Színészképzés Másképp-Minden ami színház ! - Színházi Események, Verseim,Verset mondok,Politikai szatíra,Dráma,Vígjáték,pszichodráma,Színház ,Színházi Alapfogalmak,Színitanoda,Színitanodáról,Színházi emberek,Színház ,Sztanyiszlavszkij,Grotowski,Reformerek klubja,magyar színháztól,francia színháztól,norvég színháztól,dán színházig,amerikai színházig,sturm und drang,vásári komédiától,zenés dráma,lapozható változatban

SZÍNÉSZKÉPZÉS MÁSKÉPP! - A SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE 10.
Add a Facebook-hoz

FORDÍTÓ

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 249





HONLAP FŐ MENŰJE


ÍRÁSAIM,GONDOLATAIM


SZÍNHÁZTÖRTÉNET


MINDEN AMI SZÍNHÁZ





















A francia vásári komédiák legjelentősebb szerzője:

            - Alain-René Lesage / 1668 - 1747 /

Alain-René Lesage.png

A Gil Blas és A sánta ördög című híres regények szerzője, aki színdarabok és komédiák írásával is foglalkozott, majd a vásári színjátékokban már mint nagy szatírikus jelentkezett.
Darabjainak éle a nemesi társadalom ellen irányult, s a nézők egy új világ fuvallatát érezhették.

Az opéra comique a vásári színházak legjellegzetesebb műfajából, a vaudeville-ból alakult ki.
A vaudeville-ok eredetileg vidám kis dalok voltak, melyeket ismert dallamokra énekeltek s a vásári előadások prózai szövegei közé illesztették.

A bekövetkező Francia Forradalom a színházaknak is felszabadulást hozott.
Megszűntek a privilégiumok, és az első forradalmi rendeletek egyikében közzétették, hogy " bármely polgár nyithat nyilvános színházat, s abban előadhat bármilyen műfajú darabot, miután abbeli szándékát bejelentette a helyi hatóságoknak ".
Ezzel a színházak is éppen úgy, mint minden gazdasági vállalkozás, a szabad verseny útjára léptek!

3. A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században.

Míg a XVIII. század Franciaországában egészen a forradalomig erős politikai és kulturális centralizmus uralkodik, addig a német birodalom területére továbbra is a széttagoltság a jellemző.
A politikai széttagoltság és a szüntelen háborúk azokat a törekvéseket is szétforgácsolták, amelyek egy francia és olasz befolyásoktól megszabadított egységes német színházat akartak teremteni.
Persze a francia felvilágosodás eszméit a német területekről sem lehetett kizárni, így azok hamarosan hatni kezdtek nem csak a német nagyvárosok polgárságára, hanem egyes fejedelmi udvarokban is, mint pl., II. Frigyes és II. József udvaraiban.

         - A német fejedelmi udvarok rokokó színháza

A színházi élet a legtöbb fejedelmi udvarban rendszertelen volt, s alakulása és fennmaradása többnyire egy-egy uralkodó fejedelem egyéni érdeklődésétől és szeszélyétől függött.
Ráadásul ezek a főúri színházak francia és olasz nyelvű előadásaik miatt már csak egy mindinkább időszerűtlenné váló feudális társadalom vékony uralkodó rétegének ízlését tükrözték, s ahhoz is szóltak.

- A würtenbergi fejedelmek udvari színháza

Központja Stuttgartban volt.
Itt 1714-től 23 éven keresztül francia prózai társulat működött, majd Karl Eugen uralkodása alatt 1744-től az opera is fejlődésnek indult.
1750-ben hatalmas új színházépületet emeltek, hatalmas színpaddal és 3200 nézőt befogadó férőhellyel, majd ennek mintájára 1764-65-ben Ludwiggsburgban is felépült egy operaház.
Jelentősebb színházi emberek:

         - Ignaz Holzbauer / 1711 - 1783 /

472005175637.gif

A zenei vezetés kezdetben az ő kezében volt, tulajdonképpen ő volt az opera élet elindítója.

