FÜGGÖNY Többféle változata ismeretes. 1. Az előfüggöny A színpadot a nézőtértől elfedő, eltávolítható felület. A mai színház nélkülözhetetlennek tetsző alkatrésze. - kortina A felülről leengedett függönytípus. - kulissza-függöny A kétfelől össze és széthúzható függöny. - bayreuthy-függöny Kétfelől leomló és a színpadnyílás két sarkába felhúzható függöny. 2. A vasfüggöny 1882. óta tüzrendészeti okokból kötelező. 3. Reklámfüggöny A múlt század 60-as éveitől használatos, célja a hirdetések elhelyezése. 4. A tüllfüggöny Bizonyos optikai hatások keltésére kiválóan alkalmas. Nem
tartozik az említett fogalomba a díszleteket helyettesítő drapériák, a
függönyszerű takarások, a háttérfüggönyök és a függönyt ábrázoló
díszletek!
GÁZSI Francia szó. A színész munkájáért járó tiszteletdíj.
GENREKÉP " Zsánerkép "-nek is mondjuk. Tipikus helyzeteket ábrázoló, rövid, zárt jelenet.
GÉPMŰVÉSZETEK Olyan
művészeti ágak, amelyekben gépi-technikai segédeszközök igénybevétele
útján realizálódik vagy válik hozzáférhetővé a művészi alkotás. Ilyen pl: a filmművészet, hangjáték, tv.dráma stb.
GESZTIKULÁLÁS Érzelmek, gondolatok kifejezésére vagy nyomatékossá tételére, esetleg a szöveg aláfestésére szolgáló taglejtések, kézmozdulatok. Lehet tudatos vagy önkéntelen. Élénksége vagy hiánya a színész ábrázoló eszközei közé tartozik. A túlzott gesztikulálás ágálásnak, erőlködésnek hat!
GESZTUS Taglejtés, kéz és karmozdulat, a színész egyik legfontosabb kifejező eszköze. Önmagában nem állhat meg, alkalmazkodnia kell harmonikusan az elmondott szöveghez, a dikcióhoz, és az arcjátékhoz, mimikához.
GROTESZK Színpadi
vonatkozásban olyan hatásjelenség, amelyben a szélsőségesen ellentétes
hatóelemek / fenséges és torz, tragikus és alpárian nevetséges /
keveredése a szokatlanság erejével kelt komikus hatást. Képviselői: - Victor Hugo - Beckett - Ionesco stb.
GYERMEKSZEREP Egyes színművekben előforduló olyan alakítás, amelyet csak gyermekkel lehet hitelesen eljátszani. Hátránya, hogy igazi színészi alkotást gyermektől ritkán várhatunk el, ezért gyakran felnőttek játsszák.
GYORSÖLTÖZÉS A színész gyors ruhaváltása, amikor nincs ideje az öltözőbe menni, hanem a színfalak mögött öltözik át.
HABITUÉ Francia szó. A színház szakmán kívüli rendszeres látogatója és barátja, akinek bizonyos előjogai is vannak / próbára beülés, stb. /
HANGFÜGGÖNY A hangjátékban a hangképeket, jeleneteket elválasztó és összekötő akusztikai mozzanat jelképes elnevezése.
HANGSÚLY A beszéd logikailag és emocionálisan fontos elemeinek kiemelése hangnyomaték segítségével. A
színpadi hangsúlyt azonban nem a mondat logikai tartalma, hanem mindig
a drámai jellem és a helyzet határozza meg! Ezért a színpadi
dialógusokban sokszor olyan szavak válnak hangsúlyosakká, amelyek
egyébként nem lennének azok. A hangszín, a hangmagasság vagy a
beszédtempó hirtelen megváltoztatása, a fontos szavak vagy
mondatszakaszok elé iktatott várakozást keltő kisebb szünetek, a
beszédet kísérő arcjáték vagy gesztus mind a hangsúlyozás szolgálatában
állnak.
HANGULAT 1. Színházi értelemben egy egész színmű vagy az azt interpretáló előadás hangulata. 2. A hangulat igen lényeges eleme a színészi játéknak is. A
színjátszás technikájának fontos eleme, hogy a színész tudjon uralkodni
a hangulatain - rosszkedvét, vagy indokolatlan jókedvét - a közönség ne
vegye észre!
