbert Kísértet Lublón (1976) című kalandfilmjében is, amely Mikszáth Kálmán népszerű kisregénye nyomán készült. A színésznő alakította a szépséges Kaszpereknét, akihez férje kísértetként jár vissza a túlvilágról, ám egy furfangos bécsi nyomozó kideríti, hogy gyilkosság és pénzhamisítási ügy húzódik a hajmeresztő kísértethistória hátterében. A filmbeli figura bonyolultabb jellem, mint a regény szereplője: gyönyörű asszony, aki a méltóságát a gyászban is megőrizni kívánó asszony álarcát viseli a külvilág felé, miközben sötét bűnök terhelik a lelkiismeretét. A betyárok világában játszódó kalandos történet volt Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szél (1976) című „eastern”-je (a western kelet-európai megfelelője). Ebben a színésznő Parti Bözsi szerepét játszotta. A romantikát képviselte az ugyancsak 1976-ban bemutatott A szerelem bolondjai című tévéfilm is. Hajdufy Miklós rendezése Jókai Mór regénye alapján készült. A XIX. század első felében játszódó történet politikai és szerelmi bonyodalmakról szól. Bordán Irén partnerei: Lukács Sándor, Bessenyei Ferenc, Básti Lajos és Gera Zoltán. A Kolozsvári Grandpierre Emil regényéből készült A Csillagszeműben (1977) Dórica szerepét alakította. 1978-ban a művésznő több filmben is játszott ugyan, de egyikben sem ő volt a főszereplő. Az 1950-es évek nyomasztó időszakában játszódik Kovács András nagy feltűnést keltett drámája, A ménesgazda (1978). Egy Nyugatra disszidálni próbáló család tragédiáját idézte fel az Iskolatársak voltak című tévékrimi (1978), amely a Megtörtént bűnügyek című sorozat részeként készült. Hernádi Gyula kisregénye alapján forgatta Szinetár Miklós Az erőd (1979) című kalandfilmet, amely arról szól, hogy egy fiktív államban működő társaság izgalmas szórakozást kínál a gazdagok számára: valódi fegyverekkel ostromolhatnak meg egy erődöt, melyet igazi zsoldosok védelmeznek. Az ostrom azonban nem várt fordulatokat vesz.

Miközben Bordán Irén filmszínésznői pályája szépen alakult, a színházban egyáltalán nem kényeztették el feladatokkal. 1978-ban a Nemzetiből a József Attila Színházhoz szerződött, ám itt sem sikerült képességeinek megfelelő szerepekhez jutnia. 1979-ben csatlakozott a Mafilm színésztársulatához, mely azzal a céllal jött létre, hogy a legfoglalkoztatottabb művészek a színházi egyeztetés nehézségei nélkül, közvetlenül a rendezők rendelkezésére álljanak. Hintsch György Naplemente délben (1980) című filmjében egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő zeneszerző (Huszti Péter) színésznő feleségét formálta meg. Színésznőt játszott Szabó István Mephisto (1981) című Oscar-díjjal elismert drámájában is.

1981-ben Bordán Irén férjhez ment Szerdahelyi Gáborhoz, és vele együtt az Egyesült Államokba költözött. A következő évben megszületett lánya, Lili, majd 1986-ban fia, Philippe. A két gyermek születése közötti időszakban az édesanya színészi feladatokat vállalt. Philippe világra jövetele után a család elköltözött Manhattanből. A szülők kapcsolata ebben az időszakban megromlott. Bordán Irén erről később így nyilatkozott: „A házasság gyönyörű intézmény, gyerek, család, összetartás, közös célok, de csak akkor működik, ha mindenkinek megvan a tere, a saját kis világa, ahová időnként elvonulhat, és a felek között nincs hatalmi harc.”^[1] 12 év házasság után váltak el. Magánéleti gondjaival párhuzamosan a színésznő érdeklődni kezdett a természetgyógyászat iránt. Először jógázni és a meditálni tanult, majd az energiaterápiával ismerkedett meg. Egy hároméves iskolában megtanulta, hogyan adhatja át másoknak természet- és lélekgyógyászati ismereteit, terapeutává képezte magát.

Amerikai tartózkodása ellenére Bordán Irén kapcsolata nem szakadt meg a magyar művészeti élettel. Olykor szerepet vállalt egy-egy magyar filmben, melyek közül Bereményi Géza A turné (1993) című szatirikus alkotása keltette a legnagyobb figyelmet. További szereplők: Eperjes Károly, Törőcsik Mari, Benedek Miklós, Bezerédi Zoltán, Cseh Tamás, Börcsök Enikő és Venczel Vera. A történet olyan színészekről szól, akik elhatározzák, hogy végigcsinálnak egy 40 napos, 90 előadásból álló turnét, hogy némi pénzre tegyenek szert, ám az intenzív együttlétből fakadó nehézségek alaposan próbára teszik érzékenységüket és toleranciájukat. A színésznő a Magyarországon is népszerű Különleges ügyosztály című amerikai tévésorozat két epizódjában volt vendégszereplő. Kisebb szerepeket alakított olyan amerikai produkciókban, mint a 8MM 2 (2005), A harag napja (2006) és a Vörös vihar (2007). Szerepelt Sándor Pál Noé bárkája című, a 2007-es Magyar Játékfilmszemlén nagy sikert aratott alkotásában, mellyel kapcsolatban az a téves hír járta, hogy két főszereplője, Garas Dezső és Kállai Ferenc addig még sosem játszottak együtt filmen. (Valójában a Kísértet Lublónban mindketten szerepeltek, Bordán Irénnel együtt.) Szőke András Hasutasok (2007) című vígjátékában Bordán Irén K. Kiss Eszter szerepét alakította. A hazai közönség az új évezredben színpadon is láthatta a színésznőt: játszott az Aranytíz Teátrum Mandragóra és a Merlin Színház Rejtélyek az operában című előadásaiban. A Merlin színpadán a lányával is vendégszerepelt, aki már több filmben volt a partnere.

/ FORRÁS: Wikipédia /