Ikszipszilon: Zéta? Alfa: Zéta. Zéta: Örvendek. Ikszipszilon: Örvendek. Zéta: Tessék? Ikszipszilon: Azt mondtam, hogy örvendek. Zéta: / Kínosan nevet. / Talán nyelvbotlás.... Ikszipszilon: Szó sincs nyelvbotlásról.... Zéta: Talán azt akarta mondani, hogy kivégzik.... Ikszipszilon: Azt akartam mondani, amit mondtam. Zéta: Zéta vagyok, érti? Zé-ta.... Zé, mint Zéman.... Ikszipszilon: Hiába... Zéta úr nincs rajta a listán. Zéta: Az én nevemet talán elfelejtette.... Ikszipszilon: Én semmit sem felejtek el. Zéta: És ha szabad kérdeznem, engem miért nem méltóztatnak kivégezni? Ikszipszilon: Fogalmam sincs.... Zéta:
Hát ezt már nem! Ebbe nem nyugszom bele! Én magát nem is ismerem és ön
máris foltot ejt a becsületemen, és elzárkózik attól, hogy magyarázatot
adjon.... Követelem.... Ikszipszilon: A sajtó feketelistáját a tájékoztatási minisztériumtól kaptuk, minden megjegyzés nélkül. Kappa: De kedves Zéta.... Zéta: Ez csak tréfa lehet, uraim... rossz tréfa.... Ikszipszilon: Egy orosz miniszter sohasem tréfál! Zéta:
De hát ez nagyon kellemetlen! Kedves barátaim, mondják már meg maguk is
Nyekraszov úrnak, hogy én vagyok a korelnök, és ez már eleve feljogosít
arra, hogy áldozata legyek az orosz kormánynak... kitüntetéseim is
vannak, és négy Intézőbizottságnak vagyok az elnöke... De hát
szólaljanak már meg! .... Alfa! Maga közölni akarja ezt a listát?! Alfa: Ahogy önök határoznak, uraim. Omega: Természetes, hogy közölni kell. Zéta:
Hát akkor vigyázzanak, hogy az én nevem is rajta legyen!!!! A közönség
nem értené, hogy miért felejtettek ki.... Az olvasók tiltakoznának... / Ikszipszilon elindul kifelé. / Alfa: Hová megy? Ikszipszilon: Valamelyik rivális laphoz. Kappa: De hát miért? Ikszipszilon: Az én erőm abban van, hogy sohasem hazudok. Az én nyilatkozataimat vagy szó szerint közlik, vagy máshoz fordulok! Zéta: Menjen a pokolba! Nem fogunk sírni maga után! Kappa: Megőrült?! Szigma: Elment az esze?! Omega: / Ikszipszilonhoz / Kedves uram, elnézését kérjük.... Lambda: Elnökünk kissé ideges.... Szigma: Ami az adott esetben indokolt is.... Kappa: De mi azt akarjuk, hogy legyen igazság! Omega: Teljes igazság! Lambda Csak az igazság! Alfa: És mindent közlünk, amit csak akar! Zéta: Hát én meg azt mondom, hogy ez az ember egy hamisjátékos! Ikszipszilon: Én az ön helyében uram, nem beszélnék hamis játékról! Végtére is nem engem felejtettek ki a feketelistáról! Zéta: Tűrik azt, hogy megsértsék az elnöküket?! / Senki nem válaszol. /
Sötét verem az emberi szív! Szennygödör! Húsz éve már, hogy ismernek és
mi hasznom belőle? Elég egy ismeretlen ember szava, és máris megrendül
a hitük.... Bennem: a barátjukban! Szigma: No de kedves Zéta.... Zéta:
Hallgasson! A maguk lelkében konkolyt vetett a haszonlesés! Azt hiszik,
hogy majd megszédítenek néhány ostoba embert holmi szenzációs
nyilatkozattal, aminek semmi hitele sincs... Azt hiszik, hogy
megduplázhatják a példányszámot és ezért képesek feláldozni a mi
húszéves barátságunkat! Hát csak tessék publikálni, uraim!
