VAJDAI VILMOS
/ 1962 - /
Színész, rendező, zenei dramaturg.
A legsokoldalúbb, legnehezebben kategorizálható magyar művészek egyike. Közel negyedszázada tagja a belváros, világhírű társulatának a, Budapesti Katona József Színháznak. Alapító igazgatója és mindenese az alternatív TÁP Színháznak. Alapító tagja volt a Korai Öröm, zenei formációnak. Rendez színházban és a rádióban, hasonló minőségben volt jelen, példaképe Halász Péter Műcsarnokban celebrált rendhagyó ravatalánál. Számos színházi előadás, film zeneszerzője illetve zenei szerkesztője. 2009-ben is aktív lemezlovas.
Szülei művészetkedvelők voltak.[2] A középiskola elvégzése után egy év útkereséssel, felkészüléssel telt el. Néhány hónapig a MOM lapjánál, a Fókusznál újságíró gyakornok volt. 1982-ben sikeresen felvételizett a főiskolára, ahol Major Tamás, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor voltak a tanárai. A főiskolai gyakorlatot a "Katonában" töltötte. Ettől a teátrumtól kapta első szerződését, státusza azóta is változatlan. Tanuló évei alatt szerepet kapott -többek között- az Übü király című produkcióban, amellyel számos országban vendégszerepelt. Meghatározó. de néma szereplője napjaink sokat utazó, földrészeket bejáró darabjának, az Ivanov-nak is. Vajdai sokat foglalkoztatott, karakter színész, akár epizodistaként is kategorizálhatnánk. Az évek óta telt házakat vonzó siker darabokban, (Top Dogs; Ledarálnakeltűntem) vagy Bozsik Yvette modern táncjátékaiban nyújtott alakításai azonban bizonytalanná teszik a minősítőt.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Szereplő: 69; rendező: 17. Ugyanitt két színházi fotón is látható.[3]
"Szabad idejében" lemezlovasként is ténykedett. 1994-ben akkori működési helyszínén, a Tilos az Á-ban, a "csapos" Szabó Győzővel ötölték ki a Tilos az Á Performance a későbbi TÁP Színház művészi elképzeléseit. Az alkalmi, rendhagyó társulat azóta is az alternatív mozgalom, meghatározó formációja.
A TÁP Színház születéséről:
/ Részlet Szepesi Krisztina cikkéből. /
Az a hajajaj lehet a magyarázat mindenre. 1994, sötétség, sokat sejtető díszlet, várakozás. Aztán kilép a Tilos az Á rögtönzött színpadára egy nem normális fickó és azt kiáltja: hajajaj. Megint sötét és várakozás. De semmi több. Vajdai Vilmos valahogy így kezdte színházi pályafutását, ami különbözővé tette mindenkitől. „A színház előtt zenéltem, volt amatőr színház, amikor pedig felvettek a színművészetire, megint a zene foglalkoztatott leginkább. Jó főiskolás voltam, a tanárok is szerettek, igazából a fegyelemből és a meghatározottságból lett elegem.” Akkortájt már a Tilos az Á-ban DJ-zett és gondolt egy merészet, hogy itt most színházat kell csinálni, de másmilyet. „Szabad, friss hely volt, amit még nem »fertőzött meg« a színház. Egy közösségnek a színházat a nulláról lehetett felépíteni. Olyan, amit én kitaláltam, még nem volt, mert annyira abnormálisnak tűnt.” Társra talált Szabó Győzőben, akit akkor ő vitt oda csaposnak a Tilos az Á-ba. Volt, hogy hetente csináltak valami őrültséget. „Színháznak gondolom azt, amit csináltunk, de elétettem a megengedő »performance« meghatározást.” Így lett a TÁP Színház a Tilos az Á performance színháza. Az első előadást meghirdették mindenhol, jöttek kritikusok, politikusok. Mindenki látni akarta az új színházat. Aztán egy röpke hajajajjal sikerült sokkal szűkebb, ám annál hűségesebb törzsközönségre találni.
/ Forrás: Wikipédia /