Színészképzés Másképp-Minden ami színház ! - Színházi Események, Verseim,Verset mondok,Politikai szatíra,Dráma,Vígjáték,pszichodráma,Színház ,Színházi Alapfogalmak,Színitanoda,Színitanodáról,Színházi emberek,Színház ,Sztanyiszlavszkij,Grotowski,Reformerek klubja,magyar színháztól,francia színháztól,norvég színháztól,dán színházig,amerikai színházig,sturm und drang,vásári komédiától,zenés dráma,lapozható változatban

SZÍNÉSZKÉPZÉS MÁSKÉPP! - A SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE 6. / Kelet-európai reneszánsztól.... /
Add a Facebook-hoz

FORDÍTÓ

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 248





HONLAP FŐ MENŰJE


ÍRÁSAIM,GONDOLATAIM


SZÍNHÁZTÖRTÉNET


MINDEN AMI SZÍNHÁZ





















Az egyes országok fejlődése:
             - Délszlávok

A délszláv reneszánsz színjátszás központja Dubrovnik / Raguza / városköztársaság, továbbá a horvát tengerpart vidéke és a szigetek voltak.
Már a XV. században - főleg itáliai hatásra - vallásos színjátszás fejlődik ki, az egyházi darabok szerzői azonban hamar világi tárgyakat is feldolgoznak, a humanista drámaírás szabályai szerint.
A XVI. században a dalmáciai színjátszás fő alkalma a farsang volt, melynek színészei műkedvelő patrícius és polgárifjakból tevődtek össze.
Jelentősebb reneszánsz drámaírók:

                         - Hanibal Lucic / 1485-1553 /

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/78/Hanibal_Lucic_MDC.jpg

 Hvar szigetén született, hányatott sorsú művész, viszontagságos élete műveiben is tükröződik.
Többször volt kénytelen menekülni szülőföldjéről, melyet polgárháború és pestis pusztított.
Legismertebb fennmaradt drámája a háromfelvonásos Rabszolganő, melyet 1520-ban farsangkor adtak elő, de nyomtatásban csak a szerző halála után jelent meg.
középfajú szerelmi dráma, szerencsés befejezéssel, mégis minden sora mögött ott rejlik a szerző tragikus élete.
A mű drámai felépítése nem hibátlan ugyan, de a történelmi háttér realitása és a humanista eszmei tartalom miatt komoly irodalmi értéket jelent!

                         - Nikola Naljekovic / 1510 - 1589 /

http://www.croatianhistory.net/dubrovnik/docs/mljet/djurdjevic_ignjat_p.jpg

Régi dubrovniki kereskedőcsaládból származott, ezért sokat utazott, megjárta a Közel-Keletet és Itáliát, és mindenhol élénk kapcsolatokat tartott fenn költőkkel, főleg velencei szerzőkkel.
Vígjátékokat és pásztorjátékokat írt, szám szerint négy pásztorjátékot és három komédiát.
Ezen kívül írt még néhány verses bohózatot is kikapós férjekről és haszontalan ifjakról, akiket családjuk végül jó útra térít.

                       - Marin Drzic / 1508 - 1567 /

Marin Držić

Dubrovnik legtehetségesebb drámaírója.
Kalandos élete tipikus reneszánsz sors.
Családjának legtöbb tagja kereskedő és hajós, ő papnak készült, de közben világi életre vágyik.
Élete során volt orgonista, rektor, eljutott Itáliába, Bécsbe és megfordult Konstantinápolyban is.
Mestere a jellemkomédiának és a pásztorjátékoknak, melyeken erőteljes itáliai behatás érződik.
Darabjainak különös értéke, hogy bőségesen használja bennük a helyi népi hagyományokat!
Fontosabb művei:  

            - Tirena / a hercegi palota előtt mutatták be először /
           
            - Gyönyör / Shakespeare Szentivánéji álmának mintegy előképe, a reneszánsz drámairodalom egyik gyöngyszeme! /
           
             - A paraszt bohózata / Egy pásztorjáték paródia /
           
             - Pomet /A szövege elveszett /
           
             - Grizula
           
             - Dundo Maroje / legsikeresebb vígjátéka /

Sajnos sok műve csak töredékesen maradt ránk.