HANGULATI EGYSÉG Egy színpadi produkció valamennyi résztvevőjének azonos tónusú érzelmi magatartása. Megteremtése elsősorban a rendező feladata!
HÁRMAS EGYSÉG A
francia klasszicizmus dramaturgiai alaptörvénye, amely magában foglalja
a cselekmény, a hely és az idő egységének követelményét. A színjáték
cselekményéhez semmiféle epizód nem járulhat, a színhely az előadás
során nem változhat, s a cselekménynek 24 órán belül kell lefolynia!
HÁROMFELVONÁSOS A drámai szerkezet leggyakoribb formája. 1. Protasis / bevezetés-expozíció / 2. Epitasis / bonyodalom / 3. Katasztrófa / megoldás / Ismerünk még egy - illetve ötfelvonásost!
HATÁS A
színjátéknak, mint művészi alkotásnak, a közönség emocionális
befolyásolása az előadás tartalmának és tendenciájának megfelelő
gondolatok és érzelmek felkeltése által. A színház más művészetektől
eltérően azonnali hatáskeltésre törekszik, s az eredményt a közönség
reakcióin azonnal le is tudja mérni! A színpadi kifejezőeszközök
túlzott felhasználását a hatás érdekében hatásvadászatnak nevezzük. /
túlzott mimika, mértéktelen mozgás és gesztikuláció, stb. /
HÁTSÓ SZÍNPAD A nagy színpad mögötti s vele összefüggő színpadtér, melyet a műsoron futó darab díszletelemeinek tárolására használják. Előfordul, hogy a színpadképbe is bevonják.
HELYZET A
hősök - szereplők tettei, valamint objektív adottságaik révén kialakult
feltételek összessége a drámában, azok a körülmények, melyek a hősöket
újabb - tragikus vagy komikus - elhatározásokra, tettekre bírják.
HŐS Elsőrendű színészi szerepkör, melynek több változata ismeretes. 1. ifjú 2. tragikus / Hamlet / 3. szerelmes / Rómeó / 4. jellemhős / Posa márki a Don Carlosban /
HÚZÁS A gyakorlati színházi dramaturgiában használatos műszó a színpadi szöveg rövidítésének jelölésére. A rendező szuverén joga! A húzás okai lehetnek: - a darab túlzott terjedelme - egyes részek elavultsága - dramaturgiailag hibás dialógusok - politikai vagy erkölcsi szempontból kifogásolható mozzanatok - a színésznek túl nehéz az a rész
IDŐ A jelenségek tartamának mértéke, illetve a mozgás egymás után következő mozzanatainak kiterjedése. A színházi előadásnál két időviszonylattal kell számolnunk: 1. Cselekményidő Az az idő, amely a cselekmény kezdetétől a végéig eltelik, ez órákkal, évekkel vagy ennél is nagyobb egységekkel mérhető. 2. Játékidő Az előadás kezdetétől a végéig tart, tehát átlagban 2 - 4 óra között mozog.
IHLET Az a sajátos lelki állapot, amely minden művészi alkotás lélektani előfeltétele. Más
művészekkel szemben a színész nem várhatja meg ennek az alkotó lelki
állapotnak önkénytelen jelentkezését, hanem magának kell felidéznie
amikor színpadra lép!
ILLÚZIÓ SZÍNPAD Olyan
színpad, amely a hősök ruházatának, beszédének, mozgásának és a
cselekmény helyszínének , lefolyásának megjelenítésével a valószerűség
képzetét akarja kelteni a nézőben. A közönség beleélheti magát a
cselekménybe, érzelmeiben, fantáziájában azonosulhat a hősökkel, jelen
lehet a színi cselekményben.
IMPRESSZÁRIÓ Színházi ügynök. Művészek szerződtetését, pályájuk egyengetését, fellépéseik, szerepléseik megszervezését és propagálását végzi. / Menedzser /
IMRESSZIONIZMUS A színházművészetben pillanatnyi benyomásokra és hangulati hatásokra épülő színészi játékmód. Eleve lemond mind a jellemrajz, mind az alak megszerkesztéséről!
INGAJÁTÉK / PENDLI / A vendégfellépésnek az a formája, amikor a színész ugyan azon az estén két különböző színház előadásán játszik.
