1887. március 19-én született Budapesten. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910 között ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-1913), majd a Királyi Színházban (1913-1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban, és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel:
Mindenütt nagy sikert aratott a világot jelentő deszkákon. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt.
1935-1937 között a Víg, 1937-1938-ban a Magyar és Andrássy Színházhoz kötötte szerződés. 1939-ben az USA-ba
települt, ahol alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó
közönséget. Filmvállalatok közül egyik sem alkalmazta, teljesen
mellőzték és utolsó évei keserűségben teltek. 1941. október 6-án hunyt el New Yorkban, Kobas néven temették el és sírjára csak jóval később akadtak rá.
"Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége
lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus
szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal,
félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931-1938 között készült film is őrzi."[1]
Kabos László az ő tiszteletére vette fel a Kabos nevet, oldalági rokonok voltak.[2]