             - Lengyelek

A humanista dráma virágzása itt 1522-től az 1610-es évekig tartott.
Konkrét realisztikus tartalommal telt meg és fejlődése olyan mértékben bontakozott ki, amilyen mértékben tükrözni tudta a kor valóságos politikai, társadalmi és erkölcsi kérdéseit.
Amikor viszont elvesztette a valósággal való kapcsolatát, hanyatlásnak indult.
Jelentősebb képviselői:

                    - Jan Kochanowski
(1530-1584)  



Munkássága kiemelkedik kortársai közül.
Legjelentősebb drámája: A görög követek elutasítása.
Mint oly sok reneszánsz dráma, ez is ünnepi alkalomra készült, Jan Zamojski kancellár házasságkötése alkalmából.
Tárgya az Iliászhoz kapcsolódik, és Trója történetének azt a tragikus pillanatát mutatja be, amikor a Görög követek, Menelaosz és Odüsszeusz Trójába látogatnak és egy utolsó haszontalan kísérletet tesznek a háború elhárítására. A darab félreérthetetlenül a lengyel politikai életet példázza,, ugyanis a Moszkva elleni hadjárat előkészületeinek idejében íródott!

A klasszikus ihletésű darabok mellett egy népies komédia típus is keletkezett ebben az időszakban, különösen lengyel és cseh területen.
Szereplői köznapi alakok: a katona, a plébános, a diák, a falu népe, stb.
Rövid lélegzetű darabok voltak de gyakorta komoly társadalombírálattal voltak telítettek.

            - Csehek, Morvák, Szlovákok

A prágai egyetemen már a XV. században rendeztek olyan ünnepségeket, amelyek színjátékszerűek voltak.
A XVI. században itt is megpróbálkoznak klasszikus vígjátékok egyetemi előadásával, 1535-ben adják elő latin nyelven Plautus Hetvenkedő katonáját.
Az egyetemi és iskolai színjátszás jelentős szervezője a XVI. században Mathias Collinus / Matous Kolin /, Melanchton tanítványa, akinek ösztönzésére évről-évre ótestamentumi tárgyú darabokat vittek színre.
Az egyetemi színjátszás fő riválisa a jezsuita színjátszás volt, melynek keretében egészen a XVII. század elején történt kiűzetésükig fényes színielőadásokat rendeztek.
A cseh nyelven író reneszánsz költők  egyik legjelentősebb alakja egy erdélyi származású szlovák: Pavel Kyrmezer.

http://files.kniznica-sgzp.webnode.sk/200000352-75454763f3/kyrmezer.jpg

Főként bibliai tárgyú drámákat írt iskolai használatra és egyházközsége tagjai számára.
Legismertebb művei:
               - A Gazdag és Lázár című komédia.

               - Új komédia az özvegyasszonyról

A csehekre is jellemző a moralizálás, de elviselhetőbbé teszi a belé rejtett vaskos népi humor.

             - Magyarok

A XV. században Mátyás király uralkodása idején hazánkba is eljutott az itáliai reneszánsz színpad néhány jellegzetessége.
A királyi udvarban a zenészek, táncmesterek és színészek mindig szíves fogadtatásra találtak, és fontos szerepet töltöttek be az udvari ünnepségeken, sőt ezek az ünnepi előadások tovább éltek a Jagellók uralkodása idején is.
A magyarországi humanisták Terentius és Plautusz darabokat vittek előszeretettel színre.
A latin nyelvű humanista darabok legismertebb képviselője Bartholomeus Pannonius.
Fennmaradt művei:
                 - A tücsök
                 - Éberség és tunyaság vitája

A magyar nyelvű szatíra kialakulására a legnagyobb hatással a reformáció volt!
Jellemző műfaja az úgynevezett hitvitázó dráma, melyeknek szereplői a korban élő, létező emberek illetve történelmi személyiségek.
Az első ránk maradt hitvitázó drámák szerzője Sztárai Mihály.



Műveiben komoly társadalmi keresztmetszetet ad a korról, és támadja a katolicizmust.
Két fontos műve:      - A papok házasságáról szerzett igen jeles komédia
                                 - Az igaz papságnac tüköre

A fenti műfajokkal párhuzamosan alakult ki és fejlődött a magyar drámaírás illetve a pásztorjátékok, melyeknek egyik jelentős alakja máig ható műveket alkotott!

                  - Balassi Bálint / 1554 - 1594 /



1554. október 20-n született Zólyomban, amely bárói családja birtokában volt. Bornemissza Péter volt nevelője, aki igen szigorú, ám legalább olyan alapos tanító volt. Bálint ekkor ill. külföldi tanulmányútján szerezte korában elképesztő műveltségét. Felségárulás vádja miatt családja Lengyelországba menekült, itt jelent meg első könyve, amely egy vallásos elmélkedés fordítása volt. Nem sokkal később Báthory István udvarába került, ahol megismerte a kor politikáját.
Hazatérve beleszeretett a férjezett Losonczy Annába, akivel hat évig tartott viszonya, ekkoriban írta első szerelmes verseit.
1584-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó István lányát. A házasság nem csak emiatt volt kudarc, neje nehéz természetű asszony volt, aki végül elszökött szeretőjéhez Balassira hagyva gyermeküket. Balassi eközben elvesztette vagyonát (egy részét a török hódította meg, nagyobb részéből rokonai forgatták ki), és zsoldosként szolgált. Majd Lengyelországba menekült, jezsuita kolostorban éldegélt, ám hamar hazahúzta szíve. Az 1593-ban kirobbant 15 éves háborúba önként jelentkezett, ám nem kapott semmilyen tiszti rangot. Balassi így egyszerű közkatonaként harcolt, míg Esztergom ostromakor át nem lőtték mindkét lábát. Két héten belül vérmérgezésben elhunyt.
Balassi egy személyben volt korának szinte minden embertípusa: gazdag báró, szegény bujdosó, hősszerelmes, nőcsábász, elhagyott férj, várkapitány, zsoldos katona, fogoly, udvari méltóság, pazarló arisztokrata, vagyonából kiforgatott nemes, ravasz lókupec, református, konvertita, jezsuita, művelt humanista, garázda rabló és költő.
Tudatosan új irodalmi műfajt akart meghonosítani a magyar irodalomban, melyet a " tisztességes szerelemről " szóló komédia néven nevezett.

Az egyre erősödő református egyház, s különösen annak puritán ága határozottan színházellenes volt és még az iskolai színjátszást is rossz szemmel nézte.
Ennek következtében a megindult fejlődés hamar megtorpant!

              - Oroszok

Ebben a korszakban az orosz színjátszás némileg eltér az eddig leírtaktól!
Itt alig volt hatása a drámairodalom fejlődésére a humanizmusnak és a reneszánsznak!
Ugyanakkor mégis erőteljes a hivatásos mulattatók tevékenysége!
            
               - Szkomorohok

Az orosz hivatásos színjátszás első képviselői.
Egyszerre színészek, zenészek,, akrobaták,, medvetáncoltatók és bábjátékosok.
A XVI. században külön falvakba telepítették őket - ez egyébként középkori magyar gyakorlat is volt! -, majd a XVII. században már a cári udvar is felfigyel rájuk és egyre több udvari ünnepségen vesznek részt.
1571-ben felvették őket az udvartartás tagjai közé is!
A cári udvartól a falusi viskókig szinte mindenütt részt vettek a lakodalmak bonyolult szertartásaiban.
A naptári ünnepek közül elsősorban karácsony estéjén, a pünkösd körüli "ruszalka"-héten és a nyári napforduló ünnepén jutottak szerephez.
Idővel előadásaik egyre inkább politikai jelleget öltöttek, gyakorivá vált a bojárok és a cár bírálata és kifigurázása, melynek következtében 1648-ban feloszlatták e társaságokat.
A cári rendelet megtiltotta a szkomoroh dalok éneklését, a maszkviselést, a műsorok megtekintését, és elrendelte, hogy hangszereiket és kellékeiket kobozzák el és semmisítsék meg!
A rendelet ellen vétőket botbüntetéssel és száműzetéssel fenyegették, melynek következtében a szkomnorohok tulajdonképpen törvényen kívülre kerültek, és a hivatásos színjátszók a XVII. század végén gyakorlatilag feloszlanak!
Mindez persze nem kedvezett az orosz színháztörténet további fejlődésének!

AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL
                   A FRANCIA FORRADALOMIG


                         XVII. SZÁZAD

               
               
1. Németalföld


A németalföldi forradalom több évtizedes folyamat volt, amely szorosan összefonódott a spanyol uralom elleni szabadságharccal, s a hosszan tartó háborús és forradalmi helyzet természetesen nem kedvezett a színjátszás fejlődésének.
Szinte alig lehetett folytatni a rederijker-tevékenységet, melyek leginkább titkos, rejtett módon és helyeken tudtak csak életben maradni.
1577-ben, amikor feloldották az ellenük hozott tilalmakat, mégis mintha a föld alól nőttek volna ki az addig rejtőzködő csoportok, és Utrechtben hamarosan új kamarájuk alakult!
Fejlődésük megindulásában komoly szerepet játszott azonban egy külföldi hatás is, mégpedig az angol vándorszínészek megjelenése a kontinensen! 
Először akkor hallunk róluk, amikor az Orániai Vilmost segítő angol seregek élén Leicester gróf érkezik Németalföldre és magával hozza színészeit.
Ettől kezdve aztán folyamatossá válnak az angol vendégjátékok.
Gyakoriságukat jellemzi az alábbi időbeli kimutatás:  
         - 1590-92-ben Browne együttese látogat Németalföldre
         - 1597-1599-1601 - újabb angol komédiások érkeznek
         - 1604-től Wood érkezik együttesével
         - 1608-ban angol pantomimművészek érkeznek
         - 1631-ben országos sikere van Green társulatának.
Érdemes még megjegyezni, hogy 1605-től már francia komédiások is érkeznek vendégszereplésekre!     
Közben a németalföldi színjátszás még mindig a régi keretek között zajlik!
A fő vonalat a rederijkerek képviselik, akik erőteljes hagyományőrzésükkel sokáig visszafogják a fejlődést!
Megjelennek azonban új hangok is, akik elkezdenek merőben más témákkal is foglalkozni.
Az újítók:

       - Pieter Corneliszoon Hooft  / 1581 - 1647 /




Az Oude Kamer nevű, legtekintélyesebb amszterdami rederijker kamarának volt a tagja.
Művei tele voltak reneszánsz humanista elemekkel.
Ő volt az első, aki kísérletet tett a feudális elnyomás ellen harcoló nemzeti hős figurájának megalkotására!
Néhány jól sikerült műve:
          
             - Akhillész
             - Thészeusz
             - Granida
             - Gerard van Velsen / Ebben található az említett nemzeti hős figurája! /

      -  Gerbrand Adriaensz Bredero / 1585 - 1618 /

G.A.Bredero

Holland lírikus, aki először tragédiákat és tragikomédiákat írt, aztán később vígjátékaival fergeteges népi színpadi humort teremtett.
Ő nyitotta meg a németalföldi realisztikus színjátszás útját a közvetlen népi derű és a társadalmi kritika felé!
Egy kortárs feljegyzései szerint ezek az előadások olyan tömegeket vonzottak és akkora bevételt hoztak a kamarának, mint előtte még soha!
Főbb művei:

          - Roderick
          - Griane
          - A spanyol brabanti / A kor legjobb holland komédiája! /
         
    -  Samuel Coster / 1579 - 1665 /



illustratie

Ő volt az, aki megmentette a rederijker kamarákat a széthullástól, miután a régi kamaratagok sorban léptek ki, nemtetszésüket fejezve ki az ellen, hogy a fiatal nemzedék merőben új hangulatú műveket írt és vitt színpadra.
Maga köré gyűjtötte és újjá szervezte a fiatalokból álló kamarát, szabad utat engedve nekik az új felfogású művek színrevitelében.
Szoros kapcsolatot alakított ki a kor jelentős drámaíróival és sikerült megállapodnia velük, hogy darabjaik bemutatási joga az övé legyen!
/ Ez már a polgári színház egyik jellegzetes vonásának megjelenése! /
Ennek a megegyezésnek a birtokában aztán lépéseket kezdeményezett egy állandó színház alapítására Amszterdamban.
Miután a városi tanácstól megkapta a telket, a saját pénzén építtetett egy színházat, melynek az Akadémiai Színház nevet adta.

Miközben tovább folyt az angol és francia színészek vendégszereplése, feltűnnek az első holland vándorszínész társulatok is, akik hírnévben és sikerben hamarosan vetekednek a külföldi csoportokkal.

Merőben ellentétesen fejlődtek azonban Németalföld déli területei, melyek ekkor még nem tudták kivívni függetlenségüket és spanyol, majd osztrák uralom alatt maradtak.
/ Jórészt a mai Belgium területe! /
A XVII. század elején a megszállók feloszlatták a rederijker kamarákat, Flandria és Brabant szellemi élete megbénult a spanyol elnyomás cenzúrája miatt.
Így sem önálló nemzeti dráma, sem önálló nemzeti színművészet nem tudott kialakulni!

                  2. Itália

A XVI. század második felében érdekes jelenség volt észrevehető Itáliában: megnőtt a korábban alig ismert népdal népszerűsége és hamarosan szinte népdalkultusz alakult ki!
Az úgynevezett madrigálok gyors fejlődésnek indultak és mindinkább kifinomult művészi formát öltöttek.
A dalok egyre mozgékonyabbá, színesebbé, melódiában gazdagabbá váltak, a zeneszerzők egyre szélesebb skálájú variációs megoldásokat alkottak, az énekesektől pedig megkövetelték, hogy előadásukba minél több érzelmet és játékot vigyenek.
Innen már csak egy kis lépés kellett, hogy a színészek és a zenészek egymásra találjanak, és kialakuljon egy új műfaj: az opera!

Az opera születése és fő típusai:

Az opera a firenzei hellenisták körében született meg.
Kezdetben szerényebb feladatra, közjátékok megzenésítésére vállalkoztak, színpadi formában.
Az első képviselők:

               - Orazio Vecchi / 1550 - 1605 /



A hellenisták körébe tartozó zenész, zeneszerző volt.
1594-ben mutatták be Amfiparnasó című zenei művét, melyet az operatörténet az első vígoperaként tart számon!
Ez már jóval terjedelmesebb volt a szokásos közjátékoknál, és a madrigál zene modorában egész sor commedia del arte jelenetet foglal magában Pantalone és Francatrippa szerepeltetésével.

               - Jacopo Peri / 1561 - 1633 /



Ottavio Rinuccini szövegére írta meg két legsikeresebb darabját, melyeknek címe: Daphné valamint Euridiké.
Ezeket nevezhetjük az első igazi operasikereknek!
Peri megszabadította a szólóéneket a madrigálstílus kötöttségétől, és fontos lépést tett az önálló zenei színpadi műfaj kialakítása felé!

A műfaj elnevezése még évekig váratott magára.
Monteverdi még " favola in musica"-nak nevezte művét, majd később hívták " dramma in musica "-nak vagy " dramma per musica "-nak, de az opera kifejezést először Cavalli alkalmazta egyik művére, a Thétisz mennyegzőjére.
Az operáknak ekkor még nem volt nyitánya, az előadások kezdetét fanfárok és trombiták jelezték.
Volt azonban prológus, az opera rövid, verses tartalmi ismertetése.
A fejlődés lépcsőfokai:

         - kórusopera,
         - regényes pásztorjáték operával,
         - allegorikus opera,
         - ötfelvonásos, pompás kivitelezésű nagyopera, mely már felhasználta a színpadtechnika minden új vívmányát.

Peri és Caccini firenzei sikerének hamar híre ment, s hamarosan máshol is megpróbálkoztak a műfajjal.
Az operatörténet szempontjából igen fontos állomás volt, amikor a mantuai herceg az udvarába hívta és az ott működő udvari zenekar élére kinevezte minden idők egyik legnagyobb operaszerzőjét: Claudio Monteverdit / 1567 - 1643 /

Claudio Monteverdi.jpg

Monteverdi első művét, az Orpheuszt 1607-ben mutatták be az udvari színházban.
Zenéje magával ragadó erővel az érzelmekre, a szenvedélyekre apellál, ezért nagymértékben megnövelte a zenekar szerepét, és az operatörténetben először nyitány is volt!
Ezen kívül írt még hét nagy és számos kis terjedelmű darabot is, de mára csak az Orpheusz és a Poppea megkoronázása partitúrája maradt fenn, valamint még két opera töredékei.
Monteverdi életének következő szakasza egyben az operatörténet fejlődésének következő állomása is, ahol a művész tulajdonképpen eljutott pályája csúcsára.
Ez az állomás: Velencei tartózkodása.

A velencei operafejlődés:

Velencében kezdetben csak a gazdag patrícius házakban játszottak operákat, de 1637-ben a híres lantművész, kiváló énekes és zeneszerző: Benedetto Ferrari / 1603 - 1681 / kezdeményezésére megnyílt Európa első nyilvános operaháza, a Teatro di San Cassiano

Az operaház megnyitása Velencét egyszerre az operakultúra legfontosabb centrumává tette.
Ezt követően egymás után nyíltak a városban újabb operaházak, s ezekben a század végéig több mint háromszáz operát mutattak be!
A velencei opera jellemzői:

- Kezdetben csak farsangkor működtek, később meghosszabbították húsvét hétfőtől június 15-ig, végül bevezették az őszi idényt is, szeptember 1-től november 30-ig.

- A női szerepeket először férfiak énekelték, s csak évtizedek múlva jelentek meg a női szereplők.

- Mellőzték az antik hősöket és témákat, helyüket az olasz történelem foglalta el.

- Mellőzte, sőt szinte teljesen kiiktatta a kórusokat.

- Legfontosabb elemei a szólóének, a drámai duett és a többszólamú recitativo voltak.

Nápoly és az opera

Nápolyban a spanyol alkirályi udvar már korábban hozzászoktatta a város lakóit a látványos, fényes ünnepségekhez, így könnyen tudott betörni a köztudatba az opera műfaja.
Kezdetben természetesen a velencei hatás érvényesült, az vált népszerűvé, így a nápolyi szerzők nehezen jutottak szóhoz.
A nagy zenei múlttal rendelkező város azonban hamarosan magára talált és kiforrta saját tehetséges operaszerzőit.
Közülük a legtehetségesebb: Alessandro Scarlatti / 1660 - 1725 /



Ugyanazt tette, amit korábban a velenceiek: saját városának népi hagyományaiból merített témákat, típusokat, és főként csodálatosan gazdag és hajlékony dallamkincset hozott létre!
Igazi műfaja a buffóopera, melyet sikeresen megújított és a század egyik vezető műfajává tett.

           3. A spanyol "aranykor" színháza

Spanyolország a XVI. században még világhatalmának csúcsán állt.
Milánó, Nápoly és Németalföld egy része spanyol uralom alá tartozott, Afrika és Görögország partjain spanyol zászlók lengtek, a Fülöp-szigeteken spanyol gyarmatosítók rendezkedtek be, s az Újvilágból / Amerikából / mérhetetlen mennyiségű arany és kincs áramlott be az országba.
Mindez a XVII. századra igen csak megváltozott és a birodalom hanyatlásának jelei egyre  szembetűnőbbé váltak.
1588-ban az Anglia ellen indított spanyol flotta - Nagy Armada - elpusztult, ezzel elveszett a spanyol tengeri uralom.
Ezt követte Németalföld elvesztése, majd 1595-ben egy eredménytelen háború Franciaország ellen, végül a rossz gazdaságpolitikai és a mérhetetlen pazarlás is megtette romboló hatását, s a XVII. század eleje már a spanyolok európai befolyásának csökkenését hozta.
Érdekes módon ebben a hanyatló birodalomban a színház fejlődés útja felfelé ívelt!
Ennek oka az emberek valóságból való menekülése valamiféle elképzelt álomvilágba, melyet az illúziókeltő színház kiválóan megadott számukra.

A kialakuló spanyol barokk színház típusai:


     - Corral-színház

Népies jellegű színházi forma.
A házak által határolt udvaron felépített színházak ugyan olyanok voltak, mint Cervantes idejében.
Ezek a XVII. században is vezető színházai voltak Madridnak.
A színpad rendkívül egyszerű volt.
Használtak egy köztes függönyt a jelenetváltozásokhoz és a hátsó színpad bevonásához, illetve kirekesztésére. Voltak egyszerű, keskeny oldalfüggönyök, melyekre házakat és fákat festettek. Sokszor egy nagy mozgatható vászonfalra is festettek épületeket, melyeket aztán egyszerűen betoltak a színpadra.
Egyre gyakrabban alkalmaztak repülőszerkezeteket és süllyesztőket is.
Ezzel szemben még mindig hiányzott az előfüggöny / kortina / !

       - Udvari színház

Már II. Fülöp idején működött, de igazából IV. Fülöp udvarában fejlődött ki, amikor beáramlottak az országba az olasz barokk dekoratív elemei.
Ekkor már az udvari színpad térképzésének középpontjába a perspektíva került, az olasz kulisszaszínpad felhasználásával!
1626-ban a madridi palotába hívták a híres olasz építészt, színpadtechnikust és díszlettervezőt: Cisomi Lottit. / 1571 - 1643 /
Lotti magával hozott egy olasz ácsot és a firenzei Boboli-kertek két kertészét.
Az ő segítségükkel építette fel a madridi kastélyon kívül az udvari színházakat az El Padro vadászkastélyban.
Ez volt a Zarzuela Színház a Buen Retirói-kastélyban.
Buen Retiróban különböző színpadok voltak.
Játszottak a tavon, volt egy fákkal körülvett tér, amelyet "nagy színháznak" neveztek, a kastély keleti szárnyában pedig Lotti egy minden barokk rafinériával felszerelt olasz kulisszaszínpadot építtetett.
Amit Lotti megkezdett, azt ugyancsak olasz utóda: Baccio del Bianco folytatott, fantáziában túlszárnyalva elődjét.
Calderón Perszeusz című darabjának bemutatásakor például flották felvonultatásával, hajótöréssel, földrengésben összeomló palotákkal, az olümposzról leszálló istenekkel, emberré váló oszlopokkal és oszlopokká váló élőlényekkel ejtette egyszerre ámulatba és rémületbe a nézőket, köztük magát a szerzőt, Calderónt is, aki életében akkor látott először ilyen színpadtechnikát.
Baccio halála után Francesco Ricci vezette tovább a színpadépítési és szcenírozási munkákat.
A Buen Retiro színháztermét viaszfáklyákkal szerelte fel, oldalt rácsos páholyokat épített be, a színpadon pedig tizenkettőre növelte az utcák számát.