INTERPRETÁCIÓ Jelentései: magyarázat, értelmezés, előadás. A színjátszás egyik alapvető funkciója, az írott dráma színpadi megvalósítása. Írói
mű előadása a színpadon másképp nem képzelhető el, a színház minden
körülmények között kénytelen értelmezni az írott szöveget! Az értelmezés állomásai: 1. A rendezői felfogás / koncepció / A
díszlet, a jelmez, a világítás és bizonyos technikai mozzanatok is
benne foglaltatnak. A színjáték egész vizuális-dinamikus képét
meghatározza. 2. A szereposztás Az írott szerepeket meghatározó testi - és lelkialkatú színészekre ruházandó. 3. Színészi felfogás és alakítás A kifejezés minden látható és hallható eszközének alkalmazása. 4. Színpad Alakjai, méretei meghatározók!
INTONÁLÁS Egy mű vagy szerep alaphangjának megtalálása.
INTUÍCIÓ Színészi
vonatkozásban a szerep megközelítésének és átélésének közvetlen, a
művészi igazság elmélyedő, logikai megismerését lerövidítő módja,
amikor a színpadi alak belső és külső összefüggései az evidencia
erejével jelentkeznek a színészben.
IRÁNYDRÁMA Olyan színpadi mű, amelyben kiemelkedő szerephez jut egy meghatározott politikai, társadalmi, vallási stb. irányzat képviselete.
IRODALMI SZÍNHÁZ Olyan színház vagy színházi jellegű intézmény, amelynek fő célja irodalmi művek, értékek ábrázolása és ápolása.
ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS Tágabb
értelemben: Minden az iskolákban folyó, nem hivatásos színészek, hanem
diákok által előadott, tanárok által betanított, rendezett színielőadás. Szűkebb
értelemben: A színjátszás 16-18.századi szakaszát nevezzük, mely főként
olyan közép-és kelet-európai országokban volt jelentős, ahol abban az
időben hivatásos színjátszás nem volt.
ISMÉTLÉS Mindenféle színjátéktípus fontos dramaturgiai mozzanata! Mivel a színjáték gyorsan illanó, pillanatnyi benyomások sorozatára épül, szükséges, hogy a néző figyelmének ébrentartása, irányítása és fokozása érdekében egyes fontosabb motívumok különböző formában többször is / általában háromszor! / fölmerüljenek az előadás folyamán.
JÁRÁS A díszletben a játéktérre irányuló vagy onnan kivezető, a színészek közlekedését biztosító térközök, ajtók vagy kapuk. Az egyes szereplők vagy szereplőcsoportok színpadra lépésének vagy távozásának pontos helyét a díszletekben a rendező határozza meg!
JÁTÉK A JÁTÉKBAN Az a viszonylag ritka tematikus fordulat, amikor a színjátékon belül egy másik színjátékot helyez el a szerző, és ez a színésztől kettős játékot követel.
JÁTÉKFELADAT A színészi játékfolyamat kisebb egysége, amely egy rövid, körülhatárolható mozzanat eljátszását jelenti.
JÁTÉKMODOR A színészi játék egyéni vonásainak, sajátos stílusjegyeinek összessége. Kiemelkedő művész esetében összetéveszthetetlen egyedi jellegzetességként jelentkezik a hangsúly, hanghordozás, gesztusok, arcjáték, dinamika stb. tekintetében.
JELENET A színjátéknak az a kisebb egysége, amelyen belül nem változik a szereplők száma.
JELENETEZÉS A színjáték eseménysorának kisebb egységekre bontása és sűrítése, vagyis jelenetekre tagolása.
JELKÉP Valamely gondolat, eszmei tartalom érzéki megjelenítése. A színpad szinte minden megjelenítő eszköze, a díszlettől a figurák gesztusáig jelképes vagyis a valódit helyettesíti.
JELLEGZETESSÉG Egy-egy színpadi figura felismerhető és egyben meghatározó tulajdonsága, amely egyúttal társadalmi helyét, szerepét is érzékeltetni tudja.
JELLEM / Karakter / A színpadi alakok emberi-társadalmi és drámai lehetőségeit meghatározó tulajdonságok összessége. Nem azonos a hétköznapi értelemben vett jellem fogalmával! A színpadon a jellem az egész figurát átfogja, nem csak pszichológiai készségeit, hanem társadalmi minőségét, történelmi küldetését is!
