ORSON WELLES
/ 1915. május 06. - 1985. október 10. /
rádiós, színész, színházi és filmrendező, a huszadik század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája az Egyesült Államokban. A köztudatba elsősorban két korszakalkotó alkotása, egy 1938-as rádión sugárzott felolvasás, majd egy 1941-ben forgatott mozifilm emelte.
Welles 1937-ben saját színházat alapított New Yorkban Mercury Theater néven. 1938-tól Kollégáival közösen heti rendszerességű műsoridőt kapott a CBS országos rádiófrekvenciáján Mercury Theater On The Air címmel. A műsorban Welles és társulata klasszikus- és modern regények rádiós adaptációját adta elő. Még ugyanazon év utolsó októberi adásának keretében H. G. Wells Világok harca című klasszikus fantasztikus regényéből készült rádiójáték
került terítékre – olyan átérzéssel, hogy országszerte hallgatók milliói hitték valóságnak a földönkívüliek invázióját, s a kontinensnyi ország számos pontján kitört a pánik. Az eset a Föld szinte minden országában a címlapokra kerül, Welles rádióműsorát pedig felvásárolta a Campbell Soup nagyvállalat.
1939-től Welles (és a Mercury Theater stábja) Los Angelesbe tette át székhelyét. Kiszállt híressé vált rádióműsorának szerkesztéséből, és Herman Mankiewicz forgatókönyvíró közreműködésével 1941-ben elkészítette az Aranypolgár című filmet. A mozgókép forradalmi koncepcionális újdonsága, hogy egy főszereplő egyidejűleg történő rendkívül sokféle megítélésére törekszik, a történet különböző szereplőinek szemszögéből.
A film főszereplőjét Welles a nagy hatalmú sajtómágnásról, William Randolph Heartsről mintázta, aki azonnal támadást indított a film ellen. A Hearts-konszern minden lapja hevesen kritizálta és elutasította a munkát, ami hamarosan megbukott a jegypénztáraknál. Habár az alkotás számos Oscar-jelölés közül elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv díját, az RKO és a hollywoodi filmvilág bukásnak tekintette. Csupán később - a fiatal francia filmkritikusok, elsősorban André Bazin érdemének köszönhetően - fedezték fel Welles mesterművét és ismerték el annak filmtörténeti jelentőségű érdemeit. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkalmából minden idők 12 legjobb filmje közé választották. Fél évszázaddal később, az ezredforduló globális szavazásain pedig minden idők legjobb filmjévé választották.
Rendezései
- Hearts of Age (1934) – Welles első filmje, 18 évesen készítette némafilmjét.
- Too Much Johnson (1938)
- Aranypolgár (Citizen Kane) (1941) – Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvért; jelölték még a legjobb férfi főszereplő, legjobb film és legjobb rendezés kategóriában.
- Az Ambersonok ragyogása (The Magnificent Ambersons) (1942) – Oscar-jelölés a legjobb film díjára; Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, illetve több részt újraforgattak, az eredeti változat elveszett
- Az óra körbejár (The Stranger) (1946)
- A sanghaji asszony (The Lady from Shanghai) (1947) – Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változat elveszett
- Macbeth (1948) – Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változatot nemrégiben helyreállították
- Othello (1952) – Arany Pálma győzelem, 1952-es cannes-i filmfesztivál
- Bizalmas jelentés (Mr. Arkadin aka Confidential Report) (1955) – Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változatot 2006 áprilisában adták ki
- A gonosz érintése (Touch of Evil) (1958) – díjat nyert a brüsszeli világkiállításon; Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változatot nemrégiben helyreállították
- A per (The Trial) (1962)
- Éjféli harangszó (Chimes at Midnight) (1965)
- Halhatatlan történet (The Immortal Story) (1968)
- The Deep (1970) – befejezetlen
- The Other Side of the Wind (1970-76) – kiadatlan, helyreállítás folyamatban
- F for Fake (aka Vérités et mensonges) (1974)
Egyéb filmjei
- Swiss Family Robinson (1940) – narrátor
- It's All True (1942)
- Utazás a félelembe (Journey Into Fear) (1943) – színész, Norman Foster társrendezője.
- Jane Eyre (1944) – színész (Rochester)
- Párbaj a napon (Duel in the Sun) (1946) – narrátor
- Monsieur Verdoux (1947) – ötlet
- A harmadik ember (The Third Man) (1949)- színész, dialóg
- Moby Dick (1956) – cameo jelenet, mint színész
- Man in the Shadow (1957) – színész
- Hosszú, forró nyár (1958) Will Varner
- Compulsion (1959) – színész
- A túró (La ricotta) (1962) – színész
- Ember az örökkévalóságnak (A Man for All Seasons) (1966) – színész
- I'll Never Forget What's'isname (1967) – színész
- Casino Royale (1967) – mint Bond ellensége, Le Chiffre ("Zero" or "The Cipher")
- Don Quixote (1969, version released 1992) – író, rendező, színész
- A neretvai csata (1969) – mint Chetnik szenátor
- Start the Revolution Without Me (1970) – narrátor, cameo jelenet
- A 22-es csapdája (Catch 22) (1970) – színész
- Waterloo (1970) – színész
- Flame of Persia (1972) – Dokumentumfilm, narrátor
- The Muppet Movie (1979) – cameo
- History of the World, Part One (1981) – narrátor
- The Dreamers (1980–82, befejezetlen) – színész, író, rendező
- Transformers: The Movie (1986) – hang
/ FORRÁS: WIKIPÉDIA /