Írásomnak azt a címet is adhattam volna, hogy vajon mennyire telített a magyar értelmiség előítéletekkel... Az
átlag ember - aki legfeljebb csak mint néző - érintkezik a
művészvilággal s egyáltalán nem lát bele annak működésébe azt
gondolhatja, hogy a tanult, művelt és művészi tehetséggel megáldott
emberek lelkében csupa jó érzések és persze jóindulat lakozik. El
sem tudja képzelni azt, hogy milyen farkastörvények uralkodnak ma az el
üzletiesedett művészvilágban, és milyen embertelenül gátlástalanokká
tudnak válni azok az emberek, akiknek a hivatása mást kellene, hogy
képviseljen! Egymáson
átgázolva, szakmai és családi életet feltúrva, becsületbe és jóérzésbe
taposva törnek előre, a minél nagyobb elismerés és persze a minél több
pénz érdekében! Olyan
belterjes és öntörvényű világ ez, amely nagyon nehezen fogadja be az
újonnan érkezőket, és azonnal elfeledi, kitagadja azokat, akik
valamilyen botlást követnek el, lehetőséget adva ezzel arra, hogy
belemarjanak a farkasok. Persze
gondoskodnak arról, hogy ezek a marcangolások kellő erkölcsi és logikai
köpenybe legyenek öltöztetve a külvilág felé, holott semmi másról nincs
szó, mint önös emberi érdekekről! Miért is írtam le mindezt, s mit akarok az "úriemberek beszélgetésével"? Természetes, hogy egy igen csak fájó személyes élmény hozta ki mindezt belőlem. Amikor
létrehoztam színházi honlapomat, egyértelműen vezérelt az a vágy, hogy
gondolataim, alkotásaim minél több emberhez eljussanak, ne csak saját
örömömre olvasgassam azokat. Éltem az internet adta link-csere lehetőségekkel és nagyon sok link katalógusba küldtem el honlapom URL címét. Mindenhol
szívesen fogadták, jelenleg már több mint 25 katalógusban szerepelek,
aminek köszönhetően ha valaki alternatív színházról vagy
színészképzésről akar tájékozódni a google keresőjében, az elsők között
adja ki az én honlapomat. Természetesen
linkjeim beküldésekor leginkább a művészeti és színházi katalógusokat
részesítettem előnyben, hiszen azokhoz passzolnak az én témáim. Örültem,
mert mindenhonnan olyan visszajelzést kaptam, hogy linkem felkerült a
gyűjteményükbe és ez igaz is volt, hiszen leellenőriztem. Mégis
csak jó irányba fejlődött kis Hazánk - gondoltam magamban -, mert egyre
többen vannak, akik nem a múlt alapján ítélnek meg egy egyszer
megbotlott embert, hanem tudása, tehetsége és jelenlegi élete,
munkássága alapján lehetőséget adnak számára a beilleszkedésre és
kibontakozásra. Hát marha nagyot kellett tévednem.... A
minap, amikor beléptem az egyik legismertebb színházi honlapra, hogy
megnézzem, vajon érkezett-e már hozzászólás egyik írásomhoz, a
következő szöveg fogadott: " ezt a bejegyzést közbiztonsági okokból
töröltem, ha valakinek - vagy a szerzőnek - kifogása van ellene, a
..... címre írjon nekem! " Első ledöbbenésem után gondolhatjátok, hogy volt kifogásom az eljárás ellen, ezért rögtön írtam is a megadott e-mailre. A köztem és a "cenzor" között lezajló levelezést szó szerint másolom ide, nehogy kimaradjon valami ebből a tanúságos párbeszédből....
Az én levelem:
" Kedves Uram! Kérhetnék
bővebb magyarázatot, hogy vajon mit is takar az a közbiztonsági ok,
amely miatt Színészképzés másképp című írásomat törölte a fórumok
közül????? Roppant kíváncsi vagyok a véleményére.... Üdvözlettel: Liebe Attila "
A válasz:
"
Üdvözlöm, azt az információt kaptam hogy egyik tanítványát megfojtotta
próba közben, ezért nem támogatok semmilyen felhívást az oldalunkon
amely az Ön (egyébként akár tőlem szakmailag korrekt) képzését
népszerűsíti. ugye ezt megérti? üdvözlettel, "
Újabb levelem:
"
Tájékoztatom Önt, hogy nem fojtottam meg senkit! Történt ugyan egy
szerencsétlen baleset - ezelőtt 25 évvel!!!!!!!!! -, de akkori
elítéltetésem kizárólag politikai okokra vezethető vissza! Mi sem
bizonyítja ezt jobban, hogy azóta a bíróság jogerős ítéletben mondta
ki, hogy cselekményem egyáltalán nem bűncselekmény, így az semmilyen
formában sem korlátozható sem jogilag, sem bármilyen más formában! Aki
a szóban forgó információt közölte Önnel, bőven kimerítette a
rágalmazás és becsületsértés kategóriáját, ráadásul sunyi, önmagát nem
vállaló módon, míg ezzel szemben én nyíltan vállaltam önmagam és
színházi honlapomat. Ön
sem gondolhatja komolyan, hogy egy 25 évvel ezelőtti téves bírói döntés
miatt korlátoz abban a lehetőségben, amit másoknak megad!!!!!! A Stohl András című fórumot is törli majd erkölcsi okokból????? Üdvözlettel: Liebe Attila "
A válasz:
"
kérem engedje meg nekem, hogy érzelmi alapon ítéljek egy ilyen
kérdésben. Ne haragudjon meg érte: nem Önt hibáztatom, de a balesetek
(sajnos ) mindannyiunk életére hatással vannak.
üdvözlettel, "
Válaszom erre:
" Semmi gond....legyen ez az Ön lelkiismereti kérdése..... Maradok Tisztelettel: Liebe Attila "
Az Ő válasza:
" minden jót kívánok a továbbiakban. "
Nos, drága Barátaim, így beszélget két "úriember"..... Így
- ilyen finomkodva - tartanak be egymásnak és szidják egymás anyját,
persze csak gondolatban, hogy aztán mást üssenek le a klaviatúra
billentyűzetén.... Ezzel
még nincs vége a történetnek - még ha unjátok, akkor sem.... :) :)
Másnap megpróbáltam újra belépni arra a bizonyos színházi portálra, de
azt írta ki, hogy a belépésem blokkolva lett.... Na puff neki....
Megfosztaték a legkisebb hozzászólás jogától is.... Mára
pedig egy következő - az előzővel szoros kapcsolatban álló - színházi
portálról lettem törölve.... Hát igen: gyorsan összefognak azok,
akiknek ég a háza.... :) Végezetül
üzenem annak a Kedves Barátomnak, aki tegnap azt írta a
vendégkönyvembe, hogy már felnőtt egy új generáció, akik talán másképp
gondolkodnak rólam, hogy nagy a tévedése! Az
ostobaság ugyanis generációról generációra átadatik bizonyos körökben,
mint ahogy a jóság és a tudás is, megint más körökben.... Ennyit akartam nektek írni, most pedig ülök és várok, hogy meddig is gyűrűzik ez a lavina, meddig terjed száműzetésem....
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