JELLEMSZEREP / Karakterszerep / Olyan szerep, amely a hagyományos szerepkörtől / hős, intrikus, komikus, szerelmes, stb. / eltérő feladatok megoldását kívánja a színésztől. Ma már, a szerepkörök megszűnése óta, a modern színjátszásban tulajdonképpen minden szerep jellemszerep!
JELRENDSZER Színházi vonatkozásban mindazoknak a jeleknek - kódoknak - az összessége, amelyek segítségével a színjáték alkotói / író, rendező, színész / gondolatokat, érzelmi-indulati tartalmakat és összefüggéseket közölnek a nézővel. Ilyenek a beszéd, mozgás, gesztus, mimika, valamint a cselekményidő múlását jelző eszközök.
JELZÉS A színpadi díszletek és kellékek ideiglenes tárgyakkal való helyettesítése a próbák idején.
JUTALOMJÁTÉK Olyan előadás, amelynek jövedelme a színtársulat valamely tagját illeti.
KABARÉ Eredeti jelentésében csapszék, kocsma. Később olyan kocsma, ahol a közönség fogyasztott, s eközben színészek vagy énekesek rögtönzött pódiumon vagy a vendégek között elvegyülve apróbb verseket, dalokat, tréfákat, jeleneteket adtak elő.
KABARÉJELENET Kabarészínpadra írt vidám jelenet, esetleg egyfelvonásos, amely többnyire politikai vagy társadalmi célzatosságával és csattanós befejezésével frappáns hatásra törekszik.
KABARÉSZÍNÉSZ A komikus epizódszínész egy sajátos változata, aki főleg jó humorával és poentírozó készségével tűnik ki. Feladatköre ének - és tánctudást is igényel!!!!
KABINETALAKÍTÁS A színikritikában elterjedt dicsérő kifejezés, amelyet akkor használtak ha valaki a szerepét csillogó, virtuózan kidolgozott, lebilincselő módon játszotta el.
KABUKI Énekes - táncos színdarab a japán színjáték népiesebb fajtája, a nemzeti színjátszás fő ága.
KAMARAJÁTÉK Kis személyzetű, intim hatású színjáték, amelyet többnyire e célra épített kamaraszínházakban adnak elő. Látványos szcenikai hatások hiányában az árnyaltabb színészi játékon keresztül a szöveg kerül előtérbe!
KAMARASZÍNHÁZ Viszonylag kevés néző befogadására épített, kis színpadú színházhelyiség, amely csekély számú szereplőgárdát foglalkoztató darabok - kamaradarabok - előadására alkalmas.
KAR A színházi előadások csoportos ének - és táncprodukcióinak személyzete.
KARIKATÚRA Olyan művészi ábrázolás, amely egy személy vagy típus vonásait illetve jellembeli tulajdonságait a szándékos túlzás, felnagyítás eszközeivel gunyoros megvilágításba helyezi, nevettető módon állítja elénk. A színpadi értelemben vett karikírozás célja lehet elavult gondolkodásmód, magatartás vagy ellenszenves, gyűlöletes jellemvonások bírálata a kinevettetés által. Csak rendkívül tudatos, kidolgozott szerepfelfogás illetve rendezői felfogás teremtheti meg!
KASÍROZÁS A plasztikus díszletelemek és színpadi kellékek illúziókeltő előállítási módja.
KASSZADARAB A színházi nyelvezetben olyan sikeres színművet jelent, amely naponta megtölti a kasszát.
KATHARSZISZ Arisztotelész tragédia meghatározásában szereplő kifejezés. Megtisztulást,, megszabadulást, megkönnyebbülést, feloldódást jelent.
KELLÉK/ Rekvizitum / Minden olyan tárgy, anyag, eszköz, amelyre a színésznek az előadás folyamán szüksége van. Nem számítanak ide a díszletek és jelmezek!!!
KERETES DARAB Olyan színmű, amelynek kettős cselekménye van, az egyik szerkezetileg a keret szerepét játssza, a másik pedig ezen a kereten belül pereg le. Az ilyen szerkezetű darabok a rendezésben különleges és érdekes kontrasztokra nyújtanak lehetőséget!
KÉSLELTETÉS / retardáció / A drámai meseszövésben a közönség érdeklődésének fokozására alkalmazott fordulat.
