A pantomim, helyesebben a mim eredetileg ókori görög és római
színházi szórakoztatási forma, amelyben ismerős alakok és helyzetek
gúnyos megjelenítése szerepelt, gyakran durva párbeszéd és nevetséges
cselekedetek kíséretében. (Innen ered a mímelés, utánzás).
A fenti stílusban megvalósuló mai, már szavak nélküli, testmozgással,
gesztusokkal, mutogatással jellemzett „néma”, de esetleg zenével
kísért, sokszor egyszemélyes, néha többszemélyes előadás neve pantomim.
A pantomimesek arcukat gyakran fehérre festik, jellegzetes érzelmi
kifejezéssel „elrajzolják”, míg testüket vagy fekete, vagy egyéb, a
környezetbe, vagy a háttérbe olvadó színű ruhába öltöztetik. Néha csak
egy-egy testrészükkel (például kézzel) játszanak.
A szó mai, hétköznapi jelentésében néma, de zene kíséret melletti,
furcsa, groteszk testmozgású, kellékek nélküli előadás - gyakran
mindenféle történet nélkül -, ahol a szórakoztatást a hétköznapitól
eltérő mozgás adja. Kellékek nincsenek, de annak létét sok esetben
el/megjátsszák, így klasszikus pantomim elem pl. az üvegfal.
/ FORRÁS. Wikipédia /
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