Publikáljanak csak! Én itt hagyom magukat és be fogom bizonyítani, hogy
ez az ember csaló, hazug, hamisjátékos, szélhámos! Megkeresem a
bizonyítékokat! Kérjék az Istent, hogy meg is találjam, még mielőtt a
maguk bolondériájából világraszóló röhej lesz! Viszontlátásra.... / Elindul kifelé, de az ajtóból még visszaszól. /
Látjuk mi még egymást, de akkor maguk zsákkal szórják a hamut a fejükre
és a mellüket verdesve fognak a bocsánatomért esedezni! / Kimegy. / Kappa: / Ikszipszilonhoz. / Mit szól hozzá? Ikszipszilon: Ja, uraim... Lesz ez még cifrább is.... Kappa: Állunk elébe! Omega: Beszéljen csak! Ikszipszilon: Pillanat uraim! Magyarázatot kell adnom, és feltételeket szabnom. Lambda: Hallgatjuk. Ikszipszilon: A félreértés elkerülése végett szeretném közölni, hogy én megvetem önöket.... Kappa: Istenem... Hát ez csak természetes. Omega: Rosszul esne, ha másképp lenne. Ikszipszilon: Önök az én szememben nem igazi reformerek, hiába nevezik magukat annak. Önök csak a hatalomhajhászás aljas hajcsárai. Szigma: Éljen! Alfa: Jöhet a pezsgő, amit elkészítettünk! / A titkárnő tálcán behozza a már poharakba kiöntött pezsgőt. Mindenki elvesz egy poharat, csak Ikszipszilon nem. / Ikszipszilon: Ami engem illet, én nem kérek semmit. Lambda: Semmit? Ikszipszilon: Semmit.... Mindössze egy lakosztályt valamelyik elsőosztályú szállodában, kérek két testőrt, rendes ruhát és zsebpénzt. Kappa: Rendben. Ikszipszilon: Emlékirataimat és leleplezéseimet le fogom diktálni egy avatott tollú újságírónak... Én Bétára gondoltam. Alfa: Helyes... Ő a legjobb! Ikszipszilon: És emeljék fel Béta fizetését! Mennyit keres most? Alfa: Hatszázezret.... Ikszipszilon: Ezért a kiváló munkáért?! Rabszolgatartók! Emeljék neki a duplájára! Alfa: Meglesz. Ikszipszilon: Hát akkor munkára! Alfa: És az a hét kommunista? Ikszipszilon: Miféle hét kommunista? Alfa: Akik itt álcázzák magukat, fegyveresen.... Ikszipszilon: Ja.... Hát igen... ők itt lappanganak.... Kappa: Hét kommunista van az Esti Újságnál?! Alfa: / Ikszipszilonhoz. / Hetet mondott, ugye? Ikszipszilon: Igen, igen... Ezt a számot mondtam. Kappa: Hihetetlen! Hogyan szivárogtak be ide? Ikszipszilon: / Nevet. / Önök nagyon naivak, uraim! Ők mindenhová bejutnak.... Lambda: Fegyverük is van?! Ikszipszilon: Csak a szokásos arzenál... Kézigránátok, bombák, revolverek.... És a parkett alatt kell lennie néhány géppisztolynak... Kappa: De hát ez agyon veszélyes! Ikszipszilon: Nyugalom... Pillanatnyilag nem... De térjünk vissza a tárgyra. Omega: Most ez a tárgy! Kappa: Így van! Elsődleges feladatunk megakadályozni az Intézőbizottság legyilkolását!!! Ikszipszilon: Eszük ágában sincs önöket legyilkolni. Kappa: Akkor mire valók a fegyverek? Ikszipszilon: Pszt! .... Mindent megtudnak idejében.... Alfa: Mindenesetre el kell végezni a tisztogatást az alkalmazottak között! Majd Nyekraszov úr megmondja a nevüket! Omega: Ez fölöttébb veszélyes!!! Értesíteni kell a rendőrséget! Küldjenek ide egy autót! Szigma: Őrséget kérünk az épület elé! Lambda: Katonaságot, ha kell!!!! Kappa: Igen! Fél éven át folyamatosan!!!! .... Nos, hallgatjuk, uram! ... A neveket! Ikszipszilon:
Ejnye uraim... Hamarosan ezrével kapják a neveket, csak legyenek
türelmesek.... Egyébként is: dobbal akarnak verebet fogni? A helyzet
sokkal súlyosabb, mint azt maguk gondolják! Ezek befonták már az egész
világot! .... Nézzenek csak inkább erre a bőröndre! Látnak rajta valami
különlegeset? Alfa: Nem.... Ikszipszilon:
Na látják!!! Éppen az a különleges rajta, hogy nincs rajta semmi
különleges! Egy hideg és könyörtelen tárgy, minden megkülönböztető jel
nélkül... És mégis! Tudják, hogy mit tesznek bele?! Hét kiló rádióaktív
port!! ... Minden nagyobb városban megtelepedett egy kommunista, és
magával vitt egy ehhez hasonló bőröndöt... Ez vagy egy szemetes, vagy
egy hivatalnok, vagy tánc és illemtanár, vagy egy kanárikat és
macskákat tenyésztő vénkisasszony... Bárki lehet, bárkinek az
álarcában... Aztán egy bizonyos napon rejtjeles üzenet érkezik minden
nagyobb városba, és akkor kinyílik valamennyi bőrönd... Képzelhetik az