           - Niccolo Jommelli / 1714 - 1774 /



1753-tól 16 éven keresztül az ő kezében volt a fejedelmi udvar teljes színházi élete.
Virágkorát akkor élte, amikor 1758 és 1766 között együtt dolgozott Jean-Georges Noverre nagy balettreformátorral.

- A berlini udvar színházi élete.

Nagy Frigyes idejében bontakozott ki.
Az ő idejében öt színházban is játszottak, az operában, a kastélyszínházban, Montbijouban, Charlottenburgban és Potsdamban.
Jelentősebb képviselője:

         - Johann Gottlieb Graun / 1702 - 1771 /



A berlini opera az ő vezetése alatt élte virágkorát 1742 és 1756 között.


- Nagy Frigyes nővérének, Wilhelminének udvari színházi élete

Központja Bayreuthban volt.
A francia rokokó hatása volt a legerősebb.
A színház fejlődése azonban nem volt hosszú életű, Wilhelmine korai halála miatt.

- Erős Ágost udvarának színházi élete.

Központja Drezda volt.
Kezdetben az olasz színjátszás hatása érvényesült szinte korlátlanul, s csak az 1790-es évektől kerültek túlsúlyba a német operák.
Jelentős képviselője:

          - Johann Adolf Hasse / 1699 - 1783 /

Johann Adolf Hasse.jpg

Kiváló érzéke volt a zenészek kiválasztásához, a dekorativitáshoz és a reprezentatív pompához.

    - Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései

A XVIII. századi német nyelvű színjátszás legfontosabb problémái a nemzeti játékszín létrehozása körül csoportosultak.
Ennek megvalósítása állt az elméleti fejtegetések és gyakorlati törekvések középpontjában.
A kibontakozás több fázisban ment végbe és még a XIX. században sem fejeződött be igazán.
A reformtörekvések két legjelentősebb képviselője:

          - Johann Christoph Gottsched / 1700 - 1766 /



Lipcsei professzor.


              - Friderika Karoline Neuber / 1697 - 1760 /



Egy vándortársulat tehetséges és művelt vezetője.

Kettejük szövetsége jelentette a nemzeti játékszín létrehozásának egyik fontos állomását.
Mindketten a franciás klasszicizáló játékstílus, a társadalmi megbecsülés, a színésznevelés, a rögtönzésektől megtisztított repertoár és a hazai drámairodalom megteremtésére törekedtek, így elképzeléseik és terveik törvényszerűen hozták össze őket.
Együttműködésük alatt átalakult az egész vándortársulat stílusa.
A mértéktelenül elburjánzó rögtönző " kapásból való játszást " felváltotta az irodalmi szöveget híven követő előadás és az improvizáló prózát a vers.
Ezzel együtt járt a kötöttebb játékstílus kialakulása, a mimika és a gesztikuláció szigorú iskolázása, a stilizálásra való képesség megszerzése is.
Mindez hamarosan a társulat megbecsülését eredményezte.
1734-ben már a drezdai udvarban is bemutatkozhattak.
Sajnálatosan azonban leragadtak a francia klasszicizmus egyoldalú utánzásánál, előadásaikban túlsúlyban voltak a francia színdarabok, szakítottak a népi hagyományokra támaszkodó témákkal, ami idővel a nézők elfordulását okozta!
A bukás sorozatok után Gottsched végleg megvált a színházi ügyektől, Karoline Neuber pedig teljesen elszegényedve és elfelejtve halt meg.
Úttörő igyekezetükből tehát még nem tudott megszületni a német színjátszás és dráma új korszaka, de kezdeményezéseik azért tovább hatottak.
Egyre több vándortársulat vette át játékstílusukat, s ha az eredmény nem is rögtön, de szép lassan megmutatkozott.

        - A Hamburgi Nemzeti Színház létrejötte.

A Neuber-féle társulat hanyatlása után az úgynevezett színházi forrongás időszaka következett, melyben három társulat harcolt egymással az elismertség és saját játékstílusának elismertetéséért.