         - Úrnapi játékok

Az úrnapi játékok keretében adták elő a középkorból fennmaradt autos sacramentales-eket.
Ezek az egy napot betöltő játékok nyilvános tereken és utcákon játszódtak.
Az Úrnapi játékok programjai:

 - Délelőtti felvonulással kezdődött, melyben muzsikusok és mindenféle tarka ruhás emberek haladtak, mint egy farsangi menetben.

- Ezután következett a király, a királyné és azok kísérete.

- Őket követték a kitömött figurák, melyeket a bennük elrejtett emberek mozgattak.

-  Délután autokat játszottak, melyek öt óra körül kezdődtek, egy húsz méter hosszú és hat méter széles, a szabadban felépített deszkaemelvényen / tablado /, amelyhez a színészek több, ökörvonta zárt színpadkocsin érkeztek.

Jellemzője, hogy a középkori misztériumjátékoktól eltérően a mese itt az egyházi tanítás meggyőző magyarázatát és dicsőítését szolgálta!

A spanyol dráma jelentős képviselői:

           - Félix Lope de Vega y Carpio  / 1562 - 1635 /


Az új drámatípus kialakulása természetesen új dramaturgia kialakulását is eredményezte, melyet először Lope de Vega foglalt össze: A komédiaírás új művészete című munkájában.
Lope de Vega művészetének jellemzői:

- A drámaírás művészetének konvencionális előírásai nélkül, azok figyelmen kívül hagyásával írta darabjait, mert azokat az elődöket kívánta követni, akik a nép tapsaira pályáztak. Többször is kifejti művészetéről szóló könyvében, hogy a nép számára ír és a nép az ő közönsége.

- Alakjaiban mindig az emberek cselekedeteit utánozta és a század szokásaival fűszerezte.

- Nem tartotta szükségesnek, hogy főhősei királyok legyenek.

- A tragikus elemeket mindig keverte komikus elemekkel is.

- komédiái középpontjában mindig egy erős érzelmi felindulás áll, ezek érdekében előszeretettel alkalmazza a becsületügyeket, tudván, hogy ezek mindenkire egyaránt nagy erővel hatnak.

- Nagyon fontosnak tartja a cselekmény egységének szükségességét!
Az olyan cselekményt tartja egységesnek, melyben nincsenek a cselekmény fő irányától eltérő epizódok, illetve olyanok, amelyeket el lehet hagyni anélkül, hogy hiánya a mű egészének felépítését érintené.

- A cselekmény egységének megtartása érdekében gyakorta az idő egységét is ennek a célnak rendeli alá, s ezzel szakít a klasszicista időegység koncepciójával.

- Műveinek felvonásokra osztásában szintén szakít a klasszicista hagyománnyal, mert a három felvonást alkalmazza és teszi innentől kezdve véglegesen általánossá.
Ebben elsődlegesen a cselekmény dinamikájának fokozására való törekvés vezette.

- A színpadot soha sem hagyja szereplő nélkül, a jelenetváltozások közbe monológokat iktat.

- A románcot, a décimát és a silvát ő vezette be a drámai nyelvezetbe.

- Alakjai gyakran sematikusak, nincs világos morális arculatuk, nem a jellemábrázolás a lényeg, hanem a cselekmény sodró lendülete.

             - Guillén de Castro / 1569 - 1631 /

Guillén de Castro.jpg

Lope de Vega tanítványa és követője.
Fő műve: Cid drámája.
Műveiben kísértetiesen leutánozza Vega minden drámai fortélyát.

           - Juan Ruiz de Alarcón y Mendoza / 1581 - 1636 /



Vígjátékaiban a franciákhoz hasonlóan a jellemábrázolást helyezte előtérbe.
Fő műve: A segovai takács című tragédia, melyben azt a feszültséget mutatja be, amely az úri naplopókat pártfogoló király és a bosszúálló takács között éleződik ki.

             - Tirso de Molina / 1583 - 1648 /

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e3/Tirso_de_Molina.jpg

A nemesség élősködését az ortodox katolicizmus szemszögéből bírálta.
Leghíresebb vígjátékai:
            - A zöld nadrágos lovag
            - A Sevillai szédelgő és a kővendég. / Ebben a műben először kerül színpadra Don Juan alakja !  /
Művében lemond a reneszánsz egyéniségkultuszról, tagadja az élet gyönyöreinek korlátlan élvezetéhez való jogot, mert felismeri e típus társadalmi veszélyességét!

