magyar színész, színházi rendező és színigazgató,Érdemes művész.
Főiskolásként kezdett filmezni. Pályakezdőként lett Jancsó Miklós
állandó színészeinek egyike.
Filmen viszonylag kevés főszerepet
játszott, noha előnyös megjelenése miatt fiatal korában kalandfilmek,
szerelmes történetek ideális főhőse lehetett volna. Pályáján mindig
kiemelt jelentősége volt a színházi munkának. 1990 és 1992 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 1992 óta a budapesti Játékszínt igazgatja. Felesége Almási Éva színésznő. Lányuk, Balázsovits Edit ugyancsak a színi pályát választotta.
Balázsovits Lajos 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát. 1968-ban, még főiskolásként kezdett filmezni. Makk KárolyIsten és ember előtt című drámájában Zoltánt, az orvost játszotta, aki beleszeret egy görög emigráns lányába, ám kapcsolatuk tragédiába torkollik. Mészáros MártaHoldudvar című alkotásában a számító Istvánt, a népszerű énekesnő, Kovács Kati által megformált hősnő vőlegényét alakította. Együtt szerepeltek Jancsó Miklósnak a NÉKOSZ-mozgalomról szóló művében, a Fényes szelekben (1969) is. Az 1950-es évek törvénysértéseit elsők között feltáró Sára Sándor-filmben, a Feldobott kőben (1969) Pásztori Balázs szerepét játszotta, aki vidéken szembesül a hatalom embertelenségeivel. Egy újabb Jancsó- (Égi bárány,1970) és Mészáros Márta-film (Szép lányok, ne sírjatok!, 1970) után Rózsa JánosBűbájosok (1970) című művében jutott fontos feladathoz. A filmben elhangzó dalokat az Illés-együttes és Koncz Zsuzsa adták elő.
Az 1970-es évek elején Balázsovits Lajos előtt a nemzetközi karrier lehetősége is megcsillant. A világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére akkoriban készülő új filmje, a Halál Velencében (1971) számára. A Mester Budapestre is ellátogatott, hogy találkozzon a magyar színésszel, ám a szerepet végül a korban Tadzio figurájához közelebb álló svéd Björn Andrésenre
osztotta. Visconti azonban nem felejtkezett el a tehetséges magyar
színészről, és állítólag az ő befolyásának köszönhető, hogy Balázsovits
megkapta a tibeti jógiról, Milarepáról készült olasz film főszerepét. Partnere a kitűnő olasz karakterszínész, Paolo Bonacelli volt. A Milarepát a később botrányfilmjei (Az éjszakai portás,Túl jón és rosszon stb.) révén hírhedtté vált különc rendezőnő, Liliana Cavani készítette 1974-ben. Előtte azonban Balázsovits itthon forgatott: Kovács AndrásStaféta (1971) című filmjében Bencze Ilona
partnere volt. A legfiatalabb korosztály is megismerhette és
megkedvelhette Balázsovits Lajost olyan gyerekfilmeknek köszönhetően,
mint Palásthy GyörgyHahó, a tenger! (1971) című rendezése, melyben apát játszott, és a Televízió számára forgatott A palacsintás király (1973), amelyben Éliás királyfi bőrébe bújt.
Egy irredenta szervezet működéséről szólt Palásthy György Kopjások (1975) című filmje, mely felismerhetően a forgatás idején uralkodó hivatalos ideológia jegyében készült. A második világháború idején játszódik Gyöngyössy ImreVárakozók (1975) és Fejér TamásA királylány zsámolya (1976) című alkotása: Balázsovits mindkettőben kulcsszerepeket játszott. Epizódszerepet formált meg Makk Károly impresszionisztikus stílusú remekében, az Egy erkölcsös éjszaka (1977) című filmben: ő játszotta a Carla Romanelli által alakított prostituált újságíró-szerelmét. Kiváló színészek felvonultatásával, Szabó Magda méltán népszerű regénye alapján Zsurzs Éva forgatta az Abigél (1978)
című tévésorozatot: Balázsovits a szigorú tanárt, Kalmár Pétert
alakította, akibe titokban szinte minden lány szerelmes, ám ő
hasztalanul epekedik Zsuzsánna nővér (Piros Ildikó) után. 1978-ban Balázsovits csatlakozott a MAFILM
színésztársulatához. A Filmgyár azzal a céllal hozta létre ezt a
csapatot, hogy a legfoglalkoztatottabb művészek az oly sok problémát
jelentő színházi egyeztetések nélkül, közvetlenül a filmrendezők
rendelkezésére álljanak.
Jancsó Miklós Életünket és vérünket címmel 1978-ban trilógiába
fogott, melynek forgatókönyvét is publikálták, ám a műnek végül csak az
első két részét forgatták le Magyar rapszódia és Allegro Barbaro
címmel. Balázsovits Lajos a Cserhalmi György által megformált
főszereplő testvérét, Zsadányi Gábort játszotta. A trilógia cselekménye
(már amennyire egy Jancsó-filmnél cselekményről érdemes beszélni)
egyébként állítólag Bajcsy-Zsilinszky Endre életútján alapul. Balázsovits és Cserhalmi együtt játszott Rényi TamásÉlve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében is, amely három évvel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után játszódik: Balázsovits formálta meg a főszereplő Noszlopy Gáspár alakját, aki Kossuth Lajos
egykori kormánybiztosa volt. A főhős megszökik börtönéből, hogy elfogja
a császárt, és aláírassa vele a Függetlenségi Nyilatkozatot. Szabó IstvánOscar-díjra jelölt filmjében, a Bizalomban (1980) a színész a főszereplő Bánsági Ildikó bujkáló férjét alakította. Örkény István műve alapján készült Fábri ZoltánRequiem (1981)
című filmje, amelyben Balázsovits a főhősnő kivégzett férjének kicsiny,
de a történet szempontjából nagy jelentőségű szerepét kapta.