eredményt... Naponta százezer halott! Mind egyszerre: / Rémülten. / Úristen!!!! / Az intézőbizottság tagjai egyenként odalépnek a bőröndhöz és félve megérintik. / Lambda: Micsoda lidércnyomás! Szigma: Gazemberek!!! Omega: Hogy én mennyire gyűlölöm őket! Lambda: Ha nem akarunk megdögleni, mint a patkányok, ki kell találnunk valamit! Ikszipszilon:
Sugárkutató készüléket kell gyártani... Van még pár hónapjuk... Most
már látják ugye, hogy nem babra megy a játék? Mindent elveszítünk, ha
most piti alakokkal akarunk kiszúrni.... Szigma: Azért csak mondja meg a nevüket. Lambda: Megígérjük, hogy nem lesz semmi bántódásuk.... Ikszipszilon:
Hát legyen. De csak akkor, ha szó szerint betartják a
rendelkezéseimet... Megtaláltam a módját, hogy hogyan kell
ártalmatlanná tenni őket. Omega: Mi a módja? Ikszipszilon:
Emeljék fel a fizetésüket! Terjesszék el mindenfelé, hogy mennyire el
vannak ragadtatva az illetők munkájától és éppen ezért részesítik őket
jelentős béremelésben. Omega: Gondolja, hogy így meg lehet őket vásárolni? Ikszipszilon:
Így nem... De a megbízóik szemében gyanússá válnak... Erre a kedvezésre
ugyanis nincs más magyarázat, mint az, hogy elárulták az ügyet! Lambda: Biztos ez? Ikszipszilon: Mint a kétszer kettő.... És ettől a pillanattól kezdve nem is kell törődni velük. Moszkva keze majd likvidálja őket! / Az íróasztalhoz megy és a listán kipipál hét nevet. / Kappa: Nem! Nem, és nem! Én nem tűröm, hogy béremelést kapjanak azok a brigantik! Lambda: Ugyan már, Kappa! Omega: Hiszen arról van szó, hogy így hamarabb lebuknak! Kappa: Hát jó... Csinálják úgy, ahogyan jónak látják... / Ikszipszilon átadja a listát Alfának. / Alfa: / Miközben olvassa. / Nem... ez lehetetlen.... Ő is??? ... Még ilyet... Ikszipszilon:
Ez még semmi! Fokozatosan közlöm majd leleplezéseimet, és amikor majd
gyanússá válik a saját gyerekük, gyanússá válik a feleségük, és
gyanússá válik az apjuk, sőt amikor majd a tükörbe nézve azt fogják
kérdezni, hogy vajon önmaguk is nem titkos kommunisták-e! ... Akkor, és
csakis akkor lépnek be az igazság szentélyébe! / Leül Alfa íróasztalához, felteszi a lábát az asztalra. / Foglaljanak helyet önök is uraim! Nincs túlságosan sok időnk, ha megakarjuk menteni ezt a szerencsétlen országot! / FÜGGÖNY /
Második felvonás
Első kép
Ikszipszilon szállodai szobája. Egy
küldönc lép be rózsacsokorral, két testőr követi oldalához szorított
fegyverrel. A küldönc a virágcsokrot beleteszi az asztalon lévő vázába,
aztán hátrálva, felemelt kezekkel kimegy.
Ikszipszilon: / Ásítva lép be. / Mi az? Testőr 1: Virágot hoztak. Ikszipszilon: / Újabb ásítással megy a csokorhoz. / Megint rózsa... Utálom a szagát....Nyissák ki az ablakot! Testőr 1: Nem lehet! Ikszipszilon: Nem? És miért nem? Testőr 1: Veszélyes! Ikszipszilon: Veszélyes?... Marha jó.... / Kivesz egy borítékot a csokorból és hangosan olvassa. / " Szenvedélyes csodálatát küldi egy hazaszerető hölgykoszorú. " ..... Csodálnak engem? Testőr 2: Igen. Ikszipszilon: Szeretnek engem? Testőr 1: Igen. Ikszipszilon: Szeret, nem szeret, szívből, igazán? Testőr 2: Szívből. Ikszipszilon: Ilyen szeretethez gyűlölni is tudni kell, de nagyon.... Testőr 1: Kit kell gyűlölni? Ikszipszilon: A többieket, akik mások, mint mi. / A virágok fölé hajol. / Had szívjam be a gyűlölet illatát.... Milyen hatalmas, milyen személytelen és milyen poshadó! / Rámutat a virágokra. / Itt a veszély!!!! / A testőrök előkapják a pisztolyukat és rászegezik a virágokra. /
Ne lőjetek! Ez az ezerfejű hidra! Ezer mérges piros fejecske torkából
szakad fel az illat, mint valami halálsikoly! Ezek a rózsák mérget
lehelnek! Testőr 2: Mérget?! Testőr 1: Azonnal telefonálni kell! Méregtani laboratórium! 66 - 21 ! / A másik a telefonhoz siet, de Ikszipszilon leállítja. / Ikszipszilon: Hagyja! Már késő! Itt már mindent átjárt a méreg.... Mert az én nyersanyagom a gyűlölet.... Testőr 1: A gyűlölet? Ikszipszilon:
Ó, milyen rosszindulatú szenvedély ez! De ha szereted az embereket
madzagon rángatni, a madzagot meg kell fogni, még ha sáros is a vége!