              - Pedro Calderon de la Barca / 1600 - 1681 /

La vida es sueño; Calderón de la Barca

Középnemes családból származott, teológiát tanult a madridi jezsuitáknál és Salamancában, majd különböző hadjáratokban vett részt.
Börtönbe került, mert fegyverrel tört be egy kolostorba, hogy testvére haláláért bosszút álljon.
Negyvenkét éves korában vált meg a katonai pályától, majd később pappá szenteltette magát, s előkelő egyházi és udvari tisztségeket viselt, s ekkor indult írói tevékenysége is.
Kezdetben Szinte teljesen Lope de Vega nyomdokain haladt - 1622-ben Lope de Vega személyesen adott át neki egy irodalmi díjat -, de később, mikor a király az udvari színházak irányításával bízta meg, a birtokába jutott színpadi technikai lehetőségek valamint az arisztokrata közönség igényei és ideológiája nagymértékben befolyásolták stílusát, s ettől kezdve színháza lényegesen különbözött Lope de Vegáétól!
Főbb eltérések Lope de Vegától:

- Erőteljesebb, veretesebb drámai nyelvezet,

- Nagyobb koncentrálás a jellemekre, a jellemek elmélyültebb kidolgozása,

- Jellemző műveire a vallásos és filozófiai tartalom,

- Az ideológiai jelentés az elsődleges, ennek még a cselekményt is alárendeli,

- A szereplők gyakran csak szimbólumok, elvont tételek illusztrációi,

Calderón a XVII. század második felében már egyeduralkodó volt a spanyol színpadon.
Lope de Vega drámaírói gyakorlata teljesen kiszorult, helyette Calderon teremtett új iskolát.
Bár Vegát élete végéig tisztelte, több művét átdolgozta, átalakította, mondván, hogy annak hibáit igyekszik javítani!

            4. A francia klasszicizmus " nagy százada "

1629-ig még mindig az Hotel de Bourgogne volt Párizs egyetlen nyilvános színháza, melynek színészei egyeduralkodók voltak és a Király színészeinek nevezték magukat.
1629-től azonban a helyzet kezdett megváltozni, amikor is egy Guillaume Desgilberts nevű színtársulat vezető a város keleti részében, a Marais negyedben egy labdaházat alakított át színházzá, mely Théátre du Marais néven kezdte meg működését.




 
A színház 1644-ben minden felszerelésével együtt teljesen leégett, de rövidesen újjáépítették, mégpedig az akkori legmodernebb olasz építési  technikával, s a színház Párizs legkorszerűbb színháza lett.
A Marais színház 1673-ig működött, amikor is egyesült Moliére színtársulatával, s innentől elveszítette önállóságát!
Párizs harmadik színházát Richelieu bíboros építette 1639-ben új palotájában, a Palais Cardinalban, s innen kapta a színház először a Théátre du Palais nevet, majd később amikor a palotát a király örökölte, a Théátre du Palais Royal nevet.


Théâtre du Palais Royal








Ez volt az első kizárólag színielőadások céljára épült terem Franciaországban!
1661-ben Moliére társulatának otthona lett!
Itt játszott a társulat egészen 1673-ig, Moliére haláláig, ezt követően át kellett adniuk a helyiséget az operának.
Moliére társulata összeolvadt a Théátre de Maraissal és egy labdaházba költöztek, ahol felvették a Théátre Francais nevet / Másik nevén: Comédia Francaise /.

Később - királyi rendeletre - más színházi csoportok is beolvadtak ebbe a színházba, s így jött létre tulajdonképpen a franciák nemzeti színháza!

/ Folytatás a 7. részben /

 

 








 






       

 



 
   







 


















 




 


 









KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ


Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.



NETpark.hu linkkatalógus

eKereso katalógus



Ingyen hirdetés
Ingyenes hirdetés feladás.



ALTERNATÍV SZÍNITANODACylex Silver Díj
 

 

   LINKCSERE PARTENEREIM



Linkelo.net linkgyujtemeny




Meteora Linkgyujtemeny

Hasznosoldalak

Linkcsere.eu


Hahe.hu Online Tudakozo


HUN-WEB Magyar cimtar es kereso


WEBLAP katalogus

VIP Linkkatalogus

SEO KERESOBARAT LINKGYUJTEMENY

Ingyenweblapok.hu

NETpark.hu

LinkDr.hu

CegMAX cegkatalogus





ÉLETEM ÉS A BÖRTÖN


NE FELEDJÜK: ŐK IS SZÍNHÁZAK!


SZÍNHÁZI IRÁNYZATOK,STÍLUSOK


SZÍNHÁZI ÉS FILMES EMBEREK




NEVEZETES ALTERNATÍV ELŐADÁSOK




TRAGIKUS SORSÚ SZÍNÉSZEK




Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala


  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Belépés



    Lap tetejére /


    Copyright MyCorp © 2018Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben