A kabaré (francia cabaret 'kocsma,
csapszék'; eredetileg a több részes hidegtál, az „hors d'oeuvre” felszolgálását
jelentette) a legkötetlenebb drámai műforma, számos tematikus ill. nemzeti
változata ismert. Francia eredetű egyveleg, szatirikus, humoros, szórakoztató
műsor. A 19. század végén Párizsban alakult ki, s terjedt el Európa-szerte. Az
angolszász nyelvterületen sajátos formái, a music-hall és a varieté népszerűek,
orosz megfelelője az esztrád. A kabarékban egyfelvonásosok, jelenetek,
magánszámok, kuplék, sanzonok váltakoznak, s a különböző stílusú és hangulatú
műsorszámokat a konferanszié (a francia conférencier 'műsorközlő') köti össze.
Az előadásban sok az aktualizálás, a rögtönzés;alapvető módszere a montázstechnika. A kabaré 1901-től nyert
polgárjogot a magyar fővárosban, a sajátos „pesti kabaré” 1907-ben jött létre a
„Bonbonnière” megnyitásával. Konferansziéja Nagy Endre volt, aki 1907 és
1912 között megteremtette magyar nyelven az irodalmi szintű kabarét. A pesti
kabaré a későbbiekben is bevonta munkájába az értékes magyar költészetet.
Legjelentősebb szerzői: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szép
Ernő, Kellér Andor, Gábor Andor.
/ Forrás: Kulturális enciklopédia /
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