Nekem a kezemben van minden szál! Ez az én győzelmem napja, és éljen a
gyűlölet, mert a gyűlöletnek köszönhetem a hatalmamat! Ne nézzetek már
ilyen szemmel.... Mi a ti dolgotok? Az, hogy megértsetek engem, vagy
az, hogy megvédjetek? Testőr 1: Hogy megvédjük. Ikszipszilon: Hát akkor rajta! Védjetek csak! .... Hány óra? Testőr 2: Tizenhét óra harminc. Ikszipszilon: Milyen idő van? Testőr 2: Állandó derült. Ikszipszilon: Hőmérséklet? Testőr 1: Huszonöt fok... Ikszipszilon:
Szép tavaszi délután! Tiszta az ég, a Nap ragyog... Emberek sétálnak a
tereken... Hát igen.... Jó ezt tudni.... / Ásít. / Mi a mai program? Testőr 1: / Noteszt vesz elő. / Tizenhét óra negyvenkor Béta jön az emlékiratot írni. Ikszipszilon: Utána? Testőr 1: Tizennyolc óra harminckor újságírónő egy radikális laptól. Ikszipszilon: Motozzátok meg alaposan! Sohasem lehet tudni! Testőr 1: Aztán táncestély Kszíéknél. Ikszipszilon: Estélyt adnak? Milyen alkalomból? Testőr 1: Megünnepli, hogy Ióta pártja visszalépett a választásokon. Ikszipszilon: Ezt én is megünneplem... Elvégre az én művem.... Na oszoljatok! / A testőrök elmennek. Ikszipszilon nagyot ásítva a tükörhöz lép, nézegeti magát, nyújtogatja a nyelvét. / Ikszipszilon:
Zavaros álmok, lepedékes nyelv, étvágytalanság... Túl sok s hivatalos
bankett és alig vagyok levegőn... Unom is magam.... De hát ez így van
rendjén... A hatalom csúcsán magányosak az emberek.... Átlátszó kis
emberkék.... Én látom az ő szívüket, de ők nem látják az enyémet... / Megszólal a telefon. /
Haló? Igen, személyesen... Hogy egy csirkefogó? ... Ja, ön az kedves
uram, aki engem rendszeresen leszokott csirkefogózni... Nagyon kedves,
hogy ezúttal harminchetedszer közli ezt velem. Higgye el, a jövőre
nézve már tökéletesen tájékozott vagyok az ön érzései felől, tehát ne
fárassza magát többet.... / Lecsapja a telefont és járkálni kezd. /
Csirkefogó, elárultad a pártot... mindig ezt mondja... és milyen
könnyen kimondja... De hát ki a csirkefogó? ... Semmi esetre sem én,
Ikszipszilon, aki sohasem volt kommunista, így hát senkit sem árult
el... És persze Nyekraszov sem az, aki most valahol a Krímben üdül és
fogalma sincs semmiről... Ez a névtelen telefonbetyár tehát a levegőbe
beszél. / Visszalép a tükörhöz. / Milyen szép volt
gyerekkoromban az a festett szánkó! Az apám beleültetett, aztán rajta!
Csengő a lovak nyakában, ostorpattogás és havas utak... Béta: / Már egy ideje belépett és figyeli Ikszipszilont. / Hát te mit csinálsz? Ikszipszilon: Hazudok. Béta: Magadnak is? Ikszipszilon:
Elsősorban magamnak! Az a fontos, hogy magamat csapjam be először!
Ebben a pillanatban a haláltusámat vívom... Ikszipszilon haldoklik
bennem, hogy megszülessen Nyekraszov. Béta: De te nem vagy Nyekraszov! Ikszipszilon: Tetőtől-talpig Nyekraszov vagyok, férfikortól vissza az első gyerekkori emlékekig. Béta: Te nyomorult szélhámos vagy tetőtől-talpig! Egy szélhámos, aki a vesztébe rohan, és engem is magával ránt, ha nem vigyázok! Ikszipszilon: / Pár pillanatig farkasszemet néznek. / Csak lassan a testtel! Remélem, nem jött rád valami hülye őszinteségi roham?... Na mond... Mi bánt? Mi van a begyedben? Béta: Azért jöttem, hogy megmondjam: holnap délelőtt Alfa lábai elé vetem magam, és mindent bevallok! Ikszipszilon:
Gondolkodj te szerencsétlen! Teljhatalmú úr lettem! Én vagyok ennek a
nagy reformpolitikának a szürke eminenciása! Kezemben tartom a
polgárháború vagy a béke sorsát! Én írom itt a történelmet! És te ebben
