Minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első
magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének,
tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később
ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért
meg kellett küzdenie.
Eredeti neve: Jermann pál Gusztáv.
Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a rácvárosi (rácfertályi)
Kis Molnár utca 11. szám alatti házban. Szülei csak az ő születése után
házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven
jegyezték be.
A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek
lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk a Kossuth (korábbi nevén Pesti, mai
nevén Mărășești) utcában fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az
Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia
és az Apolló mozikba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket
kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori
csendőrök szállították haza.
1946-ban Sárossy Süle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben
kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár
sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött,
szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében
véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.
Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta. Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni az akkor hazatért Páger Antalnak. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. De betegsége miatt szerepet már nem kapott.
A harmincas-negyvenes évek magyar amorózója botrányairól, lovagiasságáról és emberszeretetéről volt ismert.
Híres "cigányozó", bor mellett, cigányzenére mulatozó és nótázó
budapesti úr volt, és még ezzel a szokásával is növelte a személyét
övező rajongást.
A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart:
ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott
Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és
bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat
énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel
cigányozott – írja róla Lukácsy Sándor (Filmvilág, 1987/10 [1].
Fontosabb szerepei:
Horatio (Shakespeare: Hamlet); Essex (Bruckner: Angliai Erzsébet); Ifj. Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő); Bolond (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Kukorica Jancsi (Kacsoh Pongrác: János vitéz); Orlando (Shakespeare: Ahogy tetszik); Noszty Feri (Mikszáth Kálmán-Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Mercutio (Shakespeare: Hamlet); Peer (Ibsen: Peer Gynt); Rank doktor (Ibsen: Nóra); Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy); Liliom (Molnár Ferenc); Széll Kálmán (Földes M.: Örök szerelem). Jávor Pál műve: Egy színész elmondja (1946).
Több, mint 70 filmben játszott, nemcsak hazánkban, hanem külföldön
is. Rengeteg filmdalt, filmslágert énekelt. Vele végződött a magyar
némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon… – 1929)[2],
vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Hyppolit, a lakáj – 1931) és
a háború után meginduló "új" magyar filmgyártás (A Tanítónő – 1945).
Filmjeiből válogatást készíteni elsősorban két szempont alapján
lehetséges: filmsikerei a kritika szemszögéből (Lángok, Dankó Pista) és a
filmsikerek a nézők szemszögéből, azaz legsikeresebb filmjei (A
szerelem nem szégyen, Egy tál lencse). Gyakran volt partnere a filmekben
Karády Katalin (7 filmben játszottak együtt, legendás volt a "Karády-Jávor páros"), Szörényi Éva (pl.: A Tanítónő, Madách, Halálos tavasz, Igen vagy nem, A Noszty-fiú esete Tóth Marival), de játszott a kor legnagyobbjaival: Szeleczky Zita, Simor Erzsi, Muráti Lili, Turay Ida, Tolnay Klári sok filmben voltak partnerei.
Kétségtelenül a háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb
alakja volt. Emlékét ma filmjei őrzik, amelyeket egyre nagyobb számban
árusítanak DVD-lemezeken, így mindenki láthatja milyen volt a
"jávorbajusz", a filmamorózó, akiért egy ország női szivei dobogtak a
harmincas-negyvenes években. Egykori filmbeli partnerei közül a Hyppolit
Terkája, Fenyvessy Éva, a Halálos tavasz Józsája, Szörényi Éva, a Lángok Évája, Hidvéghy Valéria azonban nem csak a hősszerelmest látták benne. A színpadi-filmes kollégák közül Vay Ilus, Bakó Márta, Bárdy György is megnyilatkozásaikban Jávor Pál irántuk megnyilvánuló pozitív emberi oldalát emelték ki. Vay Ilus 2006-ban megjelent "Miközben bohóckodtam" című könyvében idézte fel emlékeit Jávor Pálról. A dalszövegíró Szenes Iván Jávor Pálnak írta az ötvenes évek második felében (amikor külföldről hazatért) az "Egy tisztes őszes halánték" című dal