        - Heinrich Gottfried Koch társulata

File:Heinrich Gottfried Koch.GIF

Az ő szerepük tekinthető a legjelentéktelenebbnek a nemzeti színjátszás alakulása szempontjából.
Az együttes a prózáról fokozatosan a zenés műfajok ápolására tért át.

        - Johann Friedrich Schönemann társulata
 
Johann Friedrich Schönemann.jpg

Tíz éven keresztül a Neuber-féle társulatnál játszott.
Nem volt alkotó tehetség és tudatos újító sem.
Ösztönösen, de módszeresen és fokozatosan tért át a "szabályos" drámákra, és kiváló érzékkel, már igazgatósága elején szerződtette a későbbi vezető színészegyéniségeket.
Miután Berlinben nem tudott társulatával megtelepedni a francia és olasz színházak túlereje miatt, többéves vándorélet következett számukra, míg végül sikerüknek híre eljutott Schwerinbe, ahol - német területen elsőként! - támogatott udvari együttesként sikerült leszerződniük.

          - Konrad Ackermann társulata

1751-ben vált ki a Schönemann-féle együttesből és alapított önálló társulatot.
Hamar felismerte, hogy mi az, ami a "lipcsei-stílusból", a Gottsched és Neuber-féle eredményekből átmenthető és mi az amit nem érdemes!
Ő tehát már tudatos és elszánt újító volt, ellentétben a két másik társulatvezetővel!
Együttesével bejárta szinte az egész német nyelvterületet, sőt Varsóban is megfordult.
Később, Hamburgi letelepedésük után a legjobb német nyelvű társulatnak számítottak, eldöntve ezzel az évtizedig tartó nagy versengést a három társulat között!

A színházi forrongás utolsó időszakában bukkant fel egy a korábbiaknál is nagyobb színházi egyéniség:

           - Konrad Ekhof / 1720 - 1778 /



A korszak nagy színésze, meghatározó egyénisége, az egész generáció mestere és nevelője, akit már a kortársak is a " német színjátszás atyjának " neveztek!
Jelentéktelen külsejű, alacsony, de gyönyörű orgánummal megáldott és kiváló németséggel beszélő színész volt.
A francia tragédia és az élő népi színjátszás eredményeinek szintézisét szerette volna megvalósítani, hazai gyökerekből táplálkozó természetes ábrázolási módon.

Közben, 1767-ben Johann Friedrich Löwen író és irodalomtörténész kezdeményezésére tizenkét hamburgi polgár konzorciumot alapított és arra vállalkozott, hogy anyagilag is támogatja egy megalakuló nemzeti színház ügyét!
Löwen az elkészült Nemzeti Színházba a fiatal Gotthold Ephraim Lessinget hívta meg az állandó színházi szerző és dramaturg posztjára, már akkor felismerve páratlan tehetségét!

         - Gotthold Ephraim Lessing / 1729 - 1781 /



Lessing nem vállalkozott a színházi szerző túlságosan megkötött munkájára, s végül is mint tanácsadó és vezetőségi tag szerződött a színházhoz, kötelezve magát, hogy lapot indít, és a kritika tükrében kíséri figyelemmel a színházi életet.
El is indította lapját Hamburgi dramaturgia névvel, amely eleinte hetenként kétszer, rendszertelenül kiadott különálló és összevont számokban jelent meg.
A lap egyrészt tartalmazta Lessingnek az előadásokról szóló kritikáit, a műsor, a színjátszás, a rendezés és az aktuális drámák hibáit és eredményeit, másrészt a dramaturgiával és a színjátszással kapcsolatos elméleti fejtegetéseket.
Tervei között szerepelt egy színészakadémia létesítése is, amely az új stílus kialakítását és a fiatal nemzedék nevelését lett volna hivatott megvalósítani, de ebből nem lett semmi.

A hamburgi színház mindent elkövetett, hogy magának biztosítsa a német "nemzeti színház" megteremtésének dicsőségét, de a színház fél év múlva már válságba jutott.
A Nemzeti Színház végül is feloszlott és Ackermann társulata több részre szakadt.
Az egyik csapat Ekhofot követte, és hosszabb vándorlás után végül is Gothában telepedett le.
Ezekből a művészekből váltak a kor legműveltebbjei.