KETTŐS SZEREP Egy színész két különböző szerepe ugyan abban a darabban.
KIFEJEZÉS Mint minden művészetben, a színművészetben is az alkotás folyamatának végső mozzanata.
KIHÍVÁS Nagy siker esetén a főszereplők, bemutatókon a szerző és a rendező függöny elé hívása.
KIMENETEL A színész jelenetváltozást jelentő távozása a színpadról az előadás folyamán. Tartalmilag magában kell, hogy foglalja azt is, hogy hová távozik a színész, akinek ezt a körülményt akkor is érzékeltetnie kell ha nincs szövege!!!! Különösen nehéz játékfeladatot jelent ha a szereplő a szín elhagyása után meg fog halni!!!
KÍSÉRLETI ELŐADÁS A hagyományostól eltérő darabok, új rendezési és díszletezési eljárások bemutatására rendezett előadások.
KÍSÉRŐZENE Prózai darabokhoz írt színpadi zene, amelyet a rendező elképzelése alapján alkalmaznak a színjáték jellege szerint. Többnyire aláfestő szerepe van, de alkalmazhatják a feszültség fokozására vagy a hangulat érzékeltetésére is.
KISZEREPEZÉS Az egyes szerepek szövegének kiírása. A műsorra tűzött darabot a próbák megkezdése előtt annyi példányban másolják, ahány szereplője van a darabnak. Ezek a a leiratok azonban, melyekből a színész a szerepét tanulja, nem tartalmazzák az egész darabot, csak az adott szerep szövegét, minden replika előtt feltüntetve az azt megelőző végszót.
KLAKK Megrendelt és megszervezett - fizetett - taps a színházi siker biztosítása érdekében.
KOMÉDIÁZÁS Jó értelemben véve a színész gazdag humorú, bővérű, önfeledt játéka / vígjátékban /, pejoratív értelemben a fölösleges játékelemekkel teletűzdelt bohóckodás, a közönséggel való bolondozás.
KOMIKA Női szerepkör, külső vagy belső fogyatékossága miatt nevetségessé váló nőalak szerepe.
KOMIKO-TRAGÉDIA 18. századi műfaji meghatározás, mely szerint az ilyen mű "kiváló", de könnyebb cselekménnyel bír, mely a vidámságból a szomorúságba vezet.
KOMIKUS Színészi szerepkör. A nevetséges, mulatságos, humoros alakokat formáló színész. A jól megformált komikus szerep mindig társadalmi típus!
KOMPOZÍCIÓ Valamennyi művészeti ágban a műalkotás felépítésének, szerkezetének jelölése. A rendező munkájának lényeges eleme, hogy az előadás egységes művészi kompozícióját megteremtse, beleértve a színpadkép megkomponálását, továbbá a szereplők és a statisztéria célirányos elhelyezését, mozgását, a jelenetek feszültségét megteremtő dinamikai elemeket / hangsúlyok, szünetek, gyorsítás, lassítás / a főszereplők egymáshoz viszonyított felállítását - vagyis mindannak megvalósítását, ami az alapgondolat kidomborítását szolgálja.
KONCESSZIO Színházi vonatkozásban a színháznyitási vagy működési engedély.
KONFERÁLÁS A konferanszié tevékenysége a kabaré vagy egyéb műsorok műsorszámai közötti szakaszok szöveggel való kitöltése. Eredetileg puszta műsorközlés volt, később szellemes csevegés formájában átkötő szöveggé bővült, végül aktuális politikai és társadalmi kérdéseket tréfás, gunyoros hangon tárgyaló önálló műfajjá alakult. Többnyire saját, esetleg rögtönzött szöveg, melynek hatása nagymértékben függ az előadó egyéniségétől és előadásmódjától. Rendszerint a függöny előtt történik, s az előadó részéről nagy önfegyelmet és lélekjelenlétet igényel, mert nemegyszer váratlan közbeszólásra is válaszolnia kell.
KONFLIKTUS Jelentése: összeütközés. A drámai forma magva, műfaji sajátosságának gerince. Létrejöhet ellentétes csoportok és figurák között, de akkor is találkozunk az egyes hősök belső ellentmondásaival, ha azok önmagukkal kerülnek szembe. A leglényegesebb konfliktusok között mindig társadalmi jellegű ellentétek húzódnak.
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