a pillanatban egy banánhéjat akarsz a lábam elé dobni?!... Használd ki
a hatalmamat! Akarsz pénzt? Szépséget? Ifjúságot? Béta: / Legyint. / Ugyan.... Az ifjúságom.... / Elindul kifelé. / Ikszipszilon: Most hová mégy? Béta: Jobb, ha még ma feljelentem magam... Ikszipszilon: / Gyorsan visszafogja Bétát / Várj! Téged halálra gyötör a félelem, barátocskám... Mi van veled? Béta:
Az, hogy Zéta le fog buktatni téged, tehát engem is... Szövetkezett
Omikronnal, azzal a hiteles disszidenssel, és most együtt vadásznak rád! Ikszipszilon: Ennyi az egész? Hát hozzátok ide nekem azt a híres Omikront, majd én ellátom a baját! Béta:
Van ennél rosszabb is.... Nyekraszov nyilatkozott a rádióban.... Azt
mondta, hogy meggyógyult és a hétvégén már Moszkvában lesz.... Ikszipszilon: No és aztán....? Béta: Aztán? Aztán végünk lesz! Ikszipszilon: Végünk? Azért, mert valami bolsevik hülyeségeket dumál a mikrofonba? Hát hallod: csalódnom kellett benned... Béta:
Majd akkor beszélj csalódásról, ha péntekem a nagykövetek és külföldi
újságírók szeme láttára meg fog jelenni Nyekraszov, saját személyében a
moszkvai operában, a kormánypáholyban. Ikszipszilon: / Teljesen nyugodtan. /
Hát akkor látni fogják a hasonmásomat... Mert mint minden ottani
miniszternek, nekem is megvolt az altereggóm... Mi ugyanis annyira
félünk a merényletektől, hogy a hivatalos fogadásokon helyettesíttetjük
magunkat. Béta: / Gondolkodik egy ideig, aztán megint indulna kifelé /
Én akkor is feljelentem magam! Én becsületes ember vagyok! Meg fogom
mondani, hogy hazudtam, és hogy te nem vagy igazából Nyekraszov! Ikszipszilon: Mit jelent az, hogy igazából? .... Te talán igazából Béta vagy? Béta: Igen, én Béta vagyok! Ikszipszilon: Bizonyítsd be. Béta: Papírjaim vannak! Ikszipszilon: Nekem is vannak.... Béta: Az enyémek hitelesek! Ikszipszilon: Az enyémek is... Megmutassam a tartózkodási engedélyem? A belügyminiszter állította ki.... Béta: Az a papír nem ér semmit! Ikszipszilon: Miért nem, ha szabad kérdeznem? Béta: Mert te nem vagy Nyekraszov! Ikszipszilon: És a te papírjaid hitelesek? Béta: Igen. Ikszipszilon: Miért? Béta: Mert én Béta vagyok. Ikszipszilon: Nem a papírokon múlik, hogy ki kicsoda. Béta: Ez igaz.... valóban nem a papírokon múlik.... Ikszipszilon: Akkor bizonyítsd be, hogy te vagy Béta! Béta: Kérdezz meg akárkit. Ikszipszilon: Akárkit? Az hány ember? Béta: Száz... kétszáz... Mit tudom én... mondjuk ezer.... Ikszipszilon:
Van ezer ember, aki téged Bétának tart, és te azt akarod, hogy én
higgyek a szavuknak... Ugyanakkor nem fogadod el annak a közel
egymillió embernek a tanúskodását, akik engem Nyekraszovnak
tartanak.... Egyszóval igencsak gyenge lábakon áll a te
személyazonosságod, barátom... Mi lesz így veled? Szegény öregem,
hogyan tudlak kihúzni a csávából? Béta: Engem? Miért? Ikszipszilon:
Megpróbálom megmagyarázni.... Mit gondolsz, milyen képet vág majd a te
nagyfőnököd, ha azt látja, hogy a legrégebbi munkatársa elébe veti
magát és azt kéri tőle, hogy a saját kezével ássa el a lapját? Béta: El fog kergetni...tudom.... Ikszipszilon: Ő, téged? Nagyon tévedsz... Le fog csukatni! Béta: De hát.... Ikszipszilon:
Nagy érdekek forognak most kockán, barátom! A Nyekraszov név már nem
csak engem jelent... Jelenti mindazokat az összegeket, melyeket értem
vettek fel vezető emberek, akik abból élnek, hogy én vagyok... Ez a
gépezet szétmorzsol téged, ha megpróbálod megállítani! ....