         - A Mannheimi Nemzeti Színház

1778-ban Karl Theodor Mannheimből egész udvartartásával és a színház egész együttesével Münchembe távozott, a város azzal a kéréssel fordult a fejedelemhez, hogy vagy a heidelbergi egyetemet helyezze át a városba, vagy bocsásson rendelkezésére egy nagyobb összeget nemzeti színház alapítása céljából.
A döntés végül is egy jóval kevesebb költségekkel járó városi színház engedélyezése lett.
1778-ban Seyler együttesét, az egyik legjobb német vándortársulatot szerződtették a színházba, és Seylert bízta meg a színház vezetésével.
A színház legjelentősebb eseménye - és színvonalának emelése - Friedrich Schiller első drámának bemutatása volt.

        - Friedrich Schiller / 1759 - 1805 /

Friedrich schiller.jpg

1782-ben bemutatott A Haramiák című drámája hatalmas sikert aratott, extázisba hozva az egész közönséget.
Egy kortárs író így emlékezett meg az előadásról:
" A színház őrültek házához hasonlított, vérben forgó szemek, felemelt öklök, rekedt kiáltozások a nézőtéren! Idegenek zokogva borultak egymás nyakába, félig ájult asszonyok támolyogtak az ajtó felé. Általános feloldódás volt ez, mint a káoszban, amelynek ködéből egy új teremtmény tör elő. "
Schiller és a mannheimi színház közötti kapcsolat egyre szorosabbá vált a siker után.
1785-ig sikert sikerre halmoztak, míg végül Schiller megvált a színháztól és színházi tapasztalatait a Rheinische Thalia című folyóiratban megjelent: A mannheimi Nemzeti Színház műsora című írásában publikálta.

A mannheimi "udvari és nemzeti színház" példaszerű lezárása annak a német színháztörténeti kornak, amely a korszakváltó francia forradalom előtt épült ki, mert a város polgárainak igénye hozta létre, s színészeinek tudatát már a felvilágosodás hatotta át!

         - A Sturm Und Drang intermezzója

A felvilágosodás ellenhatásaként létrejött a XVIII. század hetvenes éveiben egy új költői irány, melyet Sturm und Drang-nak neveztek.
Újra felfedezték Homéroszt, Ossziánt és Shakespeare-t, a népdal, a gótika és a keresztény középkor szépségeit, a természetet és az érzelem szabadságát.
Az első képviselők:

         - Michael Reinhold Lenz / 1751 - 1792 /

Lenz, Jakob Michael Reinhold portréja

1772-ben megjelent Megjegyzések a színházról című tanulmánya fogalmazta meg és foglalta össze elsőként ennek az új irányzatnak a lényegét!

/ Folytatás a 11-ik részben /
















KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ


Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.



NETpark.hu linkkatalógus

eKereso katalógus



Ingyen hirdetés
Ingyenes hirdetés feladás.



ALTERNATÍV SZÍNITANODACylex Silver Díj
 

 

   LINKCSERE PARTENEREIM



Linkelo.net linkgyujtemeny




Meteora Linkgyujtemeny

Hasznosoldalak

Linkcsere.eu


Hahe.hu Online Tudakozo


HUN-WEB Magyar cimtar es kereso


WEBLAP katalogus

VIP Linkkatalogus

SEO KERESOBARAT LINKGYUJTEMENY

Ingyenweblapok.hu

NETpark.hu

LinkDr.hu

CegMAX cegkatalogus





ÉLETEM ÉS A BÖRTÖN


NE FELEDJÜK: ŐK IS SZÍNHÁZAK!


SZÍNHÁZI IRÁNYZATOK,STÍLUSOK


SZÍNHÁZI ÉS FILMES EMBEREK




NEVEZETES ALTERNATÍV ELŐADÁSOK




TRAGIKUS SORSÚ SZÍNÉSZEK




Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala


  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Belépés



    Lap tetejére /


    Copyright MyCorp © 2018Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben