A színházi nevelési program magas művészi színvonalon kidolgozott színházi előadásból és a nézők - általános iskolai vagy gimnáziumi diákcsoport - aktív részvételére épülő feldolgozó részből áll.

A foglalkozásokban színészként és drámapedagógusként egyaránt képzett színész-drámatanárok mindig egy osztálynyi csoporttal dolgoznak, hogy minden egyes vélemény, ötlet, személyes megjegyzés meghallgatásra találjon.

A színházi nevelési foglalkozások mindig fontos társadalmi, erkölcsi, emberi problémák köré épülnek. Az előadást megelőző, megszakító, vagy azt követő feldolgozó részekben a fiatalok színházi eszközöket, munkaformákat használva, gyakran szerepbe bújva, megélt tudást szereznek az adott problémakörről.

A diákok általuk vagy mások által játszott szerepekre reflektálva tanulnak magukról és az őket körülvevő világról. Nemcsak egymásról, hanem egymástól is tanulnak, hiszen a műfaj alaptézise, hogy a gyerekek önálló tapasztalatokkal és véleménnyel rendelkező autonóm személyiségek, akiknek lehetőséget kell teremteni, hogy biztonságos környezetben tegyék próbára és alakítsák értékrendjüket, hogy egészséges, szociálisan gondolkodó tagjai lehessenek társadalmunknak.

A színházi nevelési programok alapja az erőteljes színházi élmény, hiszen ez jelenti a további közös gondolkodásnak alapját. Gyakran a foglalkozások során a résztvevők is elkezdik használni ezeket a színházi formákat, de a színházi nevelési programok célja elsősorban nem a színházi eszköztár, formanyelv vizsgálata

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ a színház és a pedagógia iránt egyaránt elkötelezett alkotók közössége. Meggyőződésük, hogy a színháznak és az alkotó gondolkodásnak helye van a fiatalok nevelésében és hogy pedagógiai szempontokat is figyelembe kell venni a színházi alkotómunka során. Nem gondolják ugyanakkor, hogy a színháznak tanítani vagy oktatni kellene! Gondolkodásra ösztönözni, kérdéseket felvetni viszont annál inkább!

A társulat megalapítása óta megkerülhetetlen szereplője a gyerekeknek játszó színházak közösségének. Az első magyarországi, sőt közép-európai színházi nevelési társulatként 20 éve kínál magas színvonalú színházi előadásokat és azokat drámapedagógiai módszerekkel feldolgozó színházi nevelési programokat fiataloknak.

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ „születése”

A műfaj magyarországi meghonosítóinak munkáját ma már színházi és pedagógiai oldalról egyaránt elismerik, bár az idáig vezető út nem volt nehézségektől mentes.

A társulatot Kaposi László alapította 1992-ben. A közösség tagjai olyan „pedagógiai vénával” rendelkező, színjátszásban, „színházcsinálásban” jártas fiatalok voltak, akik – szinte kivétel nélkül – Kaposi színjátszóiként nőttek fel (a feladathoz). Ekkorra ér­kezett el a pillanat, hogy a fiatalok eldöntsék: a színházat milyen energia­rá­for­dí­tás­sal tudják és akarják csinálni a jövőben.

Nem kevés szerencse kellett hozzá, hogy akkor, 1992-ben minden együtt legyen ahhoz, hogy – ha nem is ideális körülmények között – megkezdődhessen a módszer magyar viszonyokra történő adaptációja.

(Az éppen együttálló hozzávalók: fiatal társulat; egy alternatív színházi fesztiválon szerzett fődíj; egy angliai szakmai út, melynek során be lehetett pillantani a színházi nevelés módszerébe is; egy innovatív önkormányzati vezető és egy művelődési ház-igazgató, akinek különös érzéke van a valódi kulturális érték felfedezéséhez és annak karrierjéért kockázatokat is vállalni mer, csekély pénzösszeg…)

Így jött létre közép-Kelet-Európában – és azon belül Magyarországon ­– elsőként egy színházi nevelési programok létrehozására vállalkozó társulat, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ.

A társulat 7 évig dolgozott „szülővárosában”, Gödöllőn, majd – mivel a helyi kulturális élet átstruktúrálódásában nem kívánt részt venni – Budapestre költözött. Új otthonra a Marczibányi Téri Művelődési Központban lelt a csoport, abban az intézményben, ahol az első pillanatoktól kezdve örömmel és odaadó támogatással (valamint nem utolsó sorban rendszeres játszási lehetőséggel) követték a Kerekasztal munkáját.

Az alternatív színházi műhelyként jegyzett közösség tehát két évtizede dolgozik. Az alapító, Kaposi László 14 év után érezte úgy, hogy a társulattól való távozása nem jelenti a csoport széthullását, így a vezetői feladatokat átadta három ifjabb kollégájának. A színház életében ezzel új fejezet kezdődött.

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ munkáját azóta az öt állandó tagból álló társulat vezeti.

Eredmények az utóbbi évekből:

A 2008/2009-es évad során 154 színházi nevelési foglalkozás

2008 során 124 osztály, közel 4000 gyerek vehetett részt térítésmentesen a Kerekasztal foglalkozásain.

2007-ben 130 foglalkozás.

Díjak:

2007: Fogságban; Különdíj, IV. Gyermekszínházi Szemle

2006: Ördöghajsza, Fesztiváldíj: A színházi élmény nagyerejű és mélyen átgondolt közvetítéséért, III. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléja

2005: Mesék a túlpartról..., Különdíj, III. Gyermekszínházi Szemle

Munkájuk céljai

Színházi nevelési munkánk során a következő általános célok eléréséért dolgozunk:

• a világot összetett, de megismerhető összefüggések, kapcsolódások folyamatosan változó rendszereként lássák a résztvevők
• ismerjék fel, hogy ők maguk is alakítói lehetnek az őket körülvevő világnak-váljanak képessé arra, hogy mások problémáival is azonosulni tudjanak; cselekvő, aktív részvételen keresztül tanuljanak a társadalmi felelősségvállalásról
• a fiktív történetekben a dráma szereplőinek értékrendjét (ezen keresztül az őket körülvevőknek az értékrendjét is) vizsgálják, melynek hosszú távú célja a saját értékrendjük formálása
• egyes helyzetekre, eseményekre különböző perspektívákból, nézőpontokból nézhessenek rá
• azok is lehetőséget kapjanak a véleményük megfogalmazására, akiknek a hétköznapi helyzetekben – szociális közegük miatt – ez nehézséget okoz
• közösségi gondolkodás, párbeszéd formáinak gyakorlása (ide tartozik mások véleményének meghallgatása, vélemények, szavak értelmezése, gondolatok rendszerezése)
• a foglalkozás középpontjába állított fogalommal kapcsolatos tudásukban változás történjen (mozduljanak el a fogalom, problémakör mélyebb megértése felé intellektuális és érzelmi síkon egyaránt)
• a színházi előadás kínáljon olyan értékes képeket, pillanatokat, amelyek hosszabb távon is tovább hordozhatják a tartalmi kérdéseket
• emocionálisan és intellektuálisan egyaránt hatásos előadás
• a játék kínáljon teret a résztvevőknek a központi fogalommal kapcsolatos saját kérdéseik, problémáik behozatalára, azok is válhassanak közös vizsgálódás tárgyává
• lehetőséget teremteni a jelrendszerek aprólékos megfigyelésére és elemzésére
• színházi kifejezőformákban, valamint a társművészetek eszközeinek használatában való fejlődés – az érzések, gondolatok, vélemények művészi interpretálása nem öncélú művészetként, hanem a problémakör mélyebb megértése érdekében

Futó foglalkozások

Mézeskalácsház

Az 1-2. osztályosoknak szóló színházi nevelési előadás a Grimm testvérek klasszikusának, a Jancsi és Juliska történetnek újszerű feldolgozása.

Minden gyerek legalapvetőbb félelmeit fogalmazzák meg az ismert mesében a Grimm testvérek, és így lehetővé teszik, hogy biztonságos keretben foglalkozhassanak nehéz kérdésekkel a legfiatalabbak. A Kerekasztal új színházi nevelési programjában szeretné az előadás nézőinek lehetővé tenni, hogy közösen megértsük, mi történhet, ha egyszer „bekopogtat az ablakon a nyomorúság”. Vendégeinkkel együtt látunk neki, hogy a történet elveszett szereplőit útbaigazítsuk.

Író: Hajós Zsuzsa

Színész-drámatanárok: Bagaméry Orsolya, Hajós Zsuzsa, Lipták Ildikó, Nyári Arnold

Díszlettervező: Mindák Gergely

Dramaturg: Sebők Bori

Konzulens: Cecily O'Neill

Rendező: Bethlenfalvy Ádám

Fivérek

Színházi nevelési program 3-4. osztályos gyerekek számára

Peti egy furcsa vasabronccsal érkezik haza az iskolából, s ez nemcsak családja körében állítja nehéz döntések elé a fiút. Egyszer csak a Hunyadiak trónviszályoktól sújtotta korában találja magát, kezében a koronával...

Ahhoz, hogy teljesíthesse küldetését, előbb meg kell találnia önmagát.

A foglalkozás az identitás témakörét járja körül.

Színész-drámatanárok: Bagaméry Orsolya, Farkas Atilla, Lipták Ildikó, Nyári Arnold Dramaturg: Kaposi László Zene: Bethlenfalvy Bálint Jelmez- és díszlettervező: Szabó Zsuzsa Munkatárs: Dankó Ferenc

Író-rendező: Hajós Zsuzsa

Tovább!

színházi nevelési előadás 5-7. osztályosoknak William Shakespeare: Hamlet című művének felhasználásával

Tovább!

A kamasz dán herceg sötét titkok tudójává válik, és őrült játékba kezd. Van-e, aki megjósolhatja a zűrzavar végét? Ki tolja helyre végre a kizökkent világot és hogyan? A résztvevőkkel a történet befejezésén dolgozunk, s közben a cselekvő akaratot befolyásoló tényezőket, határainkat vizsgáljuk.

Az előadásban Nádasdy Ádám Hamlet-fordítását használták. Alkotók: Bagaméry Orsolya, Farkas Atilla, Hajós Zsuzsa, Lakatos Zsombor, Lipták Ildikó, Nyári Arnold, Szivák-Tóth Viktor, Tárnoki Márk Projektvezető: Hajós Zsuzsa

Csontketrec

Színházi nevelési foglalkozás 7-9. osztályos fiataloknak. (bemutató: 2007. október)

Út. Kietlen táj. Sötétedik. Egy férfi kicsi, négykerekű vastaligát vonszol, rajta ketrec. A ketrec üresnek tűnik, leszámítva egy rongyhalmazt. Egy nagyon alacsonyan szálló vadászrepülő hangja hasít végig a levegőben.

A Kerekasztal társulatának színházi nevelési programja az otthon, a szabadság és a felelősség témakörét vizsgálja egy olyan metaforikus történet segítségével, amely nyers tömörséggel tükrözi a mindannyiunkat körülvevő világot. Vajon látjuk-e magunkat a tükörképben?

Az előadás a nemzetközi hírű Big Brum Theatre in Education Company-val együttműködésben készült, az előadás díszletét, és a jelmezeket az angol társulat állandó munkatársa, Ceri Townsend tervezte.

Csontketrec Írta: Geoff Gillham Fordította: Kúnos Linda

Díszlet- és jelmeztervező: Ceri Townsend A díszlet kivitelezésében közreműködött: Józsi Zoltán, Kálócz László, Dankó Ferenc, Sümegi Tamás

Színész-drámatanárok: Bagaméry Orsolya, Farkas Atilla, Szivák-Tóth Viktor Közreműködött: Lipták Ildikó

Rendezte: Hajós Zsuzsa

Arató László véleménye az előadásról (Magyartanárok Egyesülete, elnök):

"A Csontketrec általam látott előadása és a hozzá kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozás számomra meggyőző, új távlatokat nyitó élmény volt. Az előadáson aktív nézőként résztvevő diákok már a bevezető jelenethez, az előtérben lezajló néma előjátékhoz, a kulcsot elérni nyújtózkodó leány jelenetéhez annyiféle lehetséges értelmezést találtak, hogy az mind a színházi nyelv, jelrendszer értelmezésének tanulása, mind a saját élmény látott szituáció kapcsán való mozgósítása szempontjából rendkívül termékenynek bizonyult."

A hosszabik út

Nick Hornby Hosszú út lefelé c. regényéből koprodukcióban készült a Kerekasztal Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság új játéka.

Négy ember találkozik egy toronyház tetején. Négy teljesen különböző karakter, akik csupán egyetlen dologban hasonlítanak egymásra: úgy érzik, hogy az életük olyan válságba került, melyből nincs kiút.

A színházi játék Magyarország első, kimondottan fiatal felnőttek számára készült színházi nevelési programja. Tizenhét-tizennyolc évesekből álló középiskolai osztályok jelentkezését várjuk, hogy együtt gondolkodjunk arról, milyen kötöttségeknek köszönhetjük, hogy tartozunk valahová, és miért akarunk ezektől újra és újra megszabadulni.

Kötelek, kötelékek, kötelezők, kötődések, kötelességek, kötelezettségek...

A teljes délelőttös színházi nevelési előadás minden alkalma egyszeri és megismételhetetlen (csakis a diákok és a színész-drámatanárok közös tevékenységei során lesz egésszé), tanrendbe illeszthető tanulási tevékenység. Közösen tanulmányozzuk a világ jelenségeit, és benne önmagunkat.

Jess – Hay Anna m.v.

JJ – Farkas Atilla

Martin – Fábián Gábor

Maureen – Hajós Zsuzsa

Közreműködik: Lipták Ildikó, Nyári Arnold

Munkatársak: Bagaméry Orsolya, Szivák-Tóth Viktor, Tárnoki Márk

Rendező: Gigor Attila

/ FORRÁS: Wikipédia /