Gábor Miklós Zalaegerszegen született, ahol apja
mozitulajdonos volt, gyermekkora így a filmek bűvöletében telt.
Műveltségét a gazdag családi könyvtár is megalapozta, gimnazista korában
már eredetiben olvasott Proustot és Gide-et. Ugyanakkor remekül
rajzolt, és már középiskolás korától kezdve naplókban rögzítette
érzéseit és gondolatait.
A Színművészeti Akadémia elvégzése
után, 1941-ben a Madách Színházhoz szerződött. A II. világháborúban
tüzérként szolgált. 1945-től kilenc éven át a Nemzeti Színház tagja
volt, majd 1954-ben hosszú időre ismét a Madách Színházhoz kötelezte el
magát. Innen 1975-ben, a közönség és a kritikusok meglepetésére a
kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, mert úgy gondolta, az
ott dolgozó Ruszt József mellett találja meg az ízlésének megfelelő
színházat, játékstílust és társulatot.
Kecskeméten rendezett
is, sokáig emlékezetes maradt Sarkadi Oszlopos Simeon című drámájának
színre vitele. 1979-től ismét Pesten játszott, előbb a Népszínházban,
majd 1984-től a Nemzetiben. 1991-től ismét Ruszt József mellé, a
Független Színházhoz szerződött, 1994-től haláláig a Budapesti
Kamaraszínház tagja volt.
A színház számára szenvedélyes és
véresen komoly játék, igazi kaland volt, amelynek minden apró mozzanatát
utóbb egy boncmester alaposságával elemezte. Egész lényével játszott,
nem voltak alkati határai: színpadon és filmben is szellemileg-testileg
tökéletesen frissnek látszott. Nem volt kijelölt szerepköre, lehetett
hős és intrikus, töprengő, moralizáló, vagy cinikus, kiábrándult figura.
Műfaja sem igazán volt, drámában, vígjátékban, filmben, rádiójátékban
egyaránt elvarázsolta a közönséget.
Színpadi szerepei közül
kiemelkedik a Hamlet - amelyről egy angol kritikus azt írta, hogy
Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában -, Füst Milán IV.
Henrikje, a Koldusopera Bicska Maxija, és George alakítása Albee Nem
félünk a farkastól című drámájában.
Filmszínészként is
hatalmas népszerűségnek örvendett. Első igazi sikere az 1947-es Valahol
Európában egyik főszerepe, a csavargó kamaszok vezére volt, ezt követte -
a teljesség igénye nélkül - a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az
Éjfélkor, az Apa, az N. N., a halál angyala, a Sértés, a Circus Maximus.
Kamaszkorától
írott naplóiból, jegyzeteiből több kötet is megjelent, írásművészetéért
1997-ben Füst Milán-díjban részesült. Színészi tevékenységét több
díjjal jutalmazták: 1953-ban Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes,
1967-ben kiváló művész lett, 1995-ben megkapta a Magyar Filmszemle
életműdíját, majd 1996-ban a Pro Urbe kitüntetést. 1993-tól tagja volt a
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Gábor Miklós 1998. július 2-án hunyt el Budapesten. Emlékére felesége, Vass Éva 2000-ben díjat alapított.
/ FORRÁS: Wikipédia /
KONSZTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ
Helyezkedj el a sógoroknál, mert az ausztriai munkalehetőségek sokkal jobban jövedelmeznek, mint szinte bármely más magyarországi munka.