Viszontlátásra, szegény barátom... Kedveltelek.... Béta: / Nem mozdul. Láthatóan feldúlt és fél. / Lehet még rajtam segíteni???? Ikszipszilon: A hülyeségeden? Béta: A hülyeségemen. Ikszipszilon: Félek, hogy késő.... Béta: És ha foglalkoznál velem? Ha törődnél velem? Ikszipszilon: Hát... Neked átnevelésre lenne szükséged.... Akarod, hogy átneveljelek? Béta: Ha volnál oly kedves.... Ikszipszilon: Kezdjük hát... Ölts becsületes arcot! Béta: Nem tudok.... Ikszipszilon: Helyezkedj el kényelmesen ebben a fotelben! Tedd fel a lábad az asztalra... Tessék, itt egy szivar is.... / Tükröt vesz elő és Béta elé tartja. / Na...mit szólsz? Béta: / Nézegeti magát. / Ejha!!!! Ikszipszilon: Most már becsületesebbnek érzed magad, ugye? Béta: Valamivel becsületesebbnek.... igen.... Ikszipszilon:
Na látod... Én most kimegyek, aztán bejövök. Ébreszd fel magadban a
tökéletes őszinteséget! Amikor benyitok az ajtón, azt mondod majd
nekem, hogy szervusz Nikita... / Ikszipszilon kimegy. Béta elnyúlik a fotelben, szívja a szivart és nagy füstöket ereget. Ikszipszilon belép. / Béta: Szervusz, Nikita! Ikszipszilon: Szervusz, Béta! Béta: Jól mondtam? Ikszipszilon: Tűrhetően.... Meg fogsz gyógyulni! / Csörög a telefon. / Halló! Igen? .... Tauné? ... Küldje be! / Bétához. / Mintha már hallottam volna ezt a nevet.... Béta: Portás az Esti Újságnál. Ikszipszilon: Aha... Szóval azok közé tartozik, akiket ki akartak rúgni, de én felemeltettem a fizetését... Vajon mit akar tőlem? Béta: Biztosan Alfa küldte. Tauné: Jó napot kívánok, Béta úr! Nem is gondoltam, hogy itt találom... Ő Nyekraszov? Béta: Ő bizony! Ő a mi Nikitánk! Ikszipszilon: Üdvözlöm asszonyom! Tauné: Én azért jöttem, mert szeretném tudni, hogy miért kellett nekem elveszíteni az állásomat? Ikszipszilon: Tessék?! Béta: Magát elbocsátották?! Tauné: / ikszipszilonhoz. / Maga ezt nagyon jól tudja! Miért tesz úgy, mintha nem tudná?! Ikszipszilon: Esküszöm, hogy nem tudtam róla.... Tauné: Alfa hivatott az imént... Ott voltak a bizottsági urak is... mind furcsán néztek rám.... Ikszipszilon: És aztán?! Tauné: Aztán elbocsátottak. Ikszipszilon: De mit mondtak, hogy miért? Tauné: Mindannyian elkezdtek kiabálni velem, hogy kérdezzem meg Nyekraszovot, ő majd megmondja.... Ikszipszilon: Aljasok!!! Tauné: Nem akarom bántani magát, de ha maga mondott rossz véleményt rólam, akkor maga sokkal alávalóbb, mint ők... Ikszipszilon: De én nem mondtam semmit! Nem csináltam semmit! Én ne is ismerem magát! Tauné: Azt mondták, forduljak önhöz... Akkor mégiscsak kell tudnia valamit.... Ikszipszilon: Na de hölgyem... Mikor látott maga engem ezelőtt? Tauné: Soha. Ikszipszilon: Na látja! Ez csak tréfa, asszonyom! Egy igen rosszízű tréfa! Tauné:
Kérem, én özvegy asszony vagyok, a lányom beteg... Ha elveszítem az
állásomat, az utcára kerülünk... Ezen ne tessék tréfálkozni! Ikszipszilon: Béta a tanúm, hogy én felakartam emeltetni a maga fizetését! Tauné: Maga béremelést akart nekem?! Ikszipszilon: Azt. Tauné: Hogy hazudik! Az előbb még azt mondta, hogy nem is ismer! Ikszipszilon: Hát jó.... bevallok magának mindent... Rendkívüli politikai okok játszottak közre.... Tauné:
Kérem, én sohasem foglalkoztam politikával. Én nem végeztem iskolákat,
tisztelt uram, de azért nem vagyok teljesen hülye és nem dőlök be a
maga halandzsájának. Ikszipszilon: / Dühösen felveszi a telefont. / Kérem az esti Újságot! / Taunéhoz szól. / Ez csak félreértés lehet! Szimpla félreértés.... / A telefonba. / Halló! Esti Újság?! A főszerkesztővel akarok beszélni! Igen. Nyekraszov! / Újra Taunéhoz. / Maga vissza fogja kapni az állását, ezért jótállok! Bocsánatot fognak kérni magától! Tauné: Nincs szükségem bocsánatkérésre.... Nekem az állásomat adják vissza!!!! Ikszipszilon: / A telefonba. / Halló? Nincs az irodájában?! De a szerkesztőségben van? Mondja meg neki, hogy sürgősen hívjon vissza, ahogy visszajött! / Leteszi a telefont, és Taunénak mondja. / Rendbe jön minden, asszonyom.... meglátja, hogy rendbe jön.... / Előveszi a pénztárcáját, és pénzt vesz ki belőle. / Addig is fogadja ezt el tőlem..... Tauné: Nekem nem kell alamizsna! Ikszipszilon: Hová gondol? Hogyhogy alamizsna? Ez csak egy baráti támogatás.... Tauné: Maga nekem nem barátom! Ikszipszilon: De a barátja leszek, ahogy visszaveszik magát az állásába... Majd meglátja... / Bétának mondja. /
Meglátod, hogy a többit is kirúgták! A görények! A sakálok! Azok a
ganajtúró bogarak! ... Látod, Bétám, ebből tanulhatsz: a félelemnél
erősebb a gyűlölet! / Nyúl a széken lévő zakójáért és elindul a kijárat felé. / De én véget vetek ennek a komédiának! Jöjjön csak velem Tauné... Most torkon ragadom Alfát.... Testőr 1: / Ikszipszilon elé áll. / Állj!!! Ikszipszilon: Hogyhogy állj?! Ki akarok menni! Testőr 2: / Szintén elé áll. / Lehetetlen. Veszélyes! Ikszipszilon: Hát jó... akkor majd elkísértek. Testőr 2: Tilos! Ikszipszilon: És ha én mégis elakarok menni?! Testőr 1: Hát... én a maga helyében nem próbálnám meg.... Ikszipszilon: Frászt beléd! Hát akkor nem megyek el! /
Bétához. / Menj el te a főnöködhöz Taunéval együtt és mond meg neki,
hogy nem viccelek tovább: ha az elbocsátott alkalmazottakat huszonnégy
órán belül nem veszi vissza, az emlékirataim folytatását egy másik
lapnak adom! Indulj!... Asszonyom, lehet, hogy bajt hoztam magára, de
nem akarattal. Esküszöm, hogy kárpótolni fogják!.... / A kifelé induló Bétához. / Nem is köszönsz nekem, Béta? Béta: Viszontlátásra.... Ikszipszilon: Kinek a viszontlátásra, Béta?! Béta: Viszontlátásra, Nikita! Ikszipszilon: Ha beszéltél Alfával, hívj fel! / Béta és Tauné kimennek, Ikszipszilon egyedül monologizál. /
Hát kirúgták őket... Ezeket elbocsátani... Csak abból a nyomorúságos
fizetésükből élnek.... De én aranyat szórok eléjük! Az Intézőbizottság
a bejárat előtt várja majd őket rózsákkal, rózsaerdővel! .... Testőr 1: Megjött a másik újságtól az újságíró! Ikszipszilon: Vezesse be! / A tükör elé lép, felteszi a fekete kendőt a félszemére, nézegeti magát, majd leveszi és zsebre vágja. / Théta: / Belép és körbenéz. Meglepődik, hogy Ikszipszilont látja ott. / Maga itt???? Ikszipszilon: / Ő is zavartan. / Hát, igen.... Théta: És Nyekraszov hol van? Ikszipszilon: Kicsoda? .... Ja... elment.... Théta: / Leül. / Megvárom.... Maga is rá vár? Ikszipszilon: Én? Dehogy. Théta: Akkor mit keres itt? Ikszipszilon: Semmi különöset.... Théta: Ugyan már! Ha magát hagyják itt üldögélni amikor ő nincs itt, akkor maga biztosan az ő köréhez tartozik. Ikszipszilon: Az ő köréhez? .... Hát persze! Az unokatestvére vagyok! Théta: Nahát! Ki gondolta volna.... Ikszipszilon: És megtett a titkárának! Théta: Ez csodálatos.... És őt is kifosztja majd? Ikszipszilon:
Hogy kifosztom-e??? .... Lehetséges... de ez semmiképpen sem érinti
majd a lelki kapcsolatunkat.... Én mindig rokonszenvvel viseltettem az
áldozataim iránt. Ez együtt jár a mesterséggel.... Théta: Maga lángol Nyekraszovért?! Ikszipszilon: Mondjuk inkább úgy, hogy pislákolok érte.... Théta: Azért a kurva alakért?! Ikszipszilon: Megtiltom, hogy így beszéljen róla! Théta: Még védi is?! Ikszipszilon: Nem védem. Csak nem illenek a maga szájába az ilyen szavak. Théta: Hát nem kurva alak?! Ikszipszilon: Lehet, hogy az, de magának nincs joga megítélni egy embert, akit nem is ismer. Théta: Már hogyne ismerném? Nagyon is jól ismerem. Ikszipszilon: Ismeri??? Théta: / Halkan mondja és átmegy tegezésbe. / Persze.... Hiszen te vagy.... Ikszipszilon: / Automatikusan ismétli amit hallott. / Persze, hiszen én vagyok.... / Hirtelen felugrik. / Nem én vagyok!!!! Honnan vetted ezt a hülyeséget?!!! Théta: Az apám.... Ikszipszilon: Ő mondta meg?! Théta: Nem. Ikszipszilon: Hát akkor? Théta: Mint általában minden közéleti hazudozó, odahaza ő is nagyon ügyetlenül hazudik. Ikszipszilon: Dilis az öreg! / Járkálni kezd. / Jól van... játszunk egy percig Nyekraszovot, a kedvedért... képzeld most azt, hogy én vagyok.... Théta: Köszönöm. Ikszipszilon: Mit csinálnál, ha én lennék Nyekraszov? Kiadnál a rendőröknek? Théta: Múltkor éjszaka kiadtalak? Ikszipszilon: / gondolkodva járkál még kicsit, aztán a nő felé fordul. / Hát akkor tulajdonképpen mit keresel itt? Théta: Azért jöttem, hogy megmondjam: kurva alak vagy! Ikszipszilon: Hagyd ezeket a nagy szavakat... leperegnek rólam. Néhány újságban úgyis mindig azt olvasom, hogy csatornapatkány vagyok. Théta: Ebben nincs igazuk. Ikszipszilon: Kedves, hogy ezt mondod.... Théta: Te nem vagy csatornapatkány.... Te egy kurva alak vagy!!!! Ikszipszilon: De nehéz eset vagy.... Te nem szereted a gazdag embereket, miért olyan nagy bűn hát, ha palira veszem őket? Théta: Te csakugyan azt hiszed, hogy palira veszed őket? Ikszipszilon: Hát ki fizeti az én hotelszámlámat? Ki fizeti a drága kocsijaimat? Théta: És miért fizetik? Ikszipszilon: Mert blöfföket adok el nekik. Théta:
Azért veszik meg tőled, hogy aztán tovább adják és rásózzák a
szegényekre. Szegény Ikszipszilon... veled aztán jól kitoltak.... Te
tisztalelkű szélhámos voltál.... Benned nem volt semmi komiszság....
Félig vagány voltál, félig poéta... És tudod, hogy mi lett belőled?
Klozettpucoló! Aljassá kell lenned, hogy ne kelljen szégyellni magad! Ikszipszilon: Engem senki sem tud megtáncoltatni! Senki a világon! Théta: Akkor mond meg végre, hogy mi vagy? Balek vagy bűnöző? Ikszipszilon:
Könnyű a választás: éljen a bűn! .... Egyébként meg fütyülök arra, hogy
jó vagyok-e vagy komisz! Én vállalom a felelősséget mindenért! Théta: / Egy cikket mutat neki az Esti Újságban. / Ezért a cikkért is? Ikszipszilon: Természetesen! .... Miféle cikk ez? /
Olvasni kezdi / " Nyekraszov úr kijelentette, hogy kitűnően ismeri az
országunkban élő vezető baloldali újságírókat." .... De hát én ilyet
nem mondtam. Théta: Gondoltam. Ezért is jöttem hozzád. Ikszipszilon: Miért zavar ez téged? Théta:
Mert nálunk dolgoznak az újságnál. Kollégáim. Ezzel a cikkel azt adták
a te szádba, hogy Oroszország reformellenes körei megfizették őket,
hogy híreket szivárogtassanak ki nekik. Ikszipszilon: És? Théta: Bíróság elé akarják állítani őket.... Ikszipszilon: Légy nyugodt: belőlem nem fognak egyetlen szót sem kiszedni. Théta: Már nem elégednek meg a te hazugságaiddal... Olyat is adnak a szádba, amit sose mondtál.... Ikszipszilon:
Valami iparkodó firkász csinálta. Intézkedem, hogy mossák meg a fejét.
Mindjárt találkozom Alfával és kiadatom vele a cáfolatot. Théta: Csináld meg, ha tudod. Ikszipszilon: Ez volt minden, amit akartál? Théta: Igen. Ég veled! / Elindul kifelé, de mielőtt eltűnne még visszafordul. / Azt kívánom neked, hogy ne legyél nagyon aljas.... Ikszipszilon: / egyedül marad. A már csukott ajtó felé mondja. /
Azt hitted talán, hogy behúzol a csőbe?! Én mindig az ellenkezőjét
teszem annak, mint amit várnak tőlem! Azért is iszonyú jelszavakat
fogok kitalálni!!! Mindenki remegni fog!!!! / Megszólal a telefon. /
Te vagy az Béta? Mi van? ... Mi? .... Ugyan már! ... Lehetetlen....
Személyesen beszéltél Alfával? ... Megmondtam, hogy követelem! ...
Hülye vagy! Nem tudsz te az ő nyelvén beszélni! Ott lesz ma este ő is
az estélyen?... Jó akkor majd személyesen beszélek vele! / Lecsapja a telefont. / Ki akarnak tolni velem?! Hát jó, állok elébe! Elfogadom az erőpróbát! A földre kényszerítem őket! /
Újra telefon. / Halló! Mi az, már megint te vagy?! .... Ja...
Bocsánat... Ön kicsoda? .... Aha.... Nagyon helyes... Éppen önre
gondoltam... Hogy csirkefogó vagyok? Tökéletesen igaza van, drága
barátom. A csirkefogók közt is az utolsó.... Sőt, én még szebben is
tudom mondani: egy kurva alak vagyok! Kistisztviselőket dobattam ki az
állásukból, újságírókat küldök a sittre, összetöröm a szegények hitét,
és még mindez csak a kezdet! A mostani leleplezésem után öngyilkossági
hullám következik majd!!!! / Lecsapja a kagylót / Hehe... Most én csaptam le hamarabb.... / Elgondolkodik, aztán fúj egy nagyot. / Igaza van Thétának.... egyre aljasabb leszek....
/ SÖTÉT /
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
