Az operett egy színpadi, zenei műfaj. Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: „kis opera” vagy „operácska”.
Könnyed dallamvilággal átszőtt (szerelmi) történet, sok humorral
fűszerezve. Témája vígjátéki, vidám, komikus, gúnyos elemeket egyaránt
tartalmazhat. A cselekmény fonala prózai monológokban
és párbeszédekben bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek
(zenekari nyitány, közjátékok, egyszerűbb formálású áriák, dalok, kuplék, együttesek a duettektől a kórusig) és a táncjelenetek, amelyek általában kortárs táncokra épülnek.
A 18. században és a 19. század kezdetén daljáték jellegű mű; a 19. században váltott irányt és lett a zene nagyvárosi, szórakoztató színpadi műfajává. Már Mozart
is szorgalmazta, hogy a zene ne csak a paloták gazdáihoz, hanem
mindenkihez jusson el. A forradalom után ezek az elképzelések
megvalósíthatóvá váltak. Ekkor kap új nevet: "Opera Comique" az egyik
régi zenés színház. Az operettben a párbeszéd és a zene arányosan oszlik
meg, a zene zárt formájú, szerephez jut a játékban a tánc, a finálék
nagyvonalúak. A klasszikus operetti szereplőgárda általában a híres
„négyesfogatra” épül. Ezek a primadonna, a bonviván, a szubrett és a táncoskomikus.
A „primadonna” az első hölgy, akinek szerelme megingathatatlan, és a
története a „bonvivánnal” a harmadik felvonásra, minden akadályt
legyőzve happy endben végződik.
1840-ben DonizettiAz ezred lánya című operájával lázba hozta Párizst, de az első operettnek Hervé[1]Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operettkomponista Offenbach volt, aki előbb egyfelvonásos, később egész estét betöltő parodisztikus darabjaival aratott sikert. Az első egész estés darabja az Orfeusz az alvilágban volt. Munkássága, hatása a zenés műfaj vizsgálatánál megkerülhetetlen. Művei közül több (Szép Heléna, Hoffman meséi) az operaházak kedvelt repertoár-darabjai.
A bécsi operett
Az operett központja Bécs volt. A mérföldkő 1860. november 24. volt. Ekkor mutatták be Suppé Kollégium című darabját. A későbbiek, köztük a Boccaccio, világsikerek lettek. Tanítványa, Karl Millöcker(Koldusdiák, Dubarry) is sokáig állta a versenyt Johann Strauss-szal,
a későbbi ikonnal. Strauss Offenbach inspirációi, tanácsai segítségével
lett a műfaj meghatározó zeneszerzője. Strauss a bécsi keringőt az
operett zenei világába helyezte. Legsikeresebb művei: Cigánybáró,[2]Denevér, Egy éj Velencében. A bécsi korszak kiemelkedő zeneszerzője volt – a magyarok mellett – Oscar Straus és Robert Stoltz. Oscar Straus elismerte az angol irányzat kiemelkedő szerzőpárosát, Gilbertet és Sulivant